Miért szállnak fel egy gyanús csempész-teherautóra a menekültek?

Fotó: AFP / DIETER NAGL

-

Az osztrák autópályán talált 71 holttest miatt újra felmerül a kérdés, miért lökik csempészek kezébe a menekülteket? A helyzet az, hogy a magyar hatóságok még mindig a szabályok szerint próbálnak intézkedni, miközben a szabályokat nem ennyi emberre találták ki. Ha nem tennék, akkor viszont nem működne államként az ország, és gyorsan magunkra haragítanánk mindenkit. Vagy mégsem? Az osztrák belügyminiszter például már legális utakat keresne a menekülteknek.


Az „EU határpolitikájának áldozataiként” emlegeti a parndorfi tragédia 71 halálos áldozatát az a meghívó, amely péntek estére gyertyás megemlékezésre invitál a Keleti pályaudvarhoz. A menekülteket segítő, velük szolidáris szervezetek korábban, a Földközi-tengeren bekövetkezett, sok száz ember életét követelő hajókatasztrófák után is az EU bevándorlási szabályait hibáztatták, amiért illegális, épp ezért életveszélyes utakra kényszerítik az Európába tartókat.

A politika viszont inkább az embercsempészeket okolja a tragédiákért. Ami tény: az embercsempészek gátlástalanul kihasználják a piaci keresletet, hogy emberek tömegei próbálnak eljutni Nyugat-Európába, főleg az őket mágnesként vonzó Németországba, És miközben Szerbia és Macedónia csak azon vannak, hogy minél gyorsabban áthaladjanak rajtuk a migránsok, az EU határaként is funkcionáló Magyarország a feladatát végrehajtva megpróbálja őket ebben megakadályozni, és betartatni az egyáltalán nem ekkora tömeg kezelésére kitalált uniós migrációs szabályokat.


Miért nem engedik ki őket az osztrák határon?

A magyar hatóságok is megtehetnék, hogy a görögökhöz hasonlóan átengedik a migránsokat az országon (az „intézményesített illegális határátkelésről” helyszíni riportunkban olvashat), de elképesztő diplomáciai bonyodalmakkal járna: nem nehéz elképzelni, mi lenne az osztrákok reakciója, ha hirtelen buszokkal kezdenénk Hegyeshalomhoz hordani a migránsokat. Ausztriában amúgy is divatos a határőrizet visszaállítását követelni, egy ilyen magyar lépésre Bécsben (és utána valószínűleg Pozsonyban is) azonnal a schengeni szerződés felfüggesztésével reagálnának. Ezt nyilván jobb lenne elkerülni. Igaz, a bécsi álláspont változhat, a hűtőkocsis tömegtragédia után Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter például már arról beszélt, hogy legális menekültútvonalakra lenne szükség Európában.

A magyar rendőrök ezért igyekeznek megakadályozni, hogy a menekültek elhagyják az országot, például leszállítják őket a Bécs és München felé tartó vonatokról. Ebben megint csak a formális szabályok szerint járnak el, hiszen a Magyarországon regisztrált menedékkérőknek a számukra kijelölt helyen – valamelyik menekülttáborban – kellene tartózkodni, és ott megvárni a kérelmük elbírálását. Mivel Magyarországon regisztrálták őket, részben jogos az a félelem is, hogy Ausztria vagy Németország az úgynevezett dublini rendelet alapján visszaküldi a menedékkérőket; még akkor is, ha ez nem annyira egyszerű folyamat, hogy hirtelen tömegessé váljon.


A szíriai Ahmed Majid azt mondja, a többiektől úgy hallotta, a magyarok elkapják a migránsokat, ujjlenyomatot vesznek tőlük, és börtönbe csukják őket. Nem tudja, ez igaz-e, de tart tőle, hogy igen. Az egyetlen mód, hogy ezt elkerülje, ha keres egy csempészt Magyarországon.

Részlet a New York Times riportjából


Miért nem útlevéllel jönnek a határállomáson?

A menekültek döntő többségének nincsenek érvényes papírjai. Ennek sokféle oka lehet: vagy soha nem is voltak (az is az üldöztetés egyik formája, hogy bizonyos emberektől megtagadják a hivatalos papírok kiállítását), vagy hátra kellett hagynia azokat, vagy elvesztette útközben, elvette az embercsempész, esetleg maga dobta el. Utóbbit az indokolhatja, hogy hivatalos dokumentumok nélkül másnak, főleg más állam polgárának mondhatja magát: egy pakisztáni pastu például mondhatja, hogy afgán állampolgár, amivel megnő az esélye a menekültstátusz elnyerésére.

Ugyanakkor még azok sem nagyon tudnának legálisan belépni, akiknek vannak papírjaik, hiszen nincs schengeni vízumuk. Szíriában nem is lehet ilyet szerezni, hiszen bezártak a konzulátusok, de az is nehezen elképzelhető, hogy Afganisztánban valaki elutazik Kabulba vízumot kérni – mondjuk a német konzulátuson –, de ha mégis megteszi, akkor sem biztos, hogy kap. Az illegális határátlépés oka az is, hogy a menekültek megpróbálják elkerülni a fent említett regisztrációt, főleg az ujjlenyomatok rögzítését. A fenti okokból összességében következik, hogy a menekültek vagy gyalogosan indulnak Ausztria felé, vagy fizetnek az embercsempészeknek, akik – mint a parndorfi eset is mutatja – egyáltalán nem törődnek a biztonságukkal.


Ha ujjlenyomatot vesznek tőlünk, nem mehetünk Németországba vagy Svédországba – mondja a 25 éves Wadih Saloumy. A migránsoknak jelentkezniük kell menekültstátuszért az első EU-s országban. Attól tartanak, hogy ha Magyarországon vesznek tőlük ujjlenyomatot, akkor ott kell maradniuk. „Van egy nagybátyám Svédországban” – mondja, miért akar odamenni.

Részlet a New York Times riportjából


Most akkor legálisan vannak itt, és szabadon utaznak, vagy sem?

Bár a budapesti pályaudvarokon úgy tűnik, mintha a menedékkérők kedvük szerint mozoghatnának az országban, ez egyáltalán nincs így. Csak azért tűnik úgy, mert a menedékkérőket egyénileg indítják útnak a déli határról a menekülttáborok – Bicske, Debrecen, Vámosszabadi – felé. A szervezett szállítás egyrészt óriási költségekkel járna, másrészt ezek az emberek nincsenek őrizetben, nem lehet őket bezárni. Elvileg elképzelhető ugyan, hogy buszra ültetik őket Szegeden, és elviszik a Debrecenbe, de a tábor nyílt, vagyis szinte azonnal akadálytalanul elhagyhatják azt – sokan meg is teszik, miután szembesülnek a körülményekkel, vagy mikor megunják a sokszor hónapokig tartó várakozást.

A törvény szerint a tábor felé útnak indított menedékkérőknek 24 órán belül meg kell érkezniük a kijelölt helyre. Ennek leteltével már jogsértő módon tartózkodnak például a budapesti pályaudvarokon. Aki beköltözött a táborba, annak is jelentkeznie kell ott naponta legalább egyszer. Ha ezeket a szabályokat megszegi, a hatóság már okkal feltételezheti, hogy nem kíván együttműködni, és elrendelheti az úgynevezett menekültügyi őrizetet. Ez az a pont, ahol a magyar hatóságok már feladták az előírások szerinti eljárást, hiszen a pályaudvarokról nagyon sok embert elő lehetne állítani és be lehetne zárni – már ha lenne erre szándék és kapacitás.


A csempészek kétezer eurót kérnek fejenként, ők pedig nyolcan vannak. Ez sok pénz, talán túl sok is. Majd meglátják.

Részlet a New York Times riportjából


A határvadászok vagy a honvédség megoldják majd a problémát?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerítés vagy a rendőrség nem képes megállítani a menekülteket – a bolgár–török határon is van kerítés, és a macedón rendőrség is hiába próbálkozott a tömeg visszafordításával. Valószínű, hogy sem a határvadász egységek felállítása, sem a honvédség esetleges bevetése nem hoz majd eredményt. Trócsányi László igazságügyi miniszter szavaiból az derül ki, hogy a magyar hatóságok leginkább azzal próbálkoznak, hogy a kijelölt határátkelők felé tereljék a menedékkérőket, ott viszont nyilván ugyanaz az eljárásrend kezdődik, amit ma is követnek.

Jogállami körülmények közt egyelőre nem látszik olyan megoldás, amivel távol lehetne tartani a menekülthullámokat a magyar határtól. Bezárni sem lehet mindenkit, egyrészt az EU-s irányelv tiltja, másrészt nincs is hová. Ha tömegesen füleli le a rendőrség az embercsempészeket, akkor is állnak a helyükre mások, hiszen kereslet lesz rájuk. A magyar kormány legfeljebb abban reménykedhet, hogy meg tudja annyira nehezíteni a migránsok mozgását – a határ menti, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötlete is erre épül –, hogy inkább elkerülik Magyarországot, és például Horvátország felé veszik az irányt. Horvát lapok már tudni vélik, hol számíthatnak a menekülthullámra: egy 2800 lelkes Vukovár-Szerém megyei falu, Tovarnik nevét érdemes megjegyezni.