Mi történt Merkellel?

Fotó: DPA / RAINER JENSEN

-

Bár a március elején készült felmérések szerint Angela Merkel népszerűsége az előző hónaphoz képest emelkedett Németországban, a kancellár és menekültpolitikájának megítélése továbbra is rossz. Merkel következetesen kitart eddigi elvei mellett, amit a német középosztály egy része értékel, de közben a harmadik politikai erővé nőtte ki magát a semmiből jövő bevándorlásellenes párt. Merkel politikája talán annyiban változott, hogy a görög–macedón határon feltorlódott több ezer menekültet most már nem hívja Németországba. Azt üzeni nekik, maradjanak ott, ahol vannak.


Amikor tavaly decemberben Angela Merkelt az év emberének választotta a Time, akkor volt a kancellár népszerűsége az egyik legmélyebb ponton. És innen még volt lejjebb. A szilveszteri tömeges molesztálások után idén februárban a német kancellár politikusi megítélése ötéves mélypontra süllyedt.



Vissza a gödör aljáról

Az ARD német közszolgálati televíziónak havonta felméréseket készítő Infratest-Dimap legfrissebb felmérése azt mutatta, hogy márciusra Merkel népszerűsége ismét emelkedett. Ha megnézzük a számokat, ez mindössze annyit jelent, hogy most annyian kedvelik, mint decemberben vagy októberben, amikorra már bőven veszített addigi népszerűségéből. Míg Merkel kedveltsége évekre visszamenőleg tartósan a 60-70 százalékos sávban mozgott, tavaly szeptember óta a megkérdezettek 45-55 százaléka támogatja.

Németországban Merkel csak a harmadik legnépszerűbb politikus. A lista élén a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter áll. A megkérdezettek 70 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett vele. Őt Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata pénzügyminiszter követi 66 százalékos eredménnyel.

Németországban egyelőre nem történt semmi olyan, ami indokolná Merkel javuló megítélését. Jól mutatja ezt a német kormány és a kancellár menekültpolitikájának megítélése. A válaszadók 81 százaléka szerint a kormány továbbra sem uralja a menekültválságot. Egy másik kérdés szerint a többség tartósan nem ért egyet a Merkel által képviselt nyitott határok politikájával, ahogy ezen a grafikonon is látható.



A liberális Zöldek szeretik

A felmérés további kérdéseiből az derül ki, hogy a választók 63 százaléka szerint igenis felső határt kellene szabni az országba befogadható menekültek számának (amit Merkel továbbra is mereven elutasít). A határok lezárását helyeslők száma valamelyest csökkent, de minden második német szerint meg kellett volna tenni ezt a lépést.


A társadalom többsége (60 százalék) továbbra is úgy látja, hogy a menekültek befogadásának következményeként erősödni fog a bűnözés. Minden második német szerint aggasztó, hogy az iszlám túl erős hatást fog gyakorolni Németországra.

Merkel párton belüli megítélése sem a legjobb. A magukat CDU-szavazónak valló németeknek csak 55 százaléka tartja inkább pozitívnak a kancellár menekültpolitikáját. Érdekes (illetve nagyon is érthető) módon a kancellár liberális migrációs politikáját legnagyobb arányban a Zöldek szavazói helyeslik.



A bevándorlásellenes harmadik erő

Ahogy várható volt, a válság felerősítette a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) nevű pártot. Olyannyira, hogy a nem mindig szalonképesen fogalmazó, parlamenten kívüli párt ma a harmadik legnagyobb támogatottságú erővé nőtte ki magát. A párt 11 százalékos támogatásával megelőzi a Németországban amúgy erősnek számító Zöldeket is.

Vajon meddig tartható és milyen következményei lesznek annak, hogy Merkel makacsul a német társadalom többségének véleményével ellentétesen kormányoz? Az erős és széles német középosztály szemében most épp ez az előnye.


Legfrissebb népszerűségi mutatóinak kiszámításakor még nem vehették figyelembe az ARD német közszolgálati televízióban Anne Willnek adott interjúját, amely erősen megosztotta a közvéleményt. Pedig a kancellár itt igazán nyíltan beszélt. Sokadszorra megismételte, nincs B terve, és nem változtat elvein. Ő ugyanis csak olyan politikát tud képviselni, amelyben személyesen hisz, és amely szerinte Németországnak jó.


„Ez az én átkozott kötelességem”

Merkel meggyőződése ugyanis az, hogy ha a menekültválság kezelésében nincs európai összefogás, az sem Németországnak, sem a többi országnak nem lesz jó. A kancellár ebben az összefüggésben egyáltalán nem csak Orbán Viktort ekézte. Üzent az osztrákoknak is, akik a németekkel ellentétben határt szabtak a befogadható menekültek számának. Merkel azt mondta: „Ha az egyik ország kijelöli a határait, akkor a másik rosszul jár. Ez nem az én Európám.” (Az osztrákok velős válasza erre az volt: ők ezzel éppen hogy lefékezik a menekültáradatot, és ezt Németország érdekében is teszik.)

Az interjúban Merkel a nyugodt és felelős politikus képét sugározta. A műsorvezető kérdéseinek egy része lepattant róla, hiszen valószínűleg sokan értenek egyet azzal, hogy egy ilyen hihetetlenül bonyolult helyzetben nem lehet azonnali megoldásokat és válaszokat adni. Merkel azt hangsúlyozta, az ő „átkozott kötelessége”, hogy a különböző érdekeket követő Európa valamilyen közös utat találjon a válság megoldására. És szerinte ez nem is olyan bonyolult: mindenki egyetért az EU külső határainak védelmével, az embercsempészek elleni fellépéssel, a menekülés okainak felszámolásával. Csak egyetlen fontos kérdésben van nézetkülönbség: nem mindegyik ország hajlandó befogadni menekülteket.


Angela Merkel,


Ne gyertek Németországba!

Az elemzők szerint Merkel politikájában legfeljebb annyi változás érezhető, hogy most már nem hívta Németországba a menekülteket, mint tavaly szeptemberben a Keleti pályaudvarnál rostokoló tömegeket. A görög–macedón határon feltorlódott több ezer menekültnek most már azt üzente: álljanak meg, maradjanak ott Görögországban. A kancellár szerint a menekültek védelemre szorulnak, de a hazájukhoz közel (tehát Görögországban,Törökországban, Libanonban, Jordániában) kell nekik emberhez méltó életfeltételeket teremteni. Ezután lehet csak csökkenteni a menekültek számát Németországban.

A kancellár fellépése a műsorban a német közvélemény jelentős része számára meggyőző volt. A politikai aktornak ugyan nem számító, de Németország határain kívül is ismert színész, Til Schweiger például azt írta Facebook-oldalára: „Büszke vagyok a kancellárunkra.”

Ezzel nem volt egyedül, de hamarosan kiderül, mindez mire elég. Merkel a közvélemény-kutatások után egy sokkal inkább tétre menő mérésnek néz elébe. Március 13-án Németországban nem szuperkedd, hanem szupervasárnap lesz. Három tartományban tartanak választásokat.