Miért rugdossa a Pulit a magyar űrhivatal?

Fotó: MTI/OSZTRÁK ŰRFÓRUM / Katja Zanella-Kux

-

Történt-e bármi magyar vonatkozású dolog az űrben Farkas Berci óta? Miért akadályoz és becsmérel egy állami hivatal egy szimpatikus űrstartupot? Kamu-e a Puli? Mi a baj a Google Holdra jutási versenyével? Micsoda egyáltalán a magyar űripar, és miért járja most át a feszültség?


Sci-finek hangzik, ha azt mondom, hogy magyarok űrbeli dolgok miatt tesznek keresztbe egymásnak? Pedig ez a helyzet. Üzengetős konfliktus robbant ki a Google által szponzorált, holdra szállós versenyen induló Puli Space Technologies csapat, illetve a kormány űrtevékenységére felelős szerve, a Magyar Űrkutatási Iroda között. Hogy ezek mik? Vegyük sorba!

A nagy műszaki áttörések elérésére buzdító XPrize Alapítvány 2007-ben hirdette meg a harmincmillió dollár összdíjazású, a Google szponzorálásával elinduló Lunar XPrize versenyt. Az első díj elnyeréséhez a csapatoknak el kell jutniuk a Holdra, le kell szállniuk az égitesten, majd az általuk tervezett leszállóegységnek vagy az abból kigördülő járműnek (rover) meg kell tennie ötszáz métert úgy, hogy erről nagy felbontású képeket és videót küld vissza a Földre. A kezdeti jelentkezőkből tizenhat csapat maradt, köztük a magyar Puli Space Technologies. A mérnökökből, csillagászokból és önkéntesekből álló, 2010-ben alakult társaság rendíthetetlenül gyűjti a pénzt, hogy a mostani, csak földi körülmények között működő tesztjárművei után a Holdon közlekedni képes járgányt építsen.

Az űriroda története egyszerűbb: valamilyen formában 1965 óta létezik olyan kormányszerv, amely az ország űrbeli érdekeit és a magyar űrcégeket képviseli. Ezt jelenleg Magyar Űrkutatási Irodának (MŰI) hívják, bár formailag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik osztálya. És hogy mi a dolgunk az űrben? Magyar cégek termékei dolgoznak az űrállomáson, ott voltak a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösre leszálló szondában, tartanak a Mars felé az ExoMars küldetéssel. Ha Farkas Bertalan óta nem is járt magyar az űrben – a magyar származású űrturista, Charles Simonyi ilyen kérdésben nem ér pontot – a műszereink kijutottak a Földről. Azzal pedig, hogy az ország 2015 végén az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett, újabb lehetőségek nyíltak meg. Feszültség azonban ettől függetlenül van.


Büdös a Puli

A történet aktuális része februárban kezdődik, ekkor próbált a Puli Space Technologies bejutni a Millenárison felépített, március közepén bezárt Gateway To Space kiállításra. A kiállítás szervezője azonban válaszlevelében azt írta, hogy a Gateway To Space és a Puli Space közti együttműködésről megkérdezték a Magyar Űrkutatási Irodát, amely nem javasolta a Puli holdjárójának szerepeltetését.


A kérdésemre (L. Sándor, a kiállítás hazai szervezője) elmondta, hogy az ügynökség arra hivatkozik, hogy Puli Space mögött nincsen tartalom, termék, és kifejezetten károsnak tartják a tevékenységeteket, és sokkal inkább javasolnának más magyar céget erre.

– írta nyílt levelében Pacher Tibor, a Puli Space vezetője (képünkön).



Pacher előbb a MŰI-t vezető Dr. Tari Fruzsinának írt levelet úgy, hogy a magyar űripar főbb szereplői is a címzettek között voltak. Majd mikor erre nem kapott választ, a levelet kis változtatással publikálta a Puli blogján. Erre már válaszolt Dr. Tari Fruzsina. A Puli blogjára is kitett levél legfontosabb bekezdése a következő:


„Az űrkutatás és a tudás-intenzív űripar nagy befektetést igényel, az abban való részvétel hosszú betanulási szakasszal kezdődik. E folyamatban az első mérföldkövet a tervezett berendezés megfelelőségének bizonyítása jelenti űripari tesztek elvégzésével és a szigorú űripari szabványoknak való megfelelés igazolásával. A tárca jelenlegi óvatos megközelítésének felülvizsgálatához a Pulinak érdemes lenne legalább ezt a belépő szintet megugrania.”


Becsületbeli ügy

„Hogy a Puli mögött nincs tartalom, termék, kvázi mi nem értünk semmihez, kóklerek vagyunk, azt erősnek tartom. Ez konkrétan a becsületünkbe gázolt” – mondta Pacher VS.hu-nak a kiállításszervező által idézett állításokra. „Nem értem, hol okozott a Puli kárt. Nem hiszem, hogy erre tudnak válaszolni.”

A Puli alig rendelkezik magyar űripari támogatókkal. „Ha már békén hagynak bennünket, az is jó bizonyos értelemben” – mondta a Puli vezetője az ipari kapcsolatokat feszegető kérdésünkre. Tapasztalatai szerint a magyar űriparban is működik a szekértábor logika, amit nagyon sajnálatosnak tart. „Mi ezt a projektet a magyaroknak, Magyarországért is csináljuk, a Pulinak szerintünk itthon van a helye.”


Puli rover a sivatagban - az űrbe nem ezt a példányt küldenék, az még meg sem épült


Mije van a Pulinak?

A csapat két földi prototípussal rendelkezik, rakétát és leszállóegységet nem fejlesztenek. „Nekünk egyetlen esélyünk van eljutni a Holdra, ha valaki elvisz minket” – mondta Pacher. Folynak is a tárgyalások olyan csapatokkal, akik leszállóegységet is terveznek, a Holdra vivő buszjegyhez azonban pénzre van szükség.

Az űripar és a MŰI által hiányolt teszteket azonban nem tartják érdemesnek elvégezni. A földi prototípus nem űrképes, így sem rázási sem vákuumtesztet nincs értelme végezni rajta. A pontos rázkódási vizsgálathoz például ismerni kell a leszállóegységet, és a holdjáró pontos helyét benne. „Mit rázzak egy földi prototípuson? Szimulációt végeztünk a Falcon rakéta adataival, azt túl is élte” – mondta Pacher.

„Tudjuk, mi kell, kiválasztottuk például a fedélzeti számítógépet, dolgozunk az egyik európai csapattal a kamerarendszeren.” A csapat saját fejlesztésű, komplex küldetésirányító szoftverét és a rover vezérlésének folyamatait több terepen is az éles körülményeknek megfelelő szituációban tesztelték.


A német csapatnak az Audi segít be


Az űrhivatal válasza után Pacher vitára hívta a hivatal vezetőjét, Dr. Tari Fruzsinát. Mi pedig megkérdeztük, hogy egyrészt részt vesz-e a vitán, másrészt pedig mit kellene teljesítenie ahhoz a Puli csapatnak, hogy komoly szereplőnek ítéljék meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumának sajtóirodáján keresztül küldött válasz szerint a véleményük felülvizsgálatára „a helyszínen elvégzett bármely olyan sikeres űrminősítésre szolgáló teszt jegyzőkönyve adhatna okot, amely igazolja a Puli rover alkalmasságát. Ilyen tesztnek tekinthető a legalapvetőbbek közül a thermo-vakuum teszt, a rázópados teszt vagy az űripari szabványok (ECSS szabványok) igazolására alkalmas felszereltségű, reflexiós mérőszobában végzett EMC teszt.”


Azaz pont azok a vizsgálatokat kérik számon a Pulin, amelyeket a földi prototípuson értelmetlennek tart végrehajtani a csoport.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda nem zárkózik el az innovatív ötletektől, újító szemlélettől. Nagyra becsüli az űrkutatás által ihletett művészeti alkotásokat, hasznosnak tartja az iparág által inspirált dísztárgyak és egyéb design tárgyak megjelenését, de feladata kizárólag a űripar és űrkutatás tényleges szereplőinek képviseletére terjed ki. Az Iroda dolgozik azon, hogy legyenek olyan programjai, amelyek start-upok űriparba lépését segítik megfelelő támogatással és szakmai felügyelettel” – áll még a MŰI levelében.


Nem szeretjük mi errefelé a pulikat

Teljes meglepetésként nem érhette a Puli csapatot a visszautasítás. Hasonló üdvözlésben volt részük, amikor 2014-ben csatlakozni akartak a Magyar Űripari Klaszterhoz (Hunspace). A felvételhez két ajánló tagra és a tagság egyhangú szavazatára van szükség, A Puli nem kapott indoklást arra, hogy miért nem feleltek meg.

„A klaszterbe az kerülhet be, aki űripart csinál, amit a Puli csinál, az nem az" – foglalta össze kérdésünkre az akkori ellenérveket Dr. Bárczy Pál, a Hunspace elnöke. Az elnök szerint a Puli terveiben nem látszik, hogyan fog leszállni, hogyan fog a Holdra jutni a rover.


Olyan mint egy népmese, a magyar Puli sétál a Holdon

Dr. Bárczy Pál


A Hunspace elnöke szerint maga a Google Lunar XPrize is egy mese. Az igazi mérnököket pedig irritálja, hogy a népmese népszerűbb – tette hozzá. Dr. Bárczy azt mondja, a magyar űrcégek között nem jellemző a konkurenciaharc, többnyire túl kicsik ahhoz, hogy egy-egy megnyert munkát egyedül teljesítsenek, így együttműködésekre épül a szektor. „Mindenki azért szurkol, hogy a másiknak sikerüljön.” A kialakult helyzet azonban azt mutatja, hogy ebbe a körbe nem fér bele mindenki.

Több magyar űripari céget kerestem meg, hogy megkérdezzem, hogyan látják ők a MŰI és a Puli közti konfliktust, amely azzal a levéllel kezdődött, amelyen a legtöbbjük címzettként is szerepelt. Egy, a hazai űripart ismerő, neve elhallgatását kérő forrással kellett beérnem, aki elmondta, hogy valóban az generálja a Pulival szembeni ellenérzést, hogy bár „űrminősített” eszközökkel nem rendelkeznek, túl jó a sajtójuk. „Pacherék nagy show-t csinálnak, de nincs mögöttük igazi szakmai tartalom” – mondta forrásom, hozzátéve, hogy ez alkalmas az emberek megtévesztésére. Emellett, ha nem is általánosan elterjedt, de népszerű az a vélemény is, hogy a Google űrversenye eleve az agyelszívásról vagy a cég ingyen reklámozásáról szól, amit jobb nem támogatni.


Kara Ákos; Dordain, Jean-Jacques


Mi a magyar űripar?

A kialakult helyzetre rendkívül kényelmes lenne az a magyarázat, hogy egy kicsi és agilis startup, a Puli, küzd a magyar állami bürokráciával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Űrkutatási Irodával, az ipar pedig távolról figyeli. Az elmélet azonban hibás. Dr. Tari Fruzsina vezetése alatt lett Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja tavaly novemberben. A hazai űrcégek és csoportok pedig megépítették az első magyar műholdat, a MASAT-1-et, műszereket szállítottak a Rosetta-űrszonda Philae leszállóegységére, de az elmúlt hetekben elinduló Exo-Mars szondán vagy a 2017-ben az űrbe induló CHEOPS űrtávcsőben is lesznek magyar alkatrészek.


Igaz, amikor tavaly nyáron interjút készítettem Eileen Bartholomew-val, az XPrize Alapítvány alelnökével, nem ezeket hozta példának. Hanem, hogy 2014-ben a holdra szállós versenyen induló csapatok egyik gyűlését Budapesten tartották, a házigazda pedig a Puli csapat volt.