Mi történik Hosszú Katinka körül?

Fotó: MTI/AP / Szergej Gric

-

A Hosszú Katinka és az úszószövetség között kirobbant, lassan követhetetlenné váló háborúnak számtalan homályos részlete van, és számos súlyos kérdést vet fel. Megpróbálunk válaszolni a legfontosabbakra.


Hosszú Katinka decemberben bejelentette, hogy „nem tudja tovább tettetni, hogy minden rendben van” közte és az úszószövetség között, majd szerdán nyilvánosan széttépte a szövetség szerződéstervezetét, amelyben 12 millió forintot kínáltak fel neki felkészülési támogatás címén. Az úszónő nem pénzt akar, hanem azt, hogy a szövetség végezze a dolgát, biztosítsa az elméleti és technikai hátteret a többi úszó számára. A teátrális aktus óta egy ország kapkodja a fejét, és próbálja megfejteni, mi is történik pontosan. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket.


Pontosan mi is Hosszú Katinka baja?

Sokan a nyugati gondolkodás (Hosszú–Tusup-kettős) és a magyaros belterjesség (szövetség és annak vezetői) harcának írják le a történteket. Maga Hosszú is ezt pedzegette a napokban, mondván, a két fél egyszerűen nem érti meg egymást, amit az is bizonyít, hogy „nem öltözőszekrényt kértem, hanem egy helyiséget, ahol elvégezhetem a regeneráló rutinomat. Nem kamerát kértem, ami felveszi az úszásomat és visszanézhetem, hanem egy mozgáselemző szoftvert”.


Ráadásul ezek a konkrét igények elterelték a figyelmet a lényegről. „A rendszer nem működik. Ha ilyen egyszerű fejlesztéseket sem kapunk meg, akkor hogyan leszünk jobbak?” – hangsúlyozta az úszó, majd arra a következtetésre jutott, hogy mindaz, amit kér („az elméleti és technikai háttér biztosítása, követni a legújabb trendeket”) eleve a szövetség feladata lenne. A rengeteg edzés és verseny mellett egyszerűen nem az úszóknak kellene különböző kérésekkel kuncsorogniuk a szövetségnél.

Közben Sós Csaba, a szövetség szakmai alelnöke elismerte, hogy több fejlesztést ő maga szavazott le, ám ezt meg is indokolta szakmailag.

Alighanem mindkét félnek van igazsága, tehát a magyar modell működőképes, de folyamatosan keresni kell a fejlődési lehetőséget. Elgondolkodtató, hogy a VS-nek nyilatkozó úszók és edzők szerint néhány téren igenis egyértelműen elmaradásban vagyunk, csakhogy ők ezt – úgy tűnt – alapértelmezettnek veszik, míg Hosszú szót emelt ellene.

Szabó József, Szöul olimpiai bajnoka viszont egyenesen úgy fogalmazott, hogy a külföldi ellenfelek már a nyolcvanas években is hitetlenkedve néztek, mert a magyarok mellett „nincsenek sportmasszőrök, terapeuták és biomechanikusok”, ma pedig már egyenesen „fantasztikumnak tűnik” mindez, az amerikaiaknál például negyven úszóra negyven segítő jut.

De Hosszú problémákat lát a jutalmazási rendszer körül is, mert „ha a szövetség jól működne, a sportolóknak és a velük dolgozó edzőknek pontosan kijelölt és előre meghatározott céljaik lennének, és nyugodtan dolgozhatnának annak tudatában, hogy ha ezeket a célokat és követelményeket teljesítik, akkor annak meglesz az eredménye, és megkapják a pozitív visszacsatolást.


Miért tépte szét a 12 milliós szerződést?

A szerződés szerint felkészülés címén kapta volna a pénzt, de ehhez szerepelnie kellett volna az úszószövetség 2017-es budapesti úszóvébés promófilmjeiben, kampányaiban. Ezt elfogadhatatlannak tartotta. „Még mindig úgy érzem, hogy az eredményeimmel már kiérdemeltem a támogatást, és nem kéne azt további követelésekhez kapcsolni. Ezért nem írom alá a szerződést” – mondta.


A szerződés ráadásul kicsit mellé is ment annyiból, hogy Hosszúnak nem az volt a baja, hogy nem kap elég fizetést, nem tud megélni, hanem hogy a szövetség működésével problémái vannak. A szerződést ezért úgy értelmezhette, hogy meg akarják vásárolni a hallgatását, vagy igazi változtatás helyett ennyivel akarja elintézni az ügyet a szövetség.


Mi történt Kiss Lászlóval?

Van egy pont, ahol az egész vita értelmezése félrecsúszott: Hosszúnál az elmúlt hetekben telt be a pohár, ám már tavaly év végén elmondta, hogy három éve vívja a harcát a szövetséggel zárt ajtók mögött, és a kérései végig süket fülekre találtak. Valószínűleg ez vezetett a Kiss László szövetségi kapitánnyal való durva bánásmódhoz is. Kiss szeretett volna beszélni Hosszúval a széttépős sajtótájékoztató végén, még a kamerák kereszttüzében, ám Tusup közbelépett, és elragadta a feleségét a kapitány elől.


Kiss másnap lemondott, mert megalázó helyzetbe került, ám a lemondását Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke nem fogadta el, hétfőn beszélnek majd a kérdésről. Hosszúék azóta sem szólaltak meg erről az ügyről.

A gesztus mögött nem személyes ügy áll. Hosszú és Kiss jó kapcsolatban volt, a 2014-es berlini Eb zárónapján a kapitány még fel is kérte egy táncra Hosszút, akivel így közösen ünnepeltek. Az, hogy az utóbbi hetekben Hosszú rendre elküldte a medence partjáról a vele beszélni akaró Kisst, sokkal inkább a szövetségnek szólhatott. Kiss azzal, hogy odament a tájékoztatóra, már eleve alárendelt szerepbe került. Gyárfás Tamás rutinosan nem is ment el.

Hosszú beszéde után már furcsa lett volna, ha azon nyomban enged az elveiből, amelyekről egész idő alatt szónokolt. Azóta Hosszú beszéde helyett inkább Kiss megalázása a téma a sajtóban, kilencven úszóedző állt ki a kapitány mellett, és követel bocsánatkérést Hosszúéktól. Ráadásul könnyen lehet, hogy Gyárfás nem is fogadja el a lemondást.


Kitehetik-e az olimpiai csapatból?

A MOB általában nem avatkozik be a sportági szövetségek dolgaiba, ám Hosszú egyre hosszabbra nyúló ügye után szükségét érezte ennek: Szabó Bence főtitkár ott volt a „széttépős” sajtótájékoztatón, és a végén interjúkat is adott. Lapunknak például azt mondta, szó sincs arról, hogy veszélyben lenne Hosszú riói részvétele.


A kérdés azért adta magát, mert a versenyzőket nem a szövetség, hanem a MOB nevezi a játékokra, márpedig a MOB alapszabálya szerint a „részvételre jogosult sportoló kiválasztása nemcsak a sportoló sporteredményén alapszik, de tekintettel van a sportoló példaértékű magatartására is”.

Őrültség is volna őt kitenni a csapatból: Hosszú a legtutibb aranyesélyes sportolónk, és most minden éremnek komoly súlya van. Eddig mindössze 63 magyar kvóta van, ami a kvótarendszer szabályai miatt a valóságban kevesebb embert jelent. Ebből birkózó csak egy van, ökölvívó egy sem, csapatsportban most nem vagyunk aranyesélyesek, Berki Krisztián lemaradt, a meglepetéseken kívül lényegében az úszókban és a kajakosokban bízhatunk, ha ünnepelni akarunk. És Hosszú küldetése – hogy miután lényegében mindent elért, sikerül-e valóra váltania a legnagyobb álmát – önmagában is az egész olimpia egyik legizgalmasabb sztorija.


Versenyezhet amerikaiként?

Kizárt, legalábbis Rióban. Egyrészt, ha valaki állampolgárságot vált, akkor a NOB szabálya szerint három évnek el kell telnie, hogy az új állampolgárságával rajthoz álljon. Ezt csak akkor lehet csökkenteni, ha a NOB és az országos szövetség is egyetért ebben.

Másrészt Hosszú sem gondolkodik ebben. „Továbbra is imádom Magyarországot, az országot fogom képviselni a versenyeken, és itt fogok készülni” – jelentette ki a szerdai tájékoztatón.

De még ha papíron minden össze is jönne – extrém gyors állampolgárság, minden szövetség jóváhagyása, Hosszú elhatározása –, az idei olimpiát még akkor is bukhatná. Lesz még ugyan egy ottani válogatóverseny június végén, de ahhoz át kellene költöznie Amerikába, hiszen a protestáló magyar edzők tömege és az egész helyzet nem tűnik éppen ideális közegnek a hazai felkészüléshez, ráadásul fel kellene forgatnia az edzéstervét és a versenynaptárát is.


Ki kivel van?

Magyarországon nem szokás szembemenni az úgynevezett közeggel. Hosszú Katinka harca csak akkor lehet sikeres, ha ismert edzők, versenyzők állnak ki mellette, a szurkolói szimpátia ehhez kevés. Eddig nem nagyon tolonganak a jelentkezők, Szabó Joe igazat adott neki, de a másik oldalon kilencven úszóedző van, és olyan nevek, mint Egerszegi Krisztina, Hargitay András vagy Turi György.


Ahogy – a Hosszúval szimpatizáló – paralimpiai bajnok, Pásztory Dóra írta, Hosszú „harcol az igazáért, nevét, arcát, sikereit, hitelét adja azért, hogy egy átláthatóbb, fejlődésnek induló rendszerben készülhessen. Egyelőre egyedül van ezzel. Szinte mindenki hallgat, háttérbe húzódik, kivár, reméli, hogy nem kell kivennie a részét a harcból, elég majd csak a végeredményt kiélveznie vagy elszenvednie.”

Orbán Viktor egyelőre nem foglalt állást nyilvánosan, pontosabban mindkét félről csak jót mondott, azt mondta, nem érti a vitát, és közölte: a politikát távol kell tartani a sporttól.


Mi jöhet most?

Ez a legnagyobb talány. Hosszú akár tényleg kikerülhet az olimpiai csapatból, ha tovább romlik a helyzet. Mi történik majd, ha Kiss László mégis marad? Immár Hosszú fogja keresni, hogy leüljenek megbeszélni a dolgokat? Fogadja majd Kiss?


És ha új kapitány lesz? Hosszú rendszerszintű kérései ettől még nem teljesülnek. Nem a pénzt kéri számon (abból van neki elég, futná belőle masszőrre, mozgáselemzőre), hanem kötelességet és felelősséget, „amivel a szövetség tartozik minden egyes dolgozójának, partnerének, szponzorának és leginkább az úszóknak”.

Kérdés, ha bukik is az elnökség, hogyan épüljön fel a Hosszú által kért sporttudományi szekció? Milyen szakembereket tartana hitelesnek, és miért pont ő (és Tusup) döntse el, hogy kik dolgozzanak?

Szerdán elismerte, hogy „egyedül nem tudok egy rendszert megváltoztatni”, de mi az opció, ha sikertelen a hadjárat? „Akkor továbbra is csak arra a munkára fogok koncentrálni, amit három éve edzőmmel és férjemmel, Shane Tusuppal elkezdtünk.” Technikailag megteheti, anyagilag független, csak félő, hogy nem csupán változatlan marad a mostani közeg, hanem még ellenséges is lesz vele.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!