Milyen érdekes a LED, ha nem homályosítja el a politika!

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Ha egy fényforrás nemcsak sárga színt tud kiadni, hanem gyakorlatilag bármilyet, kiderül, hogy egy lámpatesthez nemcsak villamosmérnök, hanem pszichológus és informatikus is kell. Ők így együtt körülnéztek, és azt mondták: kandeláber mindenütt van. Mire használhatnánk ezt?


Bár a néplélekre hivatkozni sok esetben politikailag inkorrekt dolog, a közvilágításhoz fűződő viszonyban mégis óhatatlanul a néplélek jut az ember eszébe, amikor a mérnökök azt magyarázzák, hogy országonként, nemzetenként eltérő, ki milyen színű és erősségű fényt szeret. Nem mintha mindig megmondhattuk volna, milyen fényt szeretnénk, ám amióta alkalmazni kezdték a LED-et, már joggal lehet vonzódásunk egyik vagy másik színhez. Ez a fényt kibocsátó dióda, angolul Light-Emitting Diode (LED) ugyanis már nemcsak a hagyományos nátriumlámpák sárgás fényét tudja kibocsátani, hanem jószerével a szivárvány minden árnyalatát.


Mint amikor egy vasdarabot felhevítünk: ott is a kékesfehértől a sárgáspirosig terjed az izzó fém színe, és ezek jelennek meg a LED-lámpákban is. Ahogy pedig a kékhez a hideget, a piroshoz a meleget társítjuk, úgy kelt hangulatot az emberben az utcai megvilágítás árnyalata. Dubajban, ahol egész nap forróság van, és az utcák csak késő este kezdenek el élni és megtöltődni emberekkel, nyilvánvalóan a hideg kékes fényt részesítik előnyben a tikkasztó hőségben. A franciák viszont továbbra is ragaszkodnak a sanzonok világát idéző sárgás fényhez, nekik erre a bensőséges hangulatot árasztó színre van szükségük, hogy otthonosan érezzék magukat.


Párizs kék ege alatt


Kandeláber mindenütt van

Kezdetben csak az volt vonzó a LED-ben, hogy a hagyományos égőkkel szemben alig bocsát ki hőt, ellenben intenzív és variálható fénye van. Már ezzel is tetemes energiát lehet megtakarítani. Mára azonban a gyártók és a forgalmazók az „okos város” szlogent tűzték zászlajukra. Így akár 60 százalékkal is csökkenteni lehet az áramfogyasztást, miközben a bumfordi lámpatestek vagy a kecses, öntöttvas lámpaoszlopok egy csomó új funkciót kapnak, részeseivé válnak a városi kommunikációnak.


Erre persze jórészt rákényszerültek a piaci szereplők, akár a lámpagyártókra, akár az áramkereskedőkre gondolunk. Attól kezdve ugyanis, hogy kitalálták, majd alkalmazni kezdték a LED-et, egy jóval hosszabb élettartamú és kevesebbet fogyasztó alkalmatosságot adtak az emberek kezébe, ami a piac telítődése esetén rohamosan zuhanó bevételt vetített előre.



Nincs magyar szál. Vagy mégis?

A fényt kibocsátó diódát, tehát a LED-et Nick Holonyak tette használhatóvá 1962-ben. A General Electric amerikai laboratóriumában fejlesztette ki a fényforrást, amelynek kék színű változatát utóbb három japán tudós fedezte fel 1994-ben. Ezért húsz év múltán, vagyis tavaly Nobel-díjat kaptak. A Holonyak név akár magyar is lehetne, de szülei ruszin bevándorlók voltak az Egyesült Államokban. A ruszinok azonban az ukrán–szlovák határvidéken a magyarság tősgyökeres szomszédai, így akár még hatással is lehettek egymásra.

Most pedig Magyarországon van a GE Lighting Globális Fényforrás-technológiai Központja, ahol 160 mérnök dolgozik a fejlesztéseken. Hozzájuk mostanság csatlakozott 20 új szoftverfejlesztő mérnök. De mi közük nekik az alapvetően villamosmérnöki tevékenységhez?

Ha lámpagyárosként kevesebb bevételem lesz, mert elég lesz 25 évente megvenni egy égőt, áramszolgáltatóként pedig azért csökken az árbevétel, mert a korábbinál jóval kevesebbet fogyaszt ez a lámpatest, akkor ideje új bevételi források után nézni. Mi az, amim van? Lámpaoszlopom. Márpedig az mindent behálóz. Manapság pedig különösen jól jönnek a hálózatok. Így jött az ötlet, hogy magát a lámpatestet is okosabbá tegyék, illetve felruházzák olyan funkciókkal, amelyek egy várost okossá tesznek.


Florida legnépesebb városában, Jacksonville-ben például a parkolás okozott gondot. Kevés hely volt, azt sem tudták ellenőrizni. Fogták, és az újonnan telepített LED-lámpák mellé kamerákat telepítettek, amelyek folyamatosan küldik az üzenetet, hogy az autósok hol parkolnak, legálisan parkolnak-e, és mennyi ideig. Ehhez társítottak egy mobilapplikációt, amely megmondja, hol van szabad hely. És már kitalálták a következő fázist is: a mobillal le lehet foglalni a szabad parkolóhelyet.

A lámpába beépíthető érzékelők funkciójának pedig se szeri, se száma, csak a jó ötleteken múlik. Mérhetnek vele légszennyezettséget, jelezheti a hangszintet, a földrengést, beazonosíthatja a fegyverlövést, felismerheti a balesetet és így tovább.


Ennyire vagyunk okosak

Szentendrén az év eleje óta már működik az a száz tagból álló lámpasor, amely érzékeli, hogy milyen sebességgel milyen objektum érkezik. Megkülönbözteti a gyalogost, a biciklistát és az autóst, és a sebességhez igazodó ütemben előrejelzi a két oszloppal odébb várakozó lámpának, hogy „kapás van”, ennek megfelelően erősödik fel a kihalt utcában csak félgőzzel világító fényforrás a szükséges fényerőre.


Budapesten is előkészítenek egy kísérletet, amely annyira „titkos”, hogy a helyszínét sem árulták el. A tervek szerint novemberben ötven lámpatestet szerelnek fel mikrohullámú érzékelővel, amely méri a légszennyezettséget, jelzi a hangszintet, érzékeli, ha baleset történik, és az információt rögvest a központba küldi. Az adatok tárolására a felhő megoldást választották.

További fejlesztések folynak azért, hogy a világítótestek gyakorlatilag önellátóak legyenek, ezért fotocellákat telepítenek a lámpákba, amelyek a napenergiából energiát gyűjtenek, és éjszaka azt hasznosítják. Sok koncepció még csak az ötlet szintjén létezik. Például tűzeset érzékelésekor a lámpák vezetnék a tűzoltókat a baleset irányába. Vagy ha lövést érzékelnek, ami az amerikai városokban nem is olyan ritka, akkor a hangszenzor alapján a lámpák oda világítanak erősebben, ahonnan a durranást érzékelték. Az ingyenes wifi lámpába telepítésén pedig már Magyarországon is gondolkoznak egyes városvezetők, hogy így gyűjtsék az általuk kitalált közösségi terekre a bulizó fiatalokat. A fantázia szüleményeit Dániában tesztelik: „élő” koppenhágai laboratóriumukban már sok megoldás működik, ahogy erről tavaly novemberi tudósításában a Reuters is beszámolt.


Living Lab Koppenhágában


Húszmilliárdot már elköltöttünk

Sok mindenért lehet szidni az Európai Uniót, de ezúttal ezeknek az innovációknak a felfedezését mégis Brüsszelnek köszönhetjük, ugyanis az energiahatékonyság fokozása érdekében éppen erre adott pénzt az EU. Márpedig a kiéheztetett önkormányzatok arra pályáznak, amire kiírtak nekik tendert.


2013 óta mintegy száz településen váltották le LED-ekre a hagyományos lámpatesteket, ami nagyjából 20 milliárd forintba került. Ebből csípett le magának egyötödöt az Elios, amely áprilisig részben Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában volt, és amely számos ilyen projektre kiírt közbeszerzést nyert el.


Az E-OS szerelői LED-ekre cserélik a régi lámpákat Hódmezővásárhelyen


Ezeknek a fejlesztéseknek ugyanakkor van egy hátulütője: annyira új a technológia, hogy gyakorlatilag még mindenki tanulja, és ami most modern, az egy-két éven belül már elavult megoldás lehet. Így a megvalósult beruházások nagy többsége még csak azt használta ki, hogy az új lámpatestek kevesebb áramot fogyasztanak, mint elődeik. Sok helyen, például Zalaegerszegen vagy Pécsett a megvalósítás módját is kifogásolják a lakók. Egy pécsi kommentelő például így panaszkodott, amikor tavaszra új megvilágításba kerültek a dolgok:


Tény, hogy az új világítás kisebb területet világít meg. De a közvilágításnak az volna a lényege, hogy minél nagyobb terület legyen fényben. Nem pedig közvetlen a lámpatest alatt. Minden más egyéb magyarázat púder.

A szakemberek azt mondják, a LED-del bármilyen alakú területet be lehet világítani a kívánt fényerővel. Tehát minden csak tervezés és kivitelezés kérdése. Ha az önkormányzat csak a megtakarítást kéri számon, akkor lehet, hogy olyan helyekre sem jut el a fény, ahol szükség lenne rá. Másrészt viszont megszokás kérdése is, hogy elfogadjuk-e: nem a város minden zuga úszik a sárgás fényárban, hanem mindig csak az a terület, amelyre éppen szükség van. Ez utóbbi nem utolsó sorban az úgynevezett fényszennyezést is mérsékli, végre az éjszakai állatok és a madarak is jobban érezhetik magukat.


A GE Fényforrás üzletágának a kültéri LED-es világítási projektekért felelős vezetője, Csuhai József úgy magyarázza, hogy egy-egy projekt pénzügyi megítélésének legjobb mutatója a megtérülés. Ebben az ár csak egy elem a sok közül. Az is szempont, hogy a törvényi kívánalmaknak megfelelő megvilágítást a lehető legkisebb energiafogyasztással érjék el. És persze az is kérdés, hogy a beruházás mennyi év alatt térül meg. Az 5-10 év közötti megtérülés a jelenlegi fejlettségi szinten már nagyon jó eredmény, ami irányadó lehet egy közvilágítási fejlesztés tervezésekor – mondja Csuhai József.