Milyen éve volt Gyurcsánynak, Leisztingernek vagy Puch Lászlónak?

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

Gyurcsány Ferenc meglehetősen kiszolgáltatott az alumíniumiparnak, Kóka János egyelőre csak a veszteségeket halmozza informatikai vállalkozásaival, Veres Jánosnál és Puch Lászlónál pedig nem is látszik, miből tudnak valamit is a tejbe aprítani. Az ismertebb szocialista-liberális üzletemberek közül egyedül Leisztinger Tamás tartja még magát, igaz, ő közvetlenül nem merült el a politikában. A friss mérlegbeszámolók azt mutatják, néhány százmilliós osztalékot tavaly is hoztak a cégeik, de a csúcstól már messze vannak.


Sajnálni azért ellenzékben sem kell a volt szocialista-liberális kormány tagjait, illetve holdudvarának ismertebb vállalkozóit. A napokban benyújtott mérlegbeszámolók szerint Gyurcsány Ferenc Altusa tavaly 180 millió forintot fialt, ami osztalékként az egyedüli tulajdonos, vagyis a DK pártelnökének zsebét hizlalta. Ennyi pénzt még saját kormányzása idején sem vett ki a cégből, pedig miniszterelnökségi évei részben még a válság előtti időszakra estek.


Gyurcsány cégbirodalma – amelynek középpontjában az Altus áll – az elmúlt években alaposan összeszűkült. Ma már gyakorlatilag a timföldgyártásban jeleskedő Motim Zrt. és kapcsolt vállalkozásai azok, amelyek kitermelik a profitot. Feltéve, hogy nem szűkülnek be az exportpiacai. Az alumíniumipar különböző termékeit forgalmazó cégcsoport 80-90 százalékban az Európai Unió országaiba értékesít. Tavaly azonban megtorpant a lendület, így csökkent az árbevétel, és több százmilliós veszteség halmozódott fel. Az osztalék azonban így sem maradt el.


Leisztingernél a foci viszi a pénzt

Egytizedével csökken a vagyona, és visszacsúszik a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listáján. Ezt mondhatja el magáról Leisztinger Tamás, akinek 72 milliárd forintra apadt vagyona idén már csak a 11. helyre elég a milliárdosok között. Igaz, rajta kívül nincs is olyan vállalkozó, akit ennyire határozottan a baloldalhoz kötnek, miután Gyurcsány Ferenc és a szabad demokrata Kóka János már kikerült a százas klubból.


Leisztinger Tamás és Puch László edzésben


A részben ingatlan- és egyéb vagyonkezeléssel foglalkozó Leisztinger-cég, az Arago 2014-ben is hozta a formáját. 214 millió forintos adózott eredményt ért el, és a tulajdonosok ebből is kivették a szokásosnak mondható 110 milliós osztalékot. Az Aragónak volt már ennél rosszabb éve is, például 2012-ben, amikor 440 milliós veszteséget mutatott ki, de volt jobb is, például 2010-ben, amikor 9,7 milliárd volt az adózott profit. Leisztinger viszont egyszer sem volt mohóbb, 2010-ben is csak 114 millió forint osztalékot könyvelt el.

Ez a kiegyensúlyozottság más cégére is igaz. A szállodaipari privatizációból kinőtt Hunguest Hotelsnél például 2009-ig néztük vissza a számokat: az üzletember fizikusi végzettségéhez illő precizitással kivétel nélkül minden évben 350 millió 2 ezer forint osztalékot szavaztak meg a tulajdonosoknak. Pedig az adózott eredmény 72 millió forint és 1,4 milliárd forint között mozgott. Tavaly volt az egyik csúcs, 1,2 milliárd forintos eredmény, mivel a válság után elkezdett élénkülni a turizmus. A növekmény elsősorban a Hunguest külföldi szállodáiból származik.

Szépen híznak Leisztinger Tamás agrárvállalkozásai is. A Komáromi, az Alcsiszigeti vagy az Agárdi Farm egyaránt növelte árbevételét, és bár az adózott eredményük együttesen majdnem 1,4 milliárd forint volt, a tulajdonosok közvetlenül egyetlen fillért sem vettek ki belőlük.

A foci azonban viszi a pénzt. Leisztinger a diósgyőri labdarúgást támogatja: a Borsodsport Invest Kft. a Diósgyőri FC Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Ennek azonban masszívan 460 millió forint a vesztesége. Amit persze lenyelnek a népes tulajdonosi tábor tagjai: az Arago, a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., a Hunguest Hotels, a Domestor, illetve a svájci Zugban bejegyzett vállalkozása, a Mittagskogel Invest AG.


Igyekeznek megkapaszkodni

Úgy tűnik, a volt szabad demokrata gazdasági miniszter, Kóka János megpróbál felülni az Orbán-kormány keleti nyitás jegyében zakatoló vonatára. Tavaly Orbán Viktorral egy időben látogatott Szaúd-Arábiába, a múlt héten pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hívta fel szingapúri tárgyalópartnerei figyelmét Kóka János cégére, a Cellumra.


Szijjártó Péter és Kóka János Szingapúrban


Kóka – orvosi végzettsége ellenére – eleve az informatikai ágazatból gazdagodott meg, és a politikai életből való kikerülése után is ezen a terepen maradt. A Cellum elsősorban a mobilfizetési szolgáltatások terén próbál eladni innovatív megoldásokat, és ehhez alapította meg most az ázsiai-csendes-óceáni központját Szingapúrban.

Ez azonban a meggazdagodás útján legfeljebb egy ígéret, nem több, hiszen tavaly már 388 millió forint veszteséget termelt az előző évi 271 millió után. A cég mérlegbeszámolója szerint azonban ennek ellenére piaci pozíciójuk stabil, működésüket semmi sem veszélyezteti, csupán most építik ki partneri, alvállalkozói hálózatukat.

A vállalkozásba tekintélyes kockázati tőkebefektetés is érkezett. 2011-ben az OTP leányvállalata, a PortfoLion Zrt. – amikor a cég élén Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere állt – uniós forrásból 400 millió forintot fektetett Kóka cégébe. A Cellummal egyébként összefüggésbe hozták Gyurcsány Ferencet is, amiből annyi elismerten igaz, hogy a Cellum bolgár leányvállalatában az Altus egyik érdekeltsége is segédkezik.


Nem látszik, miből élnek

Olyan egykori szocialista hatalmasságok, mint Veres János volt pénzügyminiszter és Puch László, akit a szocialisták pénzügyi zsenijeként tartottak számon, inkább csak a sebeiket nyalogathatják, annyi a veszteségük. A legutóbbi választáskor már a parlamentből is kiestek, de tavaly nyári vagyonnyilatkozatuk szerint azért nem nincstelenek.


A velük közvetlenül összefüggésbe hozható vállalkozásaik azonban csak döcögnek. Puch László vagyonkezeléssel foglalkozó cége, a Horizont sohasem volt egy aranybánya, adózott eredménye a kétezres évek közepe óta 50-200 millió forint között mozgott. 2014-ben azonban már 122 milliós mínuszba fordult. Most azt tervezi, hogy ausztriai székhelyére költözteti a cégét. A 2007-ben még 5,6 milliárd forint árbevételt elért építőipari vállalat, a Kipszer az elmúlt években már csak fél-másfél milliárd forgalmat ért el, és rendre veszteséges. Igaz, adózott eredménye 2007-ben is csak 60 millió forint volt, vagyis osztalékfizetésből itt sem gazdagodtak a tulajdonosok.

Puch László vagyonnyilatkozatában ugyanakkor csak az M-Luxort és a többek között Baja Ferenccel néhány éve alapított Tabáni Tenisz- és Sportcentrumot jelölte meg. Előbbiből a 2014-es eredmény alapján azért csurrant-cseppent egy kis pénz, a tulajdonosoknak 30 millió forint osztalékot fizetett ki, a teniszklub viszont a 26 milliós forgalom mellett félmilliós veszteséget képzett.

A fémkereskedelmi cégével egykor adócsalási botrányba is keveredett Veres János neve ma már csak két vállalkozáshoz kötődik, a Nyírbátori Tésztaipari Kft.-hez és egy ottani gyógyszertárhoz, de az elmúlt években ezek is csak viszik a pénzt, nem hoznak profitot.


A hazai vállalkozásoknak minden évben május végéig kell benyújtaniuk az adóhivatalnak az előző évi mérlegbeszámolójukat. Orbán Győző és Garancsi István cégeiről, valamint a Duna Aszfalt tavalyi évéről szóló elemzésünket itt, itt és itt találja.