Miért jár kitüntetett bánásmód a quaestorosoknak?

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Bplanet

-

A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor ügyfelei több mint egy hónapja nem tudják, pontosan mijük is veszett oda. Míg azonban a Quaestor kötvényeseit egy toldozott-foldozott törvényjavaslattal igyekszik megmenteni az állam, a többiek magukra maradnak, és bonyolult procedúrák sorozatát kell kezdeményezniük, ha valamikor még látni akarnak valamit a pénzükből. A Buda-Cash károsultjainak ma lejár egy határidő, bár ez sem egyértelmű.


A felszámolóbiztos többszörösen megerősített állítása szerint legkésőbb ma, vagyis 2015. április 14-én éjfélig kell postára adni az úgynevezett hitelezői igényt, ha valaki részesülni akar a felszámolásra ítélt Buda-Cash Brókerház vagyonából. Merthogy a felszámolás elrendelésétől 40 nap áll rendelkezésre, az pedig március 5-én történt meg.


Nehéz lenne ezzel a határidővel vitába szállni, hiszen a fizetésképtelenné vált cégeknél a felszámoló élet és halál ura. De csak a jogszabályok keretein belül. Márpedig a felszámolást elrendelő bírósági végzés mást tartalmaz. A végzés közzétételétől számítva 60 napot ad a követelések bejelentésére. A további pereskedés elkerülése végett azonban indokolt inkább a felszámolóbiztos által előírt szűkebb határidőt figyelembe venni.

Kikre vonatkozik ez? Tulajdonképpen mindenkire, aki nem biztos abban, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) automatikusan kártalanítja azokért a befektetéseiért, amelyeknek bizonyíthatóan a Buda-Cashnél kellene lenniük, még sincsenek meg. Tehát nem elég az, ha valaki máris elküldte a kártalanítási igényét a Bevának (amire egyébként 2016. március 26-áig van lehetőség), és annak alapján várja a legfeljebb 20 ezer eurónyi, vagyis nagyjából 6 millió forintos kártérítést. Hatmillió forint fölötti követelés esetén ugyanis csak akkor részesülhet a felszámolásban fellelhető vagyonból, ha ezt az igényt ma bejelenti a felszámolással megbízott Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nek. De még ennél is tovább érdemes tekinteni.



Ha a brókerek magánvagyonából is részesülni szeretnénk

Arra maga a felszámoló hívta fel a figyelmet, hogy aki tutira akar menni – már legalábbis a lehetőségeinek a kiaknázásában –, annak még polgári jogi igényét is be kell jelentenie. Méghozzá éppen amiatt, mert a rendőrség teszi a dolgát, és a Nemzeti Nyomozó Iroda zár alá vette a Buda-Cash vagyonát. Bár józan paraszti ésszel az ember azt gondolná, hogy így legalább biztonságban van az, ami még megmaradt az ügyfélszámláján, ám ezek a dolgok nem így függnek össze.

A felszámolási eljárásban ugyanis csak a Buda-Cash Brókerháznak mint cégnek a fellelhető vagyonát fogják felosztani a hitelezők (vagyis jelen esetben részben a károsult befektetők) között. Ehhez kell ma beadni a hitelezői kérelmet.

A büntetőeljárásban azonban a vagyon zárolása várhatóan kiegészül a vagyon elkobzásával. Ez viszont azt jelenti, hogy a nyomozók a vezető tisztségviselők és tulajdonosok vagyonára is ráteszik a kezüket, méghozzá első körben az állam javára. A vagyonelkobzás jogosultja csak akkor lehet az állam helyett valamely károsult, vagyis csak akkor kaphat kártalanítást a cégvezetők milliárdjaiból, ha ezt a követelését polgári jogi igényként is bejelenti a büntetőeljárásban.

A brókercégek károsultjainak ügyét felkaroló ügyvédi irodák gőzerővel készülnek erre az aktusra. Magyar György és fia, Magyar Gábor azzal számol, hogy előterjesztésüket már ezen a héten be tudják adni a nyomozóhatóságnak, amely azután a szokásos ügymenet szerint továbbítja azt az ügyészségnek, majd az a bíróságnak.

Magyarék a VS.hu-t arról tájékoztatták: a polgári jogi igényen kívül arra is indítványt tesznek, hogy a bíróság oldja fel a zár alá vételt. Jelenleg ugyanis még azok sem juthatnak hozzá a pénzükhöz, akiknek hiánytalanul megtalálták a befektetését a Buda-Cashnél. Hiszen a cég vagyona most formálisan a Nemzeti Nyomozó Irodánál van, azzal még a felszámolóbiztos sem tud rendelkezni.


De mit is perlek?

Mindent, amit csak elképzelhetőnek tartok a saját elszámolásom szerint, azt igényelni kell a Bevától, követelni a felszámolótól, perelni a bíróságon – javasolják az ügyvédek. Hivatalos elszámolást ugyanis még alig-alig kaptak az ügyfelek. A Buda-Cashnél legfeljebb egy-két ezren vannak abban a szerencsés helyzetben, hogy már tudják, mi szerepel a nyilvántartásban az ügyfélszámlájukon. Melyek azok a befektetéseik (értékpapír, deviza, árutőzsdei befektetés stb.), amelyeket megtaláltak, és melyek azok, amelyek nincsenek meg.


A Buda-Cashnél az ügyfélkapun keresztül megtekinthető számlakivonaton megjelent már egy március 4-ei egyenleg, de az nem világos, hogy abban az szerepel, aminek a számlán lennie kellene, vagy az, ami ténylegesen ott is van. Ez utóbbi az, amit a felszámolóbiztos elvileg akár át is adhatna a jogos tulajdonosnak. Ám a vagyon zár alá vétele ezt megakadályozza, hacsak a bíróság az ügyvédek indítványára előbb-utóbb nem oldja fel azt. A VS.hu a felszámolóbiztosnak is feltette a kérdést, hogy honnan lehetne tudni, mi az, ami megvan, és mi az, ami elveszett, de válasz egyelőre nem érkezett.

Így tehát marad a bizonytalanság. Nem véletlen, hogy a benyújtandó dokumentumokon nincsen rubrika arra vonatkozóan, hova utalják át a megtalált befektetéseket. És „természetesen” az sem derült még ki, milyen típusú befektetést milyen árfolyamon számolnak el a majdani osztozkodáskor. Például egy euró alapú kínai befektetési jegynek olyannyira mozgékony az árfolyama, hogy akár 30 százalék különbözet is lehet aközött, ha egy 180 napos mozgóátlagon számolják el, vagy ha a jelenlegi árfolyamon kártalanítják az ügyfelet.

Holott mindezt már be kellene írniuk a Bevának benyújtandó kártalanítási igénybe, valamint a felszámolóbiztosnak szánt hitelezői igénybe. Bár ez utóbbinál a felszámoló azt hangsúlyozza, hogy az április 14-ei beadási határidő kötelező, de a számokon utóbb még lehet változtatni.

Pedig a felszámolóbiztosnak lehet, hogy mindössze a Kelertől (vagyis a forgalomban lévő értékpapírokat számon tartó központi értéktártól) kellene lekérnie az adatokat, máris látszana, mi az, ami megvan. Legalábbis ezt állítja Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Megkérdeztük a felszámolót, hogy ez valóban ilyen egyszerű-e, de választ erre sem kaptunk. Dióslaki mindenesetre furcsának találja, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal időnként olyan pontos információt mond például a 30 millió forintnál több Quaestor-kötvényt birtoklók számáról, mintha egy excel-táblából olvasná ki.


Quaestor-kármentés olajozottan, de nem flottul

Mindenesetre a Buda-Cash ügyfelei irigykedve nézhetik, milyen megkülönböztetett figyelemben részesülnek a Quaestor károsultjai. Legalábbis a kötvényesek. Azok ugyanis, akik nem a vállalat kötvényét, hanem egyéb értékpapírokat vásároltak a Quaestornál, éppolyan elbírálásban részesülnek, mint a Buda-Cash ügyfelei: őket legfeljebb 6 millió forint erejéig kártalanítják, és ugyanolyan procedúrán kell keresztülmenniük, mint a budásoknak, feltéve, hogy előbb-utóbb ott is beindul a felszámolási eljárás.


Ez ugyanis még nem történt meg, és valószínűleg nem véletlenül. Éppen ez a késedelem kell ahhoz, hogy a Fidesz frakcióvezetője által benyújtott törvényjavaslat legalább formailag ne minősüljön visszamenőleges hatályú jogalkotásnak. A kártalanítási jogalap ugyanis csak akkor lép fel, ha jogerősen elindul a felszámolás. Amíg ez nem történik meg, addig a kártalanítás mikéntjét szabadon lehet szabályozni.

Márpedig éppen a kártalanítás mikéntjét szabályozza a Rogán Antal által pénteken benyújtott törvényjavaslat. Eszerint a Quaestor-kötvényesek számára egy külön kártalanítási alapot hoznának létre, amelyből mindenkit 30 millió forint erejéig kártalanítanának, függetlenül attól, hogy valós vagy fiktíven kibocsátott kötvényt tartanak-e nyilván a számláján.

Csakhogy ennek is számtalan buktatója van. A kártalanítási alapba a Beva tagjainak, vagyis 62 pénzügyi vállalkozásnak, köztük jó néhány banknak kellene befizetnie a kártalanítás 200 milliárd forintos összegét. Időben ugyan elhúzva, 10 év alatt, és akinek nincs pénze zsebben, az hitelt is felvehet rá, ám ez így is rettentően megterheli a befektetési szolgáltatókat és a hitelintézeteket. A Bankszövetség már jelezte is aggályait, márpedig a bankoknak személyesen Orbán Viktor ígérte meg, hogy a jövőben a kormány a megkérdezésük nélkül nem hoz olyan döntéseket, amelyek tovább növelnék a pénzügyi szektor terheit.

A Rogán-féle törvényjavaslatot három napon belül már módosítani is kellett, mert nem terjedt ki a Quaestor minden olyan vállalkozására, amely a kötvényeket értékesítette. Az indítvány azonban még így is számos igazságtalanságot eredményez. A kártalanítás során például névértéken vennék figyelembe a kötvényeket. Ez azt jelenti, hogy ha eredetileg 10 ezer forint volt egy-egy kötvény értéke, akkor azt most is ezen az értéken számolják el. Pedig ez a kötvény érhet jóval kevesebbet is – mint ahogy kevesebbet is ér.

Így azok a befektetők, akik eleve a kevéssé biztonságos vállalati kötvényekbe tették a pénzüket, még azt a kockázatot sem maguk viselik, amely más esetekben megvan, vagyis hogy a befektetés veszíthet is értékéből, nem csak fialhat. Más esetben pedig lehet, hogy a befektető a másodlagos piacon, névérték alatt jutott a Quaestor-kötvényhez, most mégis úgy számolják el számára ezt az értékpapírt, mintha annak idején teljes áron vásárolta volna.



De miért kellett megkülönböztetni a queastorosokat?

Azt a VS.hu által megkérdezett jogászok is elismerték, hogy a jelenlegi tőkepiaci törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a befektetési szolgáltató nem létező értékpapír (adott esetben fiktív kötvény) ellenében vesz át pénzt. Pontosabban ebben az esetben nem egyértelmű, hogy mire terjed ki a Beva kártalanítási kötelezettsége. A Beva azonban egy jogállamban dönthet úgy, hogy a szakmai pozíciója alapján nem fizeti ki a fiktív kötvényeket, és azután a bíróság ítélkezhet arról, hogy igaza van-e a Bevának.


A Rogán-féle törvényjavaslat azonban éppen azt mondja, hogy ezt a pereskedést szeretnék elkerülni.


A bíróságok számára nehezen leküzdhető kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket . Mindez a károsultakat is hátrányos helyzetbe hozná, hiszen vagy polgári peres eljárást kellene indítaniuk befektetésük visszaszerzésre érdekében, vagy a vállalatcsoport tagja elleni felszámolási eljárásba kellene hitelezőként bejelentkezniük...

Csakhogy a Buda-Cash ügyében éppen ez történik: még a felszámolóbiztos is pereskedésre ösztökéli az ügyfeleket, akikből a hírek szerint több mint 20 ezer van. Vagyis ők sincsenek kevesen, még ha nem is érik el a Quaestor-kötvényesek harmincezres táborát.


A Quaestor azonban politikai kérdéssé vált, hiszen az állam is vastagon benne volt. Ahogy Dióslaki Gábor fogalmazott,


piramisjáték folyt 15 éve, amit az állam, a hatóságok nem vettek észre.

Ráadásul a közszférából is ragadtak be pénzek, és még ennél is több szállt volna el, ha nem történik meg a bennfentes kereskedés gyanúját is felvető megoldás: a miniszterelnök utasítására az utolsó pillanatban kimentették az állami vagyont.


Így viszont nem maradt más lehetőség a presztízsveszteség elkerülésére, mint a törvényi szabályozás. Bár ez egy olyan eseményhez kötődik (a felszámolás elrendelése), amely még nem történt meg, ám a kötelezettség áthárítása (vagyis a Beva-tagokra rótt fizetnivaló) egy múltbéli eseményre vonatkozik. Vagyis tartalmilag visszamenőleges hatályú. Emiatt viszont – jogi szakvélemények szerint – akár a strassbourgi emberi jogi bíróságon is perelhető.