Miért volt szükség a magyar–szerb határzárra?

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

Trócsányi László szerint azért, mert elengedhetetlen volt. Az igazságügyi miniszter a francia hírtelevíziónak adott interjút. Azt mondta, tudja, hogy nem szép dolog, de más országokban is alkalmaznak ilyen megoldást.


A határsértések megszüntetése és a migránsok regisztrálása érdekében szinte lehetetlen volt más megoldást találni, mint kerítést építeni a magyar-szerb határra – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a France24 francia hírtelevíziónak adott interjúban. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak egyszerre kell megfelelnie több európai normának, miközben a magyar állampolgárok azt várják el a kormánytól, hogy biztosítsa a közrendet, ami minden uniós államban nagyon fontos. Eközben pedig „az európai állampolgárok azt várják el Magyarországtól, hogy biztosítsa a schengeni határok védelmét”.

A szögesdrót-kerítést a miniszter szerint azért kellett a 175 kilométeres magyar-szerb határon felhúzni, mert naponta 3-4 ezer ember sértette meg a zöldhatárt. „Tudom, hogy ez nem szép dolog, de azt is tudni kell, hogy más országokban is létezik (határzár)” – hangsúlyozta Trócsányi László. Példaként említette Spanyolországot, Bulgáriát és Görögországot. „Elengedhetetlen volt, de remélem, hogy nem marad örökre ott” – tette hozzá. A miniszter szerint a határzárral Magyarország elsődleges célja az volt, hogy minden migránst regisztráljon, és az egyetlen ország, amely 200 ezer embert regisztrált is.

A menekültekkel való bánásmódot érintő bírálatokról Trócsányi László azt mondta, hogy 1956-ban a néhány hét alatt Ausztriába érkezett több százezer magyar a menekülttáborokban türelmesen megvárta, hogy melyik ország fogadja be őket. „Ők együttműködtek az állami szervekkel. Most viszont az történik, hogy a különböző országokból érkező emberek, akik tény, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, visszautasították az együttműködést a magyar hatóságokkal” – mondta a miniszter. Megemlítette, hogy a menekültek kikerülték a tranzitzónákat, és mindenáron Németországba akartak jutni.

Trócsányi László jelezte, hogy az illegális határátlépést szankcionáló törvénymódosításról „készen áll a jogi vitára európai szinten is”. Arra a kérdésre, hogy a migránsválságról miért tér el egymástól az egy pártcsaládba tartozó magyar és német kormány álláspontja, a miniszter elmondta: „Nekünk van egy külső uniós határunk, Angela Merkelnek pedig nincs külső uniós határa”.

Trócsányi László visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány a Jobbik erősödése miatt folytat migrációellenes politikát. Megjegyezte, hogy a parlamentben a Jobbik általában nem szavazza meg a kormány törvényjavaslatait. Leszögezte, hogy a magyar kormány mindig tiszteletben tartja az európai normákat és mindenképpen az Európai Unió tagja kíván maradni, annak ellenére is, ha időnként kialakulnak viták a tagállamok között.