Milliárdos veszteséget termelt a keleti nyitás

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Több mint kétmilliárd forint veszteséget termelt tavaly a keleti nyitás meghatározó szereplőjének tartott Magyar Nemzeti Kereskedőház. Igaz, az eredeti tervek szerint sem kellene még nyereségesnek lennie. Az állami társaság feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak segítsen a külföldi piacokon. A legnagyobb tavalyi dobás a jelek szerint egy 72 milliós kínai gyapjúbiznisz volt.


Nem volt jó éve tavaly a külföldön magyar termékeket árusító állami társaságnak, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH Zrt.). Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott mérlegbeszámolóból az derült ki: a cég 2014-ben 427 millió forint forgalom mellett összesen 2 milliárd 367 millió 465 ezer veszteséget termelt. Ezzel jelentősen rosszabb eredményt produkált, mint tavalyelőtt, az induló évben, amikor a veszteség mindössze 133 millió forint volt.

A cégeknek, köztük az állami társaságoknak, május végéig kellett nyilvánosságra hozniuk a tavalyi évről szóló pénzügyi mutatóikat. Az MNKH az előírt határidőre ezt nem tette meg. A késlekedést azzal indokolta, hogy a közgyűlésük nem volt határozatképes. A közgyűlés végül múlt kedden, június 23-án ült össze, ekkor fogadták el a most nyilvánosságra hozott beszámolókat.


A gyapjú jól ment Kínában

A cég pénzügyi mérlegeinek publikálását nagy várakozás előzte meg, a kereskedőházat ugyanis a keleti nyitás meghatározó szereplőjének tartották. A cég tevékenységéből így arra is következtetni lehet, mennyire volt sikeres a keleti nyitás, amely a kormány külpolitikájában meghatározó szerepet játszott.

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatán keresztül elérhető iratokból az derül ki: tavaly az állami cég 252 millió forint értékben exportált. A legnagyobb tételt a magyar gyapjú kínai piacra dobása jelentette. Ez a 72 millió 334 ezer forintos üzlet adta az exportbevétel 29 százalékát. Az év végén több mint három milliárd forint értékű árukészlet volt a cégnél, ennek 95 százaléka étkezési alma és almasűrítmény volt. A készletért a társaság csak 347 millió forint előleget fizetett.

Az alma valószínűleg azért maradt náluk, mert a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a hazai cégek termékeit úgy is értékesíti, hogy felvásárolja az árut, amelyet aztán külföldön elad. Ezen kívül előfordul az is, hogy bizonyos részesedésért cserébe a magyar eladót összehozza a külföldi vevővel.

A kereskedőház tavaly 1,6 milliárd értékben vett igénybe különböző szolgáltatásokat. Hirdetésre, reklámra 281 milliót, utazásokra, kiküldetésekre 86 milliót, szakértőkre 739 milliót, szállításra és raktározásra pedig 370 millió forintot költött. A 90 alkalmazott bérköltsége tavaly 668 millió forint volt.

Tavaly leginkább keleten üzleteltek. Erre utalt többek között az is, hogy az év végéig nyolc országban alakult leányvállalata a kereskedőháznak: Azerbajdzsánban, Egyesült Arab Emirátusokban, Jordániában, Kazahsztánban, Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Törökországban.


A keleti nyitás motorja

A 2013-ban létrehozott kereskedőházi rendszer államtitkárként, majd külügyminisztereként is Szijjártó Péter alá tartozott. Szijjártó többször is a keleti nyitással összefüggésben emlegette a kereskedőházat. Még 2013 júniusában egy szakmai konferencián arról beszélt: a kormány azért hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak segítsen külföldön, leginkább keleten értékesíteni a termékeiket.

Tavaly májusban külügyminisztériumi államtitkárként egy külgazdasági konferencián azt mondta: tovább erősítik a kereskedőházi rendszert, amelynek az év végére már 25 országban lesz képviselete. Szerinte ezzel is növelni lehet a magyar exportot, hogy az hozzájáruljon a magyar gazdaság tartós növekedéséhez. Pár nappal később a politikus közölte: a tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerül.

A kormányzat bizalma azt követően sem ingott meg az állami társaságban, hogy a kereskedőház neve a brókerbotránnyal összefüggésben bukkant fel a hírekben. A kormánynak, többek között Szijjártónak amiatt kellett magyarázkodnia, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez hogyan sikerült néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt kimenekítenie a brókerháznál tartott 3,8 milliárd forintját. Igaz, közben Kerekes Györgyt Ducsai-Oláh Zsanett váltotta a vezérigazgatói székben.


Önfenntartó lesz?

Időközben nem csupán Keleten, hanem a világ más részen is nyíltak magyar kereskedőházak. Szijjártó márciusban meghirdette a déli nyitás politikáját, ekkor újabb kereskedőházak alapításról beszélt, például Chilében, Ecuadorban, Peruban, Kenyában. Júniusban pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium tette közhírré, hogy a kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri nagykövetségeink számát.

Az alapításkor a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. körülbelül kilenc milliárd forint állami tőkét kapott. Kerekes György korábbi vezérigazgató szerint az volt a cél, hogy a társaság három éven belül, vagyis 2016 elejére önfenntartó legyen. A többségi tulajdonos az állam, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának egy százalékos részesedése van a társaságban.

Cikkünk megjelenése után az MNKH Zrt. azt írta: “A 2014-es év a Magyar Nemzeti Kereskedőház életében új piacok felkutatásával, és új kereskedőházak megnyitásával telt, ami nyilvánvalóan kihatással volt az üzleti eredményre. Tekintettel arra, hogy az MNKH Zrt. egy új szereplő a piacon, a kezdeti időszak egyfajta befektetésként kezelendő, mely alapját képezi a jövőbeli pozitív üzleti eredményeknek”.

Az állami társaság szerint “a keleti nyitás politikája egyértelműen sikeres”, annak ellenére, hogy a geopolitikai helyzet nem kedvező. Ezzel arra utaltak, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók és az orosz embargó miatt 15 százalékkal, 510 millió dollárral esett vissza az orosz export. Az ukrán gazdaság összeomlása miatt az országba 12 százalékkal, 310 millió dollárral csökkent a magyar kivitel. Megemlítik azt is, hogy miután a Microsoft bezárta a komáromi Nokia-gyárát, az arab országokba irányuló export 820 millió dollárral csökkent.