Miért nem látja még mindig a NAV, ha rendbe hoznak egy bikinivonalat?

-

Már az idén több milliárd forint plusz adóbevételt vár a kormány attól, hogy a bolti kereskedelem után a szépségiparhoz tartozó szolgáltatásokra is kiterjesztenék az online pénztárgépeket. Az ehhez szükséges rendeletet mégis halogatják, és közben egész mást mondanak az időzítésről a legnagyobb piaci szereplők. De ez nem véletlen: nagy a helyezkedés a pénztárgépek forgalmazói között, és megy a lobbizás a kipécézett szektorokban.


Hónapok óta homlokegyenest mást kommunikál két pénztárgép-forgalmazó cég arról, hogy vajon mikortól kell online pénztárgépet használniuk, és ekképp kötelezően nyugtát is adniuk a fodrászoknak, kozmetikusoknak, fitneszszalonok üzemeltetőinek vagy egyéb szolgáltatást végző vállalkozásoknak. Az egyik szerint akár már holnaptól élesedhet a kormány által régóta beígért terv, a másik szerint csak hónapok múltán. Egy szinte biztos: az intézkedés – amely megakadályozza, hogy a jövőben zsebbe fizessünk a fodrásznak vagy kozmetikusnak – várhatóan a tarifák emelésével, az érintett szolgáltatások drágulásával járna, és állítólag 50-70 ezer vállalkozót érintene.


A meglepő az, hogy bár a kormány hónapok óta ígéri, az erről szóló rendeletet még mindig nem készítette el. Pedig az idei költségvetés egyértelműen fogalmaz: az állam további 157 milliárd forintot, 5,2 százalékkal több bevételt vár az áfából 2015-ben, mint 2014-ben, és ennek az egyik forrása „az online pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötésének kiterjesztése”.

Hogy ennek ellenére miért nem történik semmi, arra a háttérben húzódó konkurenciaharc, két üzleti érdekcsoport ellentétes érdekei és egymásnak feszülése állhat. Az Alt Cash Kft., amely a tavalyi évig a hazai pénztárgéppiac mintegy felét uralta, állítja, hogy az adóbevétel ripsz-ropsz elérhető. A témában tartott egyeztetés után a cég vezetői úgy nyilatkoztak, hogy van elég pénztárgép a piacon.


A megbeszélésen résztvevő forgalmazók az asztal körül összeadták a szükséges mennyiséget, tehát részükről nincs akadálya a bővítésnek.

Egy másik üzleti csoport, amely a Micra-Metripond irányításával érdekvédelmi szervezetet is alakított, másként látja.


A Magyar Pénztárgép Szövetség óvja attól a szolgáltatói szektor felhasználóit, hogy olyan pénztárgépet vegyenek a rendeletmódosítás megjelenése előtt, amely nem teljes mértékig felel meg az igényeiknek. A szövetség elnöke a közelmúlt optimista forgalmazói nyilatkozatai nyomán emlékeztet arra, egyelőre nem tudni, mit tartalmaz majd a módosítás, és milyen műszaki követelményeket ír elő az online kasszákra.

Történt ugyanis, hogy az Alt Cash tavaly gyakorlatilag kiszorult a piacról. Az online pénztárgépek bevezetésének hajrájában a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal visszavonta azoknak a Samsung gépeknek az engedélyét, amelyeket ez a forgalmazó hozott be az országba. Ennek következtében rengeteg bolt nehéz helyzetbe került és kénytelen volt pluszkiadásokba verni magát, az Alt Cashnek pedig a nyakán maradt 40-50 ezer szerkezet, miközben versenytársai gyorsan benyomultak a piaci résbe.


Jelenleg már csaknem 200 ezer (március 31-éig egész pontosan 192 ezer 385) pénztárgépet kötöttek rá közvetlenül az adóhivatal rendszerére. Piaci szereplők becslése szerint – leszámítva a nagyobb áruházláncokat, amelyek saját beszerzéseiket részesítik előnyben – az üzemelő online pénztárgépeknek mintegy a felét a Micra-Metripond és társai értékesítették, míg az Alt Cash mindössze néhány ezer kuncsaftot tudott megcsípni a korábbi 80 ezer felhasználója helyett. A raktárában porosodik azonban a több tízezer szerkezet, így nem csoda, ha ez a társaság a gyors rendeletmódosításnak lenne híve.


Kik a szereplők?

Mindazok, akik az online pénztárgépek bevezetésének haszonélvezői, elsősorban lengyel gyártmányú pénztárgépet forgalmaznak. Ilyen a hódmezővásárhelyi Micra-Metripond, amelynek a tulajdonosai is lengyelek, és amelynek az ügyvezetője, Novák Zoltán a Magyar Pénztárgép Szövetség elnöke. Szakmai berkeken belül ide sorolják még az ECR Trade Kft.-t és a Montel Informatikai Kft.-t.


A Micra már a piacon volt és az általa forgalmazott gép már engedélyt is kapott, amikor új cég jelentkezett be a versenybe: az LA Pénztárgép Kft., amely ugyancsak lengyel pénztárgépekkel kezdett üzletelni. Az LA egyik tulajdonosa pedig az Országos Pénztárgép-technikai Kft., amely annak a Várkonyi Gábornak az érdekeltsége, aki az informatikai vállalkozások részéről a szakmai egyeztetést folytatta az online pénztárgépek bevezetéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV).

Az online pénztárgépek igazi lényege azonban az úgynevezett adóügyi ellenőrző egység (AEE), amelyben a mobiltelefonokhoz hasonlóan van egy SIM-kártya, és a GSM-hálózatot használva kommunikál a gép az adóhivatallal. Ennek a távközlési szolgáltatásnak is megvan a piaca. Részben a mobilszolgáltatók, elsősorban a Magyar Telekom tudott kihasítani egy nagyobb szeletet, de igen szépen teljesített egy magyar cég, a Mobil Adat Kft. is. Ennek eredeti tulajdonosa, Hauser Gábor viszont a Kék Ég Repülő Sportegyesület színeiben együtt szárnyal a NAV informatikai elnökhelyettesével, Vágujhelyi Ferenccel.

A Mobil Adat piacszerzése annyira meggyőző volt, hogy tavaly ősszel a kormányfővel is baráti viszonyt ápoló Garancsi István is beszállt a cégbe. Úgy tudni, hogy a Mobil Adatnak már a Telekomtól is sikerült elcsábítania az ügyfeleket. Márpedig ez a szolgáltatás folyamatosan fial, hiszen a SIM-kártyán kívül pénztárgépenként havi nettó 1500 forint a GSM-szolgáltatás.

Az Alt Cash Kft. 1992 óta van a piacon, családi vállalkozás, Madarász Jenő és felesége cége, és a kezdetek óta pénztárgépeket, majd vonalkódolvasókat és POS-terminálokat árul. Egyebek között a Samsung márkaképviseletét is ellátja, ám a piacvesztéskor éppen a SAM4S kasszával buktak el, mert az engedélyezési hivatal úgy találta, hogy nem tökéletesen biztonságosak, és lehetővé teszik az adóelkerülést. A készüléket azóta továbbfejlesztették, és mire a piaci osztozkodás lezajlott, már engedélyt is kapott.


Lobbisták mindenütt

Nagy helyezkedés zajlik azon a térfélen is, ahol a pénztárgépeket bekötik majd. Egyelőre biztosnak látszik a szépségipar adóhivatali megszállása, viszont több érdekcsoport még igyekszik láthatatlan maradni az online revizori szemek előtt. Ilyen az autószerelők és a taxisok népes tábora, valamint a jó kapcsolatokkal bíró ügyvédek, magánpraxist folytató orvosok, valamint az ingatlanközvetítők. Időről időre felvetődik, hogy az ő tevékenységük is szigorúbb adófelügyeletet kaphatna, de valahogy mindig megússzák azt.


A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindenesetre az online kasszarendszer sikerének „legékesebb és leghitelesebb bizonyítéka”, hogy van önként jelentkező piaci szereplő. A Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesülete kereste meg a gazdasági tárcát, mert szeretné, ha ebben a szektorban is kötelező lenne a pénztárgéphasználat. Ez növelné a pénzváltási tranzakciók ellenőrizhetőségét, valamint az azok után befizetendő, illetve ténylegesen befizetett tranzakciós illeték összegét. A minisztérium a VS.hu-nak úgy becsülte, hogy pusztán ez utóbbi 5 milliárd forint többletbevételt jelentene az államnak.



Már startolnak az újabb piacra

A kormány már dolgozik azon a jogszabályon, amely alapján az étel- és italautomatákra is kiterjesztik a közvetlen adóhivatali összeköttetést – közölte a VS.hu-val a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kávét, kólát, Túró Rudit és más nyalánkságokat értékesítő gépezetek eddig kiestek a NAV látóköréből, még azt sem lehetett tudni, hogy pontosan hány automata működik az országban.

Azt már korábban megírtuk, hogy első körben idén regisztrációra kötelezték az üzemeltetőket. Április 8-áig 29 ezer 440 darab gép kapott azonosító számot. Miután a szakma nagyjából 40 ezer automatát tartott számon, ebben a szektorban a szolgáltatók negyede-ötöde a szürkegazdaságot erősítette. A Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke, Szöllősi Balázs maga is úgy tudja, hogy több ezer automatát kivontak a piacról.

Ők azonban örülnek ennek. Mint a VS.hu-nak kifejtette, a tisztességtelen üzemeltetők – a vásárlók szempontjából ugyan előnyösen, de – lenyomták az árakat, így az adót megfizető vállalkozások sem tudtak „normális piaci áron” dolgozni. Most viszont a vásárlók „jobb minőségű termékeket kaphatnak majd, egyáltalán nem jelentősen drágábban” – ígérte a szövetség elnöke.

Eközben készülnek az italautomaták online-osítására a pénztárgépgyártók és -forgalmazók is. Egy magyar hátterű cég már le is gyártotta az első prototípusát annak a kütyünek, amelyet beépítenek a regisztrált automatákba. Az adougyiautomata.hu honlap üzemeltetője, Polyák Ilona a VS.hu-nak elmondta, hogy a vásárlás semmiben sem fog változni, csak a kávéhoz ezentúl egy NAV ellenőrző kód is társul, mellyel minden egyes vásárlás beazonosítható, követhető.

Ha a szerkezet még az automata tulajdonosának is ad majd statisztikai adatokat, akkor a szakma egyenesen haszonélvezője lehet a projektnek – mondta Szöllősi Balázs.

Ezt a cikket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek illusztrálták. Az alapítvány 2500 hátrányos helyzetű gyereknek ad meleg, szerető otthont és biztonságot. Segítse őket adója 1%-ával!