Mibe kerül Magyarországnak a brüsszeli terror?

Fotó: DPA / Arnulf Stoffel

-

Nagy hatással valószínűleg nem lesz a brüsszeli terrortámadás a belga-magyar gazdasági kapcsolatokra, így komolyabb készlethiányokkal sem kell számolni.


Azt, hogy a brüsszeli robbantásoknak milyen hatása lesz, vagy egyáltalán lesz-e hatása a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra, jelenleg még senki sem tudja megmondani. A hatóságok a határokat nem zárták le, de növelték a biztonsági ellenőrzéseket, ami akár csúszásokhoz is vezethet egyes áruk szállításában.

Ezt erősítette meg a VS.hu-nak adott válaszában a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) is, mely szerint bár a támadás kapcsán egyelőre csak általánosságban lehet következtetéseket levonni, az biztos, hogy az ilyen események jelentősen csökkentik a bizalmat az üzleti életben. Ezáltal pedig nemcsak megdrágulhatnak, hanem le is lassulhatnak a tranzakciók, azaz több biztonsági intézkedéssel, körültekintőbb szerződéskötéssel kell számolni.

Ugyanakkor az MLBKT még a támadás előtt készített egy úgynevezett évindító felmérést, melyben többek között azt is megkérdezték a logisztikai és beszerzési szakemberektől, hogy tartanak-e terrortámadásoktól és szigorúbb határellenőrzéstől 2016-ban. A válaszadók akkor még nem tartották valószínűnek, hogy ezek a kockázati tényezők komoly hatással lennének tevékenységükre, hiszen mint mondták, „a nemzetközi kereskedelem aligha állhat meg teljesen”.

Ezzel kapcsolatban az MLBKT kiemelte: az ilyen események után készlethiányok elméletileg előfordulhatnak, de a készletgazdálkodással foglalkozó szakemberek azért jellemzően terveznek az ilyen helyzetekkel. Amennyiben mégis kialakulna valamilyen fennakadás, úgy várhatóan gyorsan kiépülnének az alternatív útvonalak, hiszen a magyar kereskedők hamar más beszállítókat keresnének.


A helyi hatások erősebbek

„Azt borzasztó nehéz előrelátni, hogy egy ilyen merényletnek milyen hatása lesz” - értett egyet a VS.hu-nak nyilatkozva Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte az utóbbi időkben elkövetett merényletek mindegyikének volt gazdasági hatása, ám az nem a kétoldalú kapcsolatokban mutatkozott meg.


Schengen, határ, harárőr

Csak Schengenhez ne nyúljanak!

Amennyiben lezárják a schengeni határokat, azt legjobban Magyarország szenvedné meg, hiszen számos területen túlságosan is kötődik az EU-hoz, legyen szó kereskedelemről, turizmusról, vagy éppen határon át történő munkába járásról - közölte március elején a Morgan Stanley. A szervezet szerint a schengeni határok lezárásának hatásai óriásiak lennének: az EU-n belüli kétoldali kereskedelem akár 10-20 százalékkal is csökkenhetne, de öt százalékkal nőnének a fuvarozók költségei is, ami igen érzékenyen érintené a feldolgozóipart is.

„Az igazi problémát a bizonytalanság generálása okozza. A biztonság, mint fogalom átértékelődik, a határ mássá válik, a schengeni határok és a biztonsági erők nyomás alatt vannak” - mondta Parragh. A bizonytalanság miatt lehet, hogy van olyan, aki nem megy el Brüsszelbe egy üzleti tárgyalásra, ami például bevételkiesést jelent nemcsak a légitársaságoknak, hanem a szállodáknak is. A félelem ráadásul kihat a vendéglátósokra is, hiszen, aki mégis elutazik Belgiumba, az elképzelhető, hogy este nem megy le egy étterembe vacsorázni, inkább megelégszik egy szendviccsel a hotelszobában.

A kamarai vezető szerint ugyanakkor lesznek közvetlen hatások is: a költségvetéseknek át kell csoportosítaniuk összegeket a biztonság megerősítésére. Olyan pénzeket kell erre fordítani, amiket korábban népjólétre, például az egészségügy, vagy az oktatás javítására használtak. „Ha kerítést kell építeni, akkor az többletköltség” - magyarázta Parragh, aki ilyen többletköltségként említette, hogy túlórát kell elrendelni a rendőrségnél, akcióztatni kell a terrorelhárítókat. Ugyanakkor az MKIK vezetője hangsúlyozta, hogy eddig a terrortámadások egyike sem borította meg az európai gazdaságot és ez várhatóan így lesz a jövőben is.


Mivel kereskedünk?

A KSH 2015 adatai szerint Belgiummal deficites volt a kereskedelmi mérlegünk, azaz nagyobb értékben hoztunk be árut, mint amennyi a kivitelünk volt. Mindez számokban: a behozatal 589,6 milliárd forint volt, a kivitel pedig 508,2 milliárd. Az exportot nézve Belgium a 13. legnagyobb európai partnerünk, míg a behozatalt tekintve a 11. Érdekesség, hogy az innen jövő import egyébként alig kisebb, mint amennyit az amerikai kontinensről összesen importálunk (685 milliárd), miközben az afrikai (36 milliárd) és ausztrál (12 milliárd) importot jelentősen meghaladja. Az ázsiaitól persze jelentősen elmarad (3272 milliárd), de ez az adat főképp Kínának (1464 milliárd) köszönhető.

A részleteket nézve azt láthatjuk, hogy a tavalyi behozatal legnagyobb része feldolgozott termék volt, azon belül is leginkább gyógyszereket importáltunk. Sok villamos gépet, műszert is hozunk Belgiumból, de közúti járműből is 35 milliárd értékben szállítottak az országba. Belga élelmiszerre és italra (pl. a világhírű belga csokira és sörre) összesen ugyancsak 35 milliárdot költöttünk, de kőolajból vagy ahhoz „hasonló anyagból” is 4,3 milliárdos volt az import.

Amikor a 2015-ös kivitelt nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb értékben (310 milliárd forint) gépeket és szállítóeszközöket szállítottunk a belgáknak, azon belüli 141 milliárd értékben közúti járműveket - azaz az export több mint ötödét a győri Audinak és a kecskeméti Mercedesnek köszönhetjük. Érdekesség, hogy sok úti felszerelést és kézitáskát is exportálunk, de a húskészítmények értéke is elérte a 10 milliárd forintot. A magyar ital és dohány azonban úgy tűnik, nem túl népszerű a belgáknál. Ezt a két terméket összesen 378 millió forint értékben szállítottunk nekik.