Milyen a magyar migráns?

Fotó: MTI / Filep István

-

Jellemzően középfokú végzettségű, családos férfi, aki a német építőiparban dolgozik. Vagy Ausztriában vendéglátós.


„Magyarország az uniós migrációs folyamatba intenzívebben csak 2010 után kapcsolódott be, de napjainkra már – Ciprussal, Spanyolországgal és Olaszországgal együtt – az alacsony, de dinamikusan növekvő migrációs ráta jellemezte tagországok csoportjába tartozik. A hazai szakértők az országot 1990 után elhagyó, külföldön élő és dolgozó magyarok számát 350 ezer körülire becsülték 2013-ban” – áll a Központi Statisztikai Hivatal friss, 2014-ről szóló munkaerő-piaci elemzésében, amely többek között leírja, mit csinál a tipikus magyar migráns.



A KSH szakértői azt írják, hogy a válság miatt kialakult munkaerő-piaci feszültség oldásához az utóbbi évek migrációs trendje jelentősen hozzájárult, de arra nincs pontos adat, hogy a magyar gazdaság tavalyi fejlődése milyen hatást gyakorolt erre a folyamatra.


Az elemzésben jellemzően az ingázási típusú munkavállalásról vannak adatok, vagyis arról, amikor a háztartás alapvetően Magyarországon él, viszont van külföldön dolgozó tagja, aki a külföldön szerzett fizetésével beszáll a kiadásokba. Ennek a fajta migrációnak a két tipikus célországa Ausztria és Németország. Itt a magyarok 2011 májusa óta vállalhatnak korlátozás nélkül munkát, ez meg is látszik az adatokon.

2010-ben 49,5 ezren dolgoztak külföldön, 2013-ban viszont már közel kétszer annyian. Az Ausztriában dolgozók száma 2,5-szeresére, a Németországban dolgozóké pedig 2,6-szorosára nőtt ugyanezen időszak alatt. A KSH adataiból ugyanakkor az derül ki, hogy 2014-ben a külföldön dolgozó ingázók száma nem változott számottevően.


Az elemzés meghatározza a tipikus külföldön dolgozókat is. A KSH szerint a tipikus magyar migráns:

  • középfokú végzettséggel rendelkező, jelentős arányban családos férfi, aki Németországban jellemzően ipari és
    építőipari munkát végez;
  • jelentős tovább az Ausztriában szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban dolgozók száma is;
  • a külföldön dolgozók leginkább az építőiparban (25,6 százalék), a feldolgozóiparban (22,8 százalék), illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban (20 százalék) helyezkedtek el.
A KSH szerint annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban és a vendéglátásban szezononként változó a munkaerőigény, az érintettek kétharmada már legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, sőt az ausztriai munkahelyet megjelölőknél ez az arány a 80 százalékot is meghaladta 2014-ben. A napi ingázás markáns jelenlétére utal, hogy 2014-ben az ausztriai munkahelyet megjelölő 44 ezer főből közel minden második Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében, azaz Ausztriával szomszédos megyében élt.

Az adatok összhangban vannak azzal, amit júniusban írtunk, eszerint közvetlenül a főszezon előtt hirdetésekben kerestek felszolgálókat, szakácsokat, szobaasszonyokat és mosogatókat a balatoni szállodákba és éttermekbe. Aki ugyanis hadra fogható volt, inkább Ausztriában vállalt munkát a magyarországi fizetés többszöröséért.


Az elemzés a migráció mellett foglalkozik a nők munkaerő-piaci helyzetével, a közfoglalkoztatással, a foglalkoztatási ráta alakulásával is.