Milliókat kéne előteremtenie a semmiből sok Buda-Cashesnek

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / FRANK AUGSTEIN

-

Hiába zajlik a befektetők kártalanítása, van egy speciális Buda-Cashes csoport, amelynek tagjai minden nappal nehezebb helyzetbe kerülnek. Március 10-éig fejenként több millió forintot kellene befizetniük azok miatt a veszteségek miatt, amelyeket még január közepén szenvedtek el a svájci frank hirtelen és rendkívüli erősödésén. Azóta is vitatták ennek elszámolását a céggel, de a napokban fizetési felszólítást kaptak, és úgy érzik, rövid időn belül az utcára kerülhetnek.


Mint azt korábban megírtuk, nagyon nagy veszteséget – összesen körülbelül 40 milliárd forintot – szenvedhettek el január 15-én mindazok, akiknek svájci frankos nyitott pozíciójuk volt a devizapiacon, és nem a svájci frank erősödésére játszottak. A svájci jegybank váratlan döntése nyomán ugyanis néhány másodperc leforgása alatt közel 40 százalékot erősödött a frank, és az előre beállított veszteségminimalizáló technikák (stop-loss megbízások) sem tudtak teljesülni, a pozíciók tehát sokkal rosszabb árfolyamon záródtak.

A 10-15 éves visszaélésekkel gyanúsított Buda-Cash Brókerház ügyfelei közül is többen voltak, akik fejenként több millió, akár több tízmillió forintot veszítettek, a brókercég ugyanis nem az előre beállított áron számolta el a tranzakciókat. Ez extrém helyzetben, a hirtelen a piacra zúduló kezelhetetlen mennyiségű ügyfélmegbízások esetén (mint amilyen ez is volt) előfordulhat, de a VS.hu által megismert Buda-Cash-ügyfelek szerint pozícióik zárását a brókerház később egyoldalúan még módosította is, amivel még nagyobb veszteségük keletkezett.



A történtek után a szerintük irreálisan negatív számlaegyenlegek kivizsgálását kérték, és azt állítják, hogy a brókerház elismerte a hibás teljesítést. De mivel a Buda-Cash valójában csak közvetítő volt a magyar ügyfelek és a dán Saxo Bank között, az utóbbi bankra hárították a hibát. A károsultakat arról tájékoztatták, hogy tárgyalásba kezdtek a Saxo Bankkal. Az ügyben közben uniós és dán felügyeleti vizsgálat is indult, és még nem zárult le.


Érkeznek a fizetési felszólítások

Mivel időközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a Buda-Cash tevékenységi engedélyét, majd felügyeleti biztosokat rendelt ki, fordulat állt be az érintett svájci frankos károsultak ügyében. A felügyeleti biztos aláírásával ugyanis fizetési felszólításokat postáztak ki, a levelekben pedig a fejenként több millió forintos tartozás szinte azonnali befizetésére kötelezték őket.

Mint az egyik érintett – neve elhallgatását kérve – a VS.hu-nak elmondta, néhány százan lehetnek, akiknek fejenként több millió, akár több tízmillió forint veszteséget számolt ki a Buda-Cash, és ezt a tartozást a felszámolók most 6 napon belül be is akarják velük fizettetni. A határidő többeknél március 10-én jár le, és ha ezt nem teljesítik, akkor a felügyeleti biztos jogi eljárást helyezett kilátásba.

Az érintettek panasszal éltek a felügyeleti biztosnál, és csoportokba tömörülve is próbálnak közösen fellépni azért, hogy ne kerüljenek az utcára. Elmondásuk szerint ugyanis végső soron ez fenyegeti őket, hiszen van, akinek néhány nap alatt 30-50 millió forintot kellene előteremtenie. „Ezek az emberek már elvesztették a megtakarításaikat és a negatív egyenlegek a megtakarítások tízszereséről szólnak, ezért ha az MNB ezeket behajtja, valószínűleg utcára kerülnek” – írta az egyik érintett a VS.hu-nak a károsultak egy csoportja nevében.


Kockázatos üzem

Nem kérdés, hogy a devizázás a többszörös tőkeáttét miatt talán a létező legkockázatosabb befektetési üzem, ezt a magukat megégető kisbefektetők közül is többen tudják. Ezzel együtt azzal érvelnek, hogy ők minden lehetséges biztosítékot beépítettek és kihasználtak a kereskedés során, és a Buda-Cashsel ellentétben volt olyan brókercég vagy bank a magyar piacon, amely az előre beállított árfolyamon tudta zárni a devizapozíciókat. Azt pedig végképp nem értik, miként nőhetett még zárás után is a veszteségük.


Ezek az emberek kisbefektetők, akik a nevetségesen alacsony banki hozamok helyett egy számukra biztonságosnak bemutatott, automata rendszeren kereskedve szerettek volna kicsit ésszerűbb hozamhoz jutni

– állítja többek nevében az egyik károsult.

Mivel a károsultak szerint „jogellenes és felháborító, hogy habár az MNB átvette a Buda-Cash Brókerház irányítását, és tisztában van a Buda-Cash Brókerháznál történt szabálytalanságokkal, az ügyet mégsem vizsgálja ki", megkerestük az MNB-t is. Hivatalos választ egyelőre nem kaptunk, de tőkepiaci szakértők úgy vélték, a felügyeleti biztosok jogszerűen járnak el. Végignézik a számlaegyenlegeket, ahol tartozást találnak, azt a rendelkezésre álló eszközökkel megpróbálják behajtani. Ez ellen lehet panasszal élni, vagy végső soron a bírósághoz fordulni.

Megkerestük a Befektető-védelmi Alap ügyvezetőjét, Farkas Pétert is, aki azt nyilatkozta, ezzel a jogvitával nem tudnak mit kezdeni, mert nem tartozik a hatáskörükbe. Ezt a Buda-Cashnek (illetve a felügyeleti biztosnak vagy majd a felszámolónak) és a befektetőknek kell egymással rendezniük.


Mi történt január 15-én?

A január 15-ihez hasonló árfolyamzuhanás (vagy emelkedés) annyira példátlan, hogy spekuláns ésszel is túlmegy minden határon, a gyakorlatban pedig bármilyen technikai megoldással kezelhetetlen. Mert mi történt? A svájci jegybank 11 óra előtt nem sokkal bejelentette, hogy eltörli a három és fél éven át alkalmazott 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben, mire a frank azonnal erősödni kezdett. Olyan elképesztő gyorsan esett 1,20-ról 0,8-ra, hogy megbolondultak a kereskedési rendszerek, nem volt forgalom, nem volt senki a vételi oldalon, aki megvette volna az eurót, amelytől mindenki egyszerre szabadulni akart, nem volt úgynevezett árjegyzés, a brókerek nem tudták lezárni a befektetőik pozícióját egy még elfogadható veszteség mellett.