Mindannyian fogorvoshoz megyünk, indul az országos szűrés

Fotó: MTI Zrt. FotÛszerkesztısÈg / Czika L·szlÛ

-

Az egészségügyi államtitkár egy vidéki fórumon cáfolta, hogy államosítani akarnák a háziorvosi praxisokat.


A háziorvosi tevékenység mentesítését a helyi iparűzési adó alól, a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, illetve az alapellátási szerződések egységesítését a háziorvosok és védőnők esetében is tartalmazza az új alapellátási törvény tervezete, amelyet napokon belül társadalmi egyeztetésre bocsátanak – mondta Zombor Gábor egy zalakarosi konferencián.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkára az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) ülésén közölte: napokon belül lezárul a közigazgatási egyeztetés, ezt követően bocsátják társadalmi vitára az új önálló jogszabály tervezetét, amelyet a tervek szerint május 6-án terjesztenek a kormány elé.

Az államtitkár beszélt arról, hogy az idén az egészségügyi alapellátás számára biztosított plusz 10 milliárd forint mellett a jövő évi költségvetési tervezetben is szerepel 10 milliárd forint erre a célra, de a szándék az, hogy 2017-ben, majd 2018-ban is biztosítsák ezt a többletforrást.

Zombor Gábor kifejtette: a jogszabály nem kíván változtatni a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba.

„Semmiféle államosításról, állami kézbe vételről nincs szó, nem merült fel az, hogy a jelenlegi vállalkozói struktúrát megváltoztassuk” – mondta, kiegészítve ezt azzal, hogy a jogszabály az orvosra és a védőnőre bízza, milyen jogviszonyban kíván dolgozni.

Szeretnék megerősíteni az alapellátásnak a megelőzésekben és a szűrésekben játszott szerepét, és ezt a „rendszerszintű programot” a fogászati alapellátásban indítanák el egy a teljes lakosságra kiterjedő szűrőprogrammal, amelyhez a pluszforrást is biztosítanák.

Zombor Gábor kitért arra, hogy a törvényjavaslat szerint az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokkal, kérésük alapján, az egészségbiztosító a jövőben köteles finanszírozási szerződést kötni, és ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint egy szakellátó. Azt is kezdeményezik, hogy a korábbi ötletet megvalósítva – szakmai és pénzügyi érdekvédelmet biztosító – kollegiális szakmai vezetői szinteket alakítsanak ki az alapellátásban, és ezért pluszjuttatásban részesüljenek a vezetők.

Az államtitkár utalt arra, hogy a védőnők az egységes feladatellátási szerződés és a jogviszonyuk szabad megválasztása mellett központi szerepet kapnának a gyermekorvosokkal karöltve végzett tevékenységben. Nagyobb szerepet adnának a foglalkozás-egészségügynek is, mégpedig a prevenciós programokban való fokozottabb részvétel biztosításával.

A hallgatóság – háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők szakmai szervezeteinek képviselői – nagy tetszéssel fogadták Zombor Gábor bejelentését, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok számára mentességet javasolnak az iparűzési adó alól. Az államtitkár jelezte azonban azt is, hogy ebben a legnehezebb előrelépni, mert a gazdasági tárca legfeljebb a helyi önkormányzatokra bízná, adómentességet adnak-e.

Kitért arra is, hogy a korábbinál hatékonyabb ösztönzőrendszert kell kialakítani a finanszírozásban. Elképzeléseik szerint a háziorvosok beutalásai után évről évre számított költségből adódó megtakarítás egy részét visszakapnák fejlesztésekre, de csak ha az adott körzet egészségügyi mutatói nem romlanak „látványosan”. Ezt az elképzelést a járóbetegek szakellátására is szeretnék kiterjeszteni – említette az államtitkár.

Zombor Gábor arról is szólt, hogy a háziorvosi praxisjog megszerzéséhez a patikusokéhoz hasonló hiteltámogatási rendszert szeretnének biztosítani. Új elem, hogy az egészségbiztosítótól származó finanszírozási összeget a praxis megvásárlására vagy annak fedezeteként is fel lehet majd használni. A rendelőt pedig térítésmentesen és bérleti díj fizetése nélkül kell majd az önkormányzatoknak a háziorvosok számára biztosítani – fűzte még hozzá.

Az egyes szakmai, érdek-képviseleti szervezetek nevében hozzászólók közül Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy „korszakos jelentőségű” lenne az iparűzési adó alóli mentesség biztosítása. Mint mondta: több mint 20 éve harcolnak ezért, de még nem tudták megértetni a döntéshozókkal, hogy „közpénz újraadóztatásáról van szó”. Kitért arra is, hogy a biztonságos közellátás és a tulajdonhoz való jog érdekében is foglalkozni kell a háziorvosi praxisok fokozott védelmével, ezt a vagyonát kényszerből ne veszíthesse el a tulajdonosa.

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke úgy fogalmazott: a megerősítés, a hatékonyság növelése érdekében a praxisbevételeket jelentősen emelni kell. Nem elég egy rendelőben egy háziorvos és egy nővér, bővíteni kell a foglalkoztatottak körét, például olyan alkalmazottal, aki az adminisztratív tevékenységet végzi. Szükségesnek tartotta a gyors, helyi diagnosztikai rendszerek biztosítását a háziorvosoknál, ezzel ugyanis tehermentesítenék a szakrendelőket is. Hangsúlyozta továbbá: a leghatékonyabb prevenció a háziorvosok kezében van, ehhez pedig szükség lenne prevenciós nővérek foglalkoztatására is.

„Bennünket nem ösztönözni kell, hanem meg kell fizetni”, az államnak rendeznie kell a háziorvosok felé fennálló tartozásait, amire eddig csak egyszer volt példa. A kórházakkal szemben a háziorvosok ugyanis nem halmozhatnak fel tartozásokat, azokat a költségeket maguk fedezik más forrásokból, mert nem veszélyeztethetik a betegellátást – fogalmazott Selmeczi Kamill.