Miért utáljuk ennyire a hétfőt?

Fotó: Getty Images / Daniel Barry

-

Nem bírunk felkelni, durcásak vagyunk, és munkaerőként sem vagyunk egy főnyeremény. Miért érezzük magunkat ilyen nyomorultul hétfőnként, és mit tehetünk, hogy ne így legyen. Tényleg ennyire borzalmas a hét első napja?


Depresszió, fáradtság, reménytelenség, munkaundor – ezek az érzések nyomják agyon a a hét első napját, azt a napot, amikor elméletben a legkipihentebbek vagyunk. A hétfői levertség annyira beleivódott a kultúránkba, hogy szinte legyőzhetetlennek tűnik: a hétvégét alapvetően mókával és kacagással azonosítjuk, a dolgos hétköznapokat a kemény munkával, a hétfőt pedig a legsötétebb mélyponttal, még akkor is, ha ez nem feltétlenül így van. És mivel ehhez a mintához alkalmazkodnak az emlékeink is, a hétfőink felidézésénél csak a nyomorunkra emlékszünk, és simán figyelmen kívül hagyjuk, hogy milyen jó volt például újra látni a kedvenc kollégáinkat, vagy átbeszélni a hétvégi sportműsorokat.



A hétfőben sokszor az a legrosszabb, ami megelőzi: a várakozás. A hétfőtől való rettegés így simán elronthatja a vasárnapunkat is, amikor a vihar előtti csendben csüggedt arccal készülünk az előttünk álló stresszre.

Hogy mennyire borzalmas a hétfő? Annyira, hogy 11 óra 16 percig még mosolyogni sem vagyunk képesek. Ezt állítja legalábbis egy tanulmány, amelyet a Marmite-ot gyártó brit élelmiszercég megrendelésére készült. (A pontos adatot így illik fenntartással kezelni, hiszen könnyen lehet, hogy ez a mosoly a délelőtti uzsonnaszünetnek szól, amikor a britek közül sokan Marmite-ot esznek.)

Szintén ebből a tanulmányból derül ki, hogy a helyzeten az sem segít, hogy az emberek fele el is késik a munkahelyéről, mert annyira nehezére esik felkelni a hétvége után, de akkor sem lesz jobb, amikor beérnek: a hétfői nyomott hangulat miatt mindössze három és fél órányi produktív munkára képesek. A legrosszabbul a 45 és 54 évek közöttiek viselik a helyzetet, és nagyjából 12 percen át panaszkodni is fognak emiatt.


A hétfő és a bennünk élő ősember

A munka és a boldogság összefüggéseivel hivatásszerűen foglalkozó Alexander Kjerulf szerint már csak a teljesítményünk és a körülöttünk lévő emberek hangulata miatt sem mindegy, hogy miként éljük meg a hétfőket. Kjerulf azokat a pszichológiai és neurológiai tanulmányokat idézi, amelyek megállapították azt, amiben semmi meglepő nincs: hogy az aktuális érzelmi állapotunk komoly hatással van a munkánk minőségére, és ha történetesen levertnek érezzük magunkat, akkor csökken a teljesítményünk, a kreativitásunk és a munkatempónk is.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a viszonyunkat a hétfőhöz, közelebb kell kerülnünk a bennünk élő ősemberhez. Alex Gardner klinikai pszichológus legalábbis a mély törzsi ösztöneinkkel magyarázza az ilyenkor tapasztalt furcsa kizökkentségünket. Hétfőnként ugyanis nem a munkakedv feszít szét minket, hanem mindenekelőtt azt érezzük, hogy ismét a törzs tagjai vagyunk, vegyülünk, csevegünk, igyekszünk minél több időt a közösségi terekben tölteni. „A munkahely a lehető legjobb hely számunkra ebből a szempontból, hiszen alapvetően ősemberek vagyunk öltönyben. Szeretnénk a törzs részének érezni magunkat, ezért csevegünk kicsit egy tea felett, és csak után vetjük bele magunkat a munkába. Túl kell lennünk ezen a törzsi közeledésen ahhoz, hogy készen álljunk egy igazán produktív hétre, miközben azok az emberek, akik azonnal teljes erőbedobással kezdenek el dolgozni, gyorsan kiéghetnek.”

A Telegraph által idézet tanulmány öt pontban össze is foglalja a hétfői nyomottság lehetséges ellenszereit: ilyen a tévézés, a szex, az online vásárlás, csoki- vagy sminkbeszerzés, vagy esetleg a vakáció tervezgetése. Ennél azonban sokkal több lehetőségünk van arra, hogy megússzuk, sőt még akár élvezzük is a hét első napját.



Bűnbakot csinálunk a hétfőből

Nézzünk szembe például azzal, hogy a hétfő valójában egyáltalán nem is olyan rémes, mint ahogy azt a hírneve sugallja. A Sydney Egyetem kutatói tudományos alapokon is próbálták megtörni ezt az átkot. A vizsgálatban részt vevő embereket egy héten át minden nap megkérdezték egy adott pillanatban, hogy hogy érzik magukat, majd a nyolcadik napon megkérdezték tőlük, hogy hogy érezték magukat az egyes napokon. Noha a hangulatukban nem volt jelentős változás, amikor napról napra kérdezték őket, a hétfőt mégis mélypontként azonosították. A kutatók szerint azért, mert az emlékeiket torzították az előítéleteik, amelyek alapján azt várták, hogy a hétfő borzalmas legyen.

Ne dőljünk tehát be a hétfő rossz PR-jának, hiszen bármikor elő lehet húzni egy kutatást, amelyből kiderül, hogy nem is olyan nyomasztó, mert van sokkal nyomasztóbb. Például a vasárnap. A Göteborgi Egyetemnek erről papírja is van: 2009-ben készítettek egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy Németországban a vasárnap a hét legsötétebb napja, ekkor érzik magukat a legkevésbé jól az emberek. De az amerikaiaknak is gyenge pontjuk a vasárnap: egy 2008-as tanulmány szerint ők sem a legboldogabbak ilyenkor. Japánban viszont a hét első napja a mélypont, egy másik tanulmány ott arra jutott, hogy az öngyilkosok közül a legtöbben hétfőn vetnek véget az életüknek.


Hogyan szerezzük vissza magunknak a hétfőt?

Mivel a hétfő rémével hetente szembe kell néznünk, nem árt, ha ezt felkészülten tesszük. Nyilván a legegyszerűbb megoldás az, ha fogcsikorgatva ugyan, de hétfőn is felkelünk, bemegyünk dolgozni, és megpróbálunk nem tudomást venni arról, hogy mennyire borzalmas érzéseket kelt bennünk a hét első napja. A bonyolultabb megoldásért már keményebben meg kell dolgoznunk magunkkal. Szakértők szerint ugyanis sokkal jobban járunk, ha a mélyére ásunk ennek a problémának, és megpróbálunk rájönni arra, hogy mi irányítja a kapcsolatunkat a hétfővel, illetve a hét többi napjával. Könnyen lehet, hogy egyszerűen csak munkahelyet kellene váltanunk, vagy le kellene ráznunk a kibírhatatlan kollégákat, esetleg más típusú feladatokat kellene vállalnunk – ezekre az okokra viszont csak kitartó önvizsgálat árán jöhetünk rá. Nem lehetetlen ugyanis az sem, hogy várakozással tekintsünk a hétfő elé, csak meg kell találni rá az okot.

Ha mégis a hétfő csapdájában érzi magát, összeszedtük a szakemberek és az internetes bölcsesség módszereit arra, hogy kitörjön belőle.



Kezdje a vasárnappal!

És néhány kellemes tevékenység erejéig felejtse el a hétfőt. A szorongás általában akkor tör ránk, amikor nincs semmi dolgunk, így kifejezetten hasznos, ha találunk magunknak valami szórakoztató elfoglaltságot a helyett, hogy egész vasárnap a hétfő miatt aggodalmaskodnánk. De tudnia kell azt is, hogy a hétfő sorsa vasárnap dől el, vagyis különítsen el egy kis időt erre. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora szívességet teszünk magunknak, ha vasárnap este előkészítjük a másnapi ruhánkat, ebédünket, bármit, amire hétfőn szükségünk lehet, és sokkal kisimultabban indul majd a reggelünk.

Feküdjön le időben!

Az alvás fontosságáról már korábban is értekeztünk, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy vasárnap este különösen fontos, hogy időben ágyba kerüljön, hacsak nem akarja, hogy frászt kapjon az ébresztőórától, és így a hétfő még fájdalmasabb legyen.

Hétvégén se aludja túl magát!

Nagy lehet a kísértés, hogy hétvégén délig ágyban maradjon, de pihenés szempontjából sokkal jobban jár, ha a szabadnapjain is ragaszkodik az alvási rutinjához, mert így sokkal kipihentebben vághat neki a következő hétnek.

Ne hétfőn váltsa meg a világot!

Csak lassan, óvatosan! Tekintsen úgy a hétfőre, mint egy átmenetre a hétvégi és a hétköznapi rutin között. Nem kell azonnal fejest ugrani a munkába és még véletlenül se akarjon hétfőn elintézni mindent! A kávéval vagy sétával megszakított munkaórákkal könnyebben telik a nap, és mivel azért dolgozni is kell, kezdje a hetet a szívéhez legközelebb álló munkafolyamatokkal. Fontos megbeszéléséket, kritikus határidőket sem érdemes hétfőre időzíteni, épp elég legyőzni a hétfő miatti szorongást, nem hiányoznak további pánikkeltésre alkalmas epizódok.

Van élet a hétvégén túl is

Talán egyik napon sem tekintünk olyan sóvárogva a szombatra és a vasárnapra, mint hétfőn: mintha akkor kezdődne az élet, és egészen péntek estig csak a túlélésre összpontosítanánk. Ha végig stresszeljük a hetet, nyilván sokkal nagyobb eséllyel azonosítjuk a hétvégét a boldogsággal. De mi akadályoz meg abban, hogy a hétköznapokra is tervezzünk valami igazán hétvégit: mozit, bulit, romantikus vacsorát? A szakemberek azt ígérik, hogy ha a hétköznapokra is beiktatunk egy kis szórakozást, akkor sokkal kevésbé drasztikusan hat ránk a hétvége miatt érzett vasárnap esti pánik és a hétfő reggeli búbánat. Ha ezt a lazítást már hétfő este beiktatjuk, máris van miért felkelni a hét első napján.

Reggeli!

Ez persze nem csak a hétfői reggelek fénypontja, de ez az a nap, amelyen tényleg sokat lendíthet, ha rendesen eszik, hiszen éhesen még elviselhetetlenebb lesz a hétfő. Ha igazán kényeztetni szeretné magát, akkor ne tagadja magától a kedvenc reggeli ételét, megérdemli!

Mozgás! Mosolyogjon!

Megemelt endorfinszinttel is felveheti a harcot a hétfővel, ehhez csak némi mozgásra lesz szüksége, és sokat segít az is, ha néha mosolyog – nem kell túlzásba vinni, de már egy kevés mosolygástól is jobb kedve lesz, ráadásul ragályos, így másokkal is jót tehet. Ha mégis hiányérzete marad, ne vonja meg magától az élvezeteket, legyen az csoki, egy kis online vásárlás az ebédszünetben, vagy épp szex.