Mind benzinnel működünk, és robbanni készülünk

Forrás: Warner Bros.

-

Van egy ember, akit ha Lord Humungus bevesz a bandájába, tuti lenyomja Mad Maxet a Mad Max 2-ben. George Miller eredeti posztapokaliptikus trilógiája a mai napig meghatározza azt, ahogy a világégés utáni állapotokat elképzeljük és ábrázoljuk. A Mad Max 35 éve folyamatosan jelen van a popkultúrában, legyen szó a film olcsó klónjairól, pankrációról, rapről, Fülöp-szigeteki akciófilmekről vagy lapozgatós könyvekről. Kalandozunk egyet, a végén pedig az is kiderül, hogy Názáreti Jézus is Mad Max köpönyegéből bújt elő. Az új Mad Max klónjával pedig már most kezdődik az egész elölről.


Mire 1986-ban bemutatták Magyarországon a Mad Max első részét, a film poros-véres-mocskos, barkácsolt járművekkel és fegyverekkel, országúti gladiátorokkal és vicsorgó láncos ámokfutókkal teli posztapokaliptikus világát már javában reciklálni kezdte a popkultúra. Ráadásul leginkább a film második részét, hisz a Mad Maxről a mai napig a köztudatban élő képet és víziót George Miller a folytatásban teremtette meg. Az első rész költségvetése még szűkös volt. Összetörtek benne ugyan néhány autót pár stratégiailag fontos pillanatban, de a Mad Max még feszült és minimalista film, lappang benne az agresszió, világa sivár, az apokalipszis azonban még nem jön el benne. Folyamatban van.


Mad Max


Egyébként, ha minden igaz, a Mad Maxet szeptember 11-én mutatták be Magyarországon, hét évvel az eredeti premier, és egy évvel a Tina Turnert és egy szaxofont is szerepeltető harmadik rész amerikai bemutatója után, és napra pontosan 15 évvel azelőtt, hogy a magyar emberek is két felhőkarcolót láttak összedőlni a tévében, és tántorgó zombikra emlékeztető, szürke arcú embereket a híradóban.


Éljen a videókorszak, éljen az acél!

A Mad Max világára tehát egészen hamar rávetette magát a b-filmes kultúra, és ontotta magából a poros posztapokaliptikus autós, páncélos filmeket, amelyek többsége még George Miller első filmjéhez képest is elenyésző pénzből készült. Magyarországon a legnépszerűbb ezek közül a műfaj egy viszonylag késői darabja, az 1987-es Puszta acél volt, egyrészt, mert a Vico forgalmazta, másrészt, mert Patrick Swayze szerepelt benne karddal. Jóravaló telepeseket mentett meg egy őrült bandától egy olyan világban, amelyben a víz nagy kincsnek számít.



A Mad Max-utánzatok 1981 után szaporodtak el. Új-Zéland az elsők között csinálta meg a saját verzióját az ausztrál recept alapján. Az 1982 januárjában bemutatott Battletruck is beépítette a történetbe a Mad Max 2-ben a világégés okának megnevezett olajválságot. Warlords of the 21st Century címen is futott, Amerikában pedig Roger Corman trashfejedelem forgalmazta.



Persze a Mad Max-klónok nagy része kezdettől fogva bizarr keverék volt: egyszerre próbálták meglovagolni a Star Wars, a Conan és a posztapokaliptikus filmek népszerűségét. Ilyen volt például Charles Band filmje, a Metal Storm 1983-ban.



A világ trendjeire mindig nagyon érzékeny olaszok sem maradhattak ki a buliból. Enzo G. Castellari (Keoma, Az utca törvénye, La via della droga stb.) is ráugrott a témára. Míg 1982-es, Bronx Warriors című filmje még a 79-es Harcosok és a 81-es Menekülés New Yorkból világát ötvözte a posztapokalipszissel, egy évvel későbbi, New Barbarians című alkotása már egyértelműen Mad Max-film, a klónok egyik mintapéldánya, hogy egy csöppet sem életszerűtlen fogalmi zavarral éljek.



Szintén 83-as és olasz a Giustiziere della strada, azaz „az országút igazságosztója”, amely Exterminators of the Year 3000 címmel is futott, illetve 1990-ben a magyar mozik is játszották. Tele van lassított felvétellel, amit lényegében a fent említett Enzo G. Castellari vezetett be Peckinpah nyomán az olasz akciómoziba. A film 3000-ben játszódik, miután egy nukleáris háború sivataggá változtatta a Földet. Autók azért maradtak.



Fura olasz hibrid még Ruggero Deodato (Cannibal Holocaust) I predatori di Atlantide című 83-as filmje is, amely a radioaktív katasztrófát ötvözi az Atlantisz-mítosszal, illetve a Mad Max motoros bőrszerkós, posztapokaliptikus bandaháborújával.



Ha a Mad Max 2 kis költségvetésű újrahasznosításairól beszélünk, illetve az azt újrahasznosító filmek újrahasznosításáról, akkor nem hagyhatjuk ki Cirio Santiagót, a Fülöp-szigeteki független akciófilm megkerülhetetlen alakját. 1983-ban készítette el a Stryker című filmet, amelyről az alábbi videó leírásában találóan jegyzik meg, hogy hát, bizony, ha Stryker benne lett volna Lord Humungus bandájában, akkor simán legyőzte volna Mad Maxet a Mad Max 2-ben.



Cirio Santiago aztán elkészítette a Wheels of Fire című filmet egy évvel később, amelyben országúti harcosok tartják rettegésben a világot. Illetve annak egy részét.



Majd utána az Equalizer 2000-t, amelyben Robert Patrick is szerepelt a Terminator 2-ből, a Coplandből és az Inváziumból!



A végtelenségig folytathatnánk, de ideje áttérnünk az irodalomra és a pankrációra.


Félelmetes fantáziajáték – a főhős te vagy!

Ian Livingstone, a Kaland játék kockázat sorozat társatyja is csinált egy Mad Max ihlette szerepjátszós-lapozgatós könyvet Freeway Fighter címmel 1985-ben, amelyet nálunk 1989-ben adtak ki Az országút harcosa címmel, ami ugye, ráadásul, a Mad Max 2 magyar címe is.


Az országút harcosa, képregény

Illusztrációk Az országút harcosa című lapozatós könyvből


„Miután egy gyilkos vírus kiirtja az emberiség nagy részét, a világ barbárságba süllyed. A túlélők, mint te is, megerősített városkákban élnek, vagy banditaként a falakon kívül kóborolnak, szabadon garázdálkodnak. Küldetésed arra szólít, hogy átkelj a vad senki földjén a távoli San Angeló-i olajfinomítóba, és létfontosságú üzemanyagot hozz Új Reménynek, békés kisvárosodnak. Az út még a felfegyverzett Dodge Interceptorral is csupa veszély, s nem tudni, sikerül-e élve megúsznod a nagy vállalkozást” – áll a leírásban. Az illusztrációkat erről a remek oldalról szedtük.


Az országút harcosa, képregény

Az országút harcosa, a lapozgatós könyv


A filmekhez hasonlóan a Mad Max hatása a különféle hibrid fantasyvilágokban is tetten érhető, ha azok egy sivár földön játszódnak, ahol a nyersanyagok szűkösek, és a túlélésért folyik a küzdelem rablóbandák és békés kolóniák között. Egy másik lapozgatós könyvben, a Bajnokok próbájában is – bár gladiátoros tematikája van – érezhető a Mad Max posztapokalipszise, főleg, hogy a film harmadik részében megjelenő Thunderdome lényegében egy gladiátoraréna.

A nyolcvanas évek gladiátorai pedig a pankrátorok voltak.


pankráció, birkózás, Road Warriors

Road Warriors, a pankrátorduó


Road Warriors néven volt egy pankrátorcsapat, amelyet egyértelműen a Mad Max 2 inspirált, minthogy annak Road Warrior volt az alcíme. A fent látható Michael „Hawk” Hegstrand és Joseph „Animal” Laurinaitis alkották évekig, egy ideig Legion of Doom néven léptek fel, és Japánban is sikeresek voltak. Egészen 2005-ig szerepeltek ezen a néven.



De nekik is akadt kihívójuk a divatban, amikor 1987-ben egy Demolition nevű pankrátorduó (majd -trió) bőrcuccban, szögekkel kiverve, hokimaszkban lépett a ringbe. Épp olyanok voltak, mintha Lord Humungus bandájából jöttek volna.

Persze, Blackie Lawless heavy metal zenekara, a W.A.S.P. nyolcvanas évekbeli kinézetére is bevallottan hatást gyakorolt a film. Meg a Gwarra is.


A Gwar koncertet ad


És Phil Collinsra. A Don’t Loose My Number lent látható klipjében 2:39-től.



A kilencvenes évekre aztán teljesen beépült a mainstream popba. Dr. Dre és 2Pac slágere, a California Love, pontosabban annak klipje, a Mad Max 3 világában játszódik és lubickol, Tupacék a Thunderdome-ban rappelgetnek, aztán a sivatagban autózva lazáznak és bandáznak egy jót.



2006-ban pedig, feltehetően már inkább a nyugati parti rap intertextuális szövetébe illeszkedve, és kevésbé a Mad Maxre utalva, Snoop Dogg – akiről nemrég kiderült, hogy érdekli a történelem – azt rappeli a Gangbangin’ 101 című, The Game-et is szerepeltető számban, hogy „pajtás, mi csak becsusszanunk és kislisszolunk, Nigga welcome to da Thunderdome”.


A Názáreti is Mad Max köpönyegéből bújt elő

1995-ben, a California Love idején pedig sokan az évtized legnagyobb filmes bukására készültek.


Waterworld

Waterworld


A Mad Max vízi változata, a Waterworld akkor éppen minden idők legdrágább filmje volt a maga közel 200 milliós költségvetésével, és mindenképpen az egyik balszerencsésebb is. Összedőlt díszletek, kirúgott rendezők, „kreatív nézetkülönbségek”, megalománia – jó sokat híreztek akkoriban Kevin Costner gigantikus vállalkozásáról. Amely akkorát végül nem is bukott, sokan megnézték, és azóta is él az a vélemény, hogy nem is volt annyira rossz. De az biztos, hogy egy az egyben Mad Max 2 volt a tengeren: randalírozó, vízi motoros rablóbandákkal, szakadt kisgyerekkel, gonosz Dennis Hopperrel, gonosz hahotázással, szerencsétlen kis kolónia sanyargatásával. Még barkácsléghajó is volt a végén! Akkoriban a sarkköri jégtakaró elolvadása volt az új para az olajválság után.


Waterworld

Dennis Hopper egy gonosz kalóz


Két évvel később aztán Costner megcsinálta a Postás című posztapokaliptikus filmet. Aminek igazából az volt a címe, hogy A jövő hírnöke. Ott is egyértelmű volt a Mad Max hagyatéka.

Mint ahogy lényegében szinte minden, ilyen vagy olyan világvége után játszódó filmben megtalálhatók a Mad Max-filmek elemei. Általánosságban elmondható talán, hogy a filmekben a mai napig úgy szakadtak az emberek ruhái a világégés után, mint ahogy azt George Miller megrendezte több mint három évtizede. Még a Pusztító földalatti kolóniájában is, pedig annak a filmnek aztán tényleg semmi köze a Mad Maxhez. Persze tény, hogy a Názáreti Jézusban is gyakran viselnek hasonló ruhákat.


Mad Max 2

Lord Humungus a Mad Max 2-ben


A Mad Max azonban korántsem csak a posztapokaliptikus filmeket inspirálta. James Wan, a Fűrész-sorozat alkotója például bevallottan az egész szériát a Mad Max első része végének konfliktushelyzetére alapozta: itt egy fűrész, ha ki akarsz szabadulni, vágd le a saját kezed.

Az is köztudott, hogy a Péntek 13-sorozatnak csak a harmadik részében jelenik meg a hokimaszk Jason arcán. Az elsőben, ugye, nem ő a gyilkos. A másodikban egy zsákot húznak a fejére. A harmadik rész pedig egy évvel a Mad Max 2 után készült, amelynek főgonosza, Lord Humungus, ugye, hokimaszkot hordott a torz-sebes koponyáján.

De érdekes megfigyelni, hogy a Bolygó neve: Halál maszatos képű kislánykaraktere mennyire kiköpött mása a Mad Max 2 gyilkos bumerángját hajigáló piszkos gyerekének. Ebből is látszik, hogy George Miller találta ki a piszkos-kócos kisgyerekeket.



Aztán a kétezres években, ahogy szép fokozatosan minden egyes korábbi filmes és zenei rétegműfajt újból felfedeztek és reprodukáltak vagy átdolgoztak, megérett az idő egy új, tökös posztapokaliptikus akciófilmre is. Sokan remélték, hogy a remek Dog Soldiers és a még jobb A barlang után Neil Marshall harmadik filmje, a némileg nagyobb költségvetéssel készülő Doomsday lesz az. Az előzetese alapján a Menekülés New Yorkból, a 28 nappal később és a Mad Max keveréke lett volna. De már az előzetesben is gyanúsan soknak tűnt a körítés, és fantáziátlannak az egész. És tényleg elég szar film lett, sajnos.


Mad Max: A harag útja

Mad Max: Fury Road


George Miller is érezte a korhangulatot, már a kétezres évek elején felmerült az új Mad Max ötlete, akkor még Mel Gibsonnal, ám előbb 9/11 tett keresztbe a filmnek, aztán Gibson inkább Krisztus szenvedéseit rendezte meg, és hát egyébként is egyre kínosabbá vált az az ember (a film hátteréről itt írtunk korábban). 2015-ig kellett várni az új Mad Maxre, amelyben sokak szerint a hetvenen túli George Miller mutatta meg újból, hogyan kell akciófilmet csinálni, Tom Hardyval a címszerepben. A kritika és a rajongók is imádják, a Mad Max 2-höz mérik, és bár a kezdeti kitörő lelkesedés már egy hét elteltével árnyalódni látszik, mi mindenesetre itt írtunk a filmről, és szerettük. Tom Hardy pedig további három Mad Max-filmre leszerződött.


MAD MAX képregény

Az Immortan Joe előtörténetét bemutató képregény


A napokban pedig kijött George Miller képregénye is, amelyben a Mad Max előzményeit meséli el, az elsőben Nux és Immortan Joe karakterének hátterét bontja ki. A spin-offokat továbbiak követik majd a következő négy hónapban, az egyikben Furiosát (azaz Charlize Theron karakterét) ismerjük meg jobban, aztán Mad Max története is kiteljesedik majd, amikor újjáépíti az Interceptorát.


MAD MAX képregény

Az új Mad Max és az Interceptor, képregényen is


A képregény hatása már korábban is egyértelmű volt Millernél, aki a Mad Max 2-ben is egy csomó képregényes beállítást és kompozíciót használt. Aztán a Fury Road storyboardját is hamarabb rajzolta meg, mint hogy a forgatókönyvet megírta volna. A Mad Max természetéből egyenesen következik, hogy képregény formájában éljen tovább és terebélyesedjen, a történetnek tehát koránt sincs vége, és minden bizonnyal új klónok is megjelennek előtt-utóbb. A Sharknado és a Herkules: Feltámadás típusú filmekért felelős, illetve a piaci trendek ütőerén élősködő Asylum cég mindenesetre már megcsinálta a Road Wars című posztapokaliptikus-autós filmet, amelyet természetesen már a Fury Road előtt bemutattak.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!