Mi lesz, ha beleszaladunk a szupertraffipaxba?

Fotó: MTI Zrt. FotÛszerkesztısÈg / Kov·cs Attila

-

Április 5-től élesben működnek a szupertraffipaxok. Ha gyorshajtáson kapnak, 30-300 ezer forintos tétel lehet a büntetés.


Április 5-én reggel 8-kor bekacsolják a rendőrség úgynevezett Véda közúti intelligens kamerahálózatának tagjait. A köznyelvben szupertaffipax néven ismertté vált kamerák a sebességmérés mellett többek között forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A fix telepítésű traffipaxok 134 útszakaszra ügyelnek, emellett a rendőrség további 160 darab mobil műszerrel méri majd a sebességet a különböző útszakaszokon. Az ORFK listája alapján szupertraffipax lesz például az M1/M7-es közös szakaszán a 6. kilométernél és az M3-ason a 4-es kilométernél is. Az összes fix telepítésű traffipaxot felpakoltuk az alábbi térképre.



Az a rendőrségi közleményből nem derül ki, hogy a traffipaxokat milyen ráhagyással állították be, vagyis mekkora sebességtúllépésnél jöhet a büntetés, mindenesetre a rendszer élesítése előtt érdemes átvenni, hogy a vonatkozó rendelet alapján mennyibe kerülhet egy gyorshajtás. Annyit előrebocsátunk, hogy nem olcsó mulatság, 30 ezertől 300 ezerig terjed a büntetés összege.



A szupertraffipaxok bevetése a statisztikák szerint indokolt, a KSH adatai szerint a múlt évben 16 335 személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarországon, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A közlekedési balesetekben 647 ember vesztett életét, ami 3,4 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Tavaly 5574-es sérültek meg súlyosan, 16 318-an pedig könnyebben a közlekedési balesetekben, ami közel 4,6, illetve 3,5 százalékos növekedés 2014-hez képest. Megjegyzendő, hogy a szupertraffipaxok telepítésére nem a tavalyi rossz statisztikák miatt került sor, a rendszer kiépítése jóval korábban elkezdődött, a baleseti statisztika pusztán azt mutatja, hogy szükség lehet a kamerákra. A rendőrség tavalyi tájékoztatása szerint a korábbi években az összes baleset 30-35 százalékát okozta a gyorshajtás.


A magyar közlekedési balesetek egyik neves kutatója, dr. Holló Péter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, KTI Közlekedéstudományi Intézet kutató professzora egy tavalyi előadásában azt mondta (pdf), hogy 2006-tól kismértékben, 2007-től jelentős mértékben javult a hazai közúti közlekedés biztonsága; és számottevően csökkent a közúti baleseti halál kockázata. 2013-tól, de még inkább 2014-től azonban megszűnt a javulás.


A szupertraffipaxok megrendelése után – tavaly nyáron – a Buksza arról kérdezte Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy a kamerarendszer telepítésével párhuzamosan, vagy azt követően bevezetik-e Magyarországon az úgynevezett átlagsebesség- vagy szakaszsebesség-mérést (section contol). Ez ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján látványosan javítja a baleseti statisztikákat, mivel a gyorshajtók sokkal nehezebben tudják kikerülni. A rendszer lényege, hogy egy-egy autós sebességét két pont között méri az eltelt idő és a megtett kilométerek hányadosa alapján. Az ORFK azonban nem tervezi az átlagsebesség-mérés bevezetését.