Milliárdos hűtlen kezeléssel jelentettek fel egy fideszes képviselőt

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

Személyeskedésig fajuló ádáz küzdelem folyik ezekben az órákban a budapesti iparkamara elnöki posztjáért. A feljelentésre már meg is érkezett a cáfolat. A csatában a trónkövetelők szekértolója az Orbán-kormány egykori kedvenc autópálya-építője, a vegyépszeres Nagy Elek, a másik főszereplő pedig a pozícióját féltő fideszes parlamenti képviselő, miniszteri biztos, Szatmáry Kristóf. (Cikkünk megjelenése óta lezárult a választás, az eredményről itt olvashat.)


Egy nappal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) négyévente esedékes elnökválasztása előtt hűtlen kezelés gyanújával feljelentette a kamara egyik tagja a testület eddigi elnökét, valamint főtitkárát és főtitkár-helyettesét. A gyanút az alapozta meg, hogy a BKIK-nak négy éve nem sikerül érvényt szereznie a kötelező kamarai díjfizetésnek. Ez számszerűen valóban kimutatható, más kérdés, hogy miért éppen a március 11-ei elnökválasztás előtt kellett ezért a Fővárosi Főügyészséghez fordulni.


A beadvány szerint már 1,2 milliárd forint az az összeg, amelyet a fővárosban bejegyzett cégek nem fizettek be az évi 5 ezer forintos regisztrációs díjból. Bár a kamarai vezetőségnek intézkednie kellett volna, hogy az adóhatóság behajtsa a tartozást, ezt a lépést elmulasztották.

A BKIK azonnal kiadta a cáfolatot is: 2014 decemberétől 2015 novemberéig a kamara összesen 10 ezer 239 behajtási kérelmet adott át a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak 169 millió forint értékben. Azért csak ennyit - érvel a kamara -, mert az adóhatóság fővárosi kirendeltségei hetente mindösszesen 450 végrehajtási ügyet képesek kezelni a BKIK részéről.

A NAV-val külön megállapodást is kötött a BKIK a behajtások nagy száma miatt, és csak azért nyitott az adóhatóság külön irodát a kamara budai irodaházában, hogy minél hatékonyabban tudja ezeket az ügyeket kezelni - áll a közleményben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtásaiból tavaly összesen 31 millió forint folyt be. Ez a BKIK költségvetésének mindössze 1,2 százaléka.


A főszereplők

A kamara elnöke eddig Szatmáry Kristóf volt, aki a Fidesz parlamenti képviselője, valamint a Miniszterelnökségen a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos, korábban pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt. Az elmúlt években azonban kihívta maga ellen a kamarai tagok egy jelentős részét, mert családjának több tagja, elsősorban édesanyja is pozíciót és azzal járó javakat kapott a kamaránál.

Éppen ezért most egy komoly ellenjelölt is ringbe szállt az elnöki posztért. Ez pedig nem más, mint Nagy Elek, aki egykor a Vegyépszer romániai magyar származású, milliárdos tulajdonosaként vált ismertté, főként az első Orbán-kormány idején. A kétezres évek fordulóján ugyanis gőzerővel folytak az autópálya-építések, és ahogy később a Közgép, úgy akkortájt a Vegyépszer volt gyakori nyertese a közbeszerzési pályázatoknak.

Nagy Elek azonban csak addig vállalta a frontvonalbeli szerepet, amíg a nyilvánosság figyelmét magukra nem vonzották a Szatmáry-ellenfelek. Információink szerint ugyanis a közgyűlésen Szatmáry Kristóf nem került fel a szavazólapra. Nagy Elek pedig saját maga helyett a gazdasági szolgáltatások tagozatának alelnökét, Kiss Zoltánt jelölte.


Mi van a háttérben?

A mai elnökválasztás előtti napokban már minden – nem feltétlenül nemes – eszközt igyekeztek bevetni az egymással szemben álló felek. A szavazótábor építésében például mindkét oldal furcsa lépéseket tett, miután a választáskor minden egyes cég egy szavazattal bír. Szatmáryék beléptettek a kamarába egy csomó új vállalkozást, Nagy Elekék pedig azzal próbálkoztak, hogy felszámolóbiztosok irányítása alatt álló cégeket állítsanak csatasorba.

A startpisztolyt egyébként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László durrantotta el, amikor a BKIK-tól teljesen függetlenül, önálló jogi személyiségként működő MKIK közgyűlésén élesen kritizálta a "Szatmáry-klánt", részben az irányítás módszere, részben a pazarló gazdálkodás miatt.

Az MKIK elnöke számára nagyon fontos projekt például a szakképzés átalakítása, amelyben a kamarák szerepet is kaptak. Országszerte 300 kamarai ember vesz részt a képzésben, és ezek a státusok a megyei kamarák között oszlanak el. A BKIK 18 státust kapott, amelyet azonban Parraghék rövid úton visszavontak Szatmáryéktól arra hivatkozva, hogy a 12 pozíció a család és ismerősök között oszlott meg, ráadásul megbízottak a munkájukat sem végezték el.

Parragh és Szatmáry között egy másik vita is érződött az elmúlt években, ez pedig arról szólt, hogy a kisebb vagy a nagyobb cégek pártján állnak-e. Parragh László inkább az olyan nagyvállalatokén, mint a Mol, az Audi, a Borsodchem vagy a Siemens, Szatmáry Kristóf pedig a kisebbek pártján. Parragh gond nélkül javasolta a kötelező 5 ezer forintos regisztrációs díjat, milliárdos forgalom mellett ez nevetséges összeg, a mikrovállalkozások számára viszont egy újabb elviselhetetlen teher.

Más kérdés, hogy a kamarai bevételek ennek a kötelező befizetésnek köszönhetően jelentősen nőttek az elmúlt években, így a BKIK-ban is volt miből költeni. Például hírportál létrehozására 114 millió forintot fizettek ki, az elnöki keret pedig idén 24 millió forint.

Erre még úgy is futotta, hogy a 344 ezer regisztrációra kötelezett budapesti vállalkozás közül csak 100 ezer teljesítette a kötelezettségét. Ilyen rossz arányt csak Tolna megyében lehetett tapasztalni, a többi kamaránál a cégek legalább fele rendben fizeti az ötezer forintot. Vas megye a maga 81 százalékos eredményével a legjobb. Igaz, ezen az alapon nemcsak a budapestinél, hanem más megyei kamaráknál is felvetődhet a hűtlen kezelés.