Mi ez a borzasztó idő idén nyáron?

Fotó: MTI/MTVA / Balázs Attila / MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Pár nap kánikulától eltekintve eddig nem nagyon van nyarunk. Legalábbis így érzi nagyjából mindenki. Kivéve a meteorológusokat, és a statisztikusokat. Gondolta volna például, hogy az átlagosnál melegebb ez a hónap a fővárosban?


Lassan eltelik úgy a június, hogy nemhogy strandidő, de a sok eső miatt még normális kirándulóidő sem nagyon volt. Az a pár nap kánikula pedig már csak valami távoli tévedésnek tűnik. 2015 egy nagyon szerencsétlen nyarat hozott nekünk, amit sokáig fogunk emlegetni - gondolhatnánk.

De tévednénk.

Bár nincs valami nagy hőség, és éppen ma is egy hidegfrontos, zivataros nap van, amikor is a Köpönyeg előrejelzése szerint nyugaton csak 15-22, keleten 23-28 fok valószínű, a meteorológusok szerint eddig nem volt semmi meglepő a júniusban. Sőt, ha Budapestet nézzük, a hőmérséklet 2,4 fokkal még magasabb is volt, mint egy átlagos júniusban, közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A Köpönyeg szerkesztője, Krausz Miklós lapunknak az esőről azt mondta, 2015 júniusa nem tekinthető egyelőre a szokásosnál csapadékosabbnak. Bár a záporokból, zivatarokból főleg a középső országrészben, így a főváros térségében is lokálisan sok volt az elmúlt hetekben, az ország nyugati és keleti tájain az eddigi a havi csapadékösszeg mindössze 10-15 milliméter, miközben júniusban 60-70 milliméter lenne az átlagos mennyiség.

Az Időkép munkatársa, Cséki Gergő ehhez hozzátette, a viszonylag sok csapadék csak Magyarország igen kis részére igaz, az ország jelentős területén szinte nem is esett semennyi eső, Szegeden például eddig mindössze 0,3 milliméter.


-


Mindenről Medárd tehet

Június 8-án van Medárd napja, a népi hagyomány szerint, ha aznap esik, akkor csapadékos lesz a nyár, ha nem, akkor pedig száraz. Cséki Gergő szerint ebből annyi igaz, hogy a Medárd körüli időszakra jellemző a csapadékos időjárás, mert folyamatosan óceáni légtömegek érkeznek Magyarország fölé, ami megfelel az éghajlati átlagnak, és emiatt voltak a tavaly nyári özönvízszerű esőzések is.

Mindemellett egy közkeletű tévedés is megzavarja az időjárás-érzékelésünket: a kérdésre, hogy melyik hónapban esik a legtöbb csapadék Magyarországon, legtöbben valószínűleg egy tavaszi vagy őszi hónapot mondanának, pedig az igazság az, hogy júniusra esik a legnagyobb csapadékmennyiség.


Jó, de akkor mire mondják már a meteorológusok is azt, hogy „na ez már durva”?

Az általunk megkérdezett két meteorológus egyhangúan azt állította, ha a sokéves átlagnál tíz fokkal melegebb, vagy hidegebb van, az már tényleg jelentős eltérés, addig azonban nagyjából minden rendben. Sőt. Most alig pár fokkal marad el az átlagostól a hőmérséklet, hiszen az átlagos maximális hőmérséklet június elején 22, június végén 26 fok körül alakul – tudtuk meg Krausz Miklóstól. Ha volt is kiugró hőmérséklet, akkor az néhány napig tartó 35 fokos kánikula volt.



„Most bezzeg esik, amikor télen nem is esett a hó!”

Az elégedetlenkedők kedvenc mondatának első fele tehát meteorológiailag nem meglepő. A második fele pedig nem tartozik ide, mivel tudományosan szinte semmi összefüggés nincs a téli hó és a nyári esőzések között, mondják a szakemberek.

Havat főleg azért nem láttunk most télen, mert az átlagosnál enyhébb volt az idő, ezért az ország nagy részén eső formájában esett le a csapadék. De tény, hogy a klímaváltozás miatt egyre többször fordulnak elő szélsőségesebb időjárási események, mondta Krausz Miklós. Ilyen szélsőséges esemény a mostani nagy felhőszakadások, a rekord meleg nyarak, vagy a március 15-i hóvihar.

A szélsőséges időjárás másik gyakori példája, hogy pár hetes forróság után pár hetes esős, hűvös időszak jön, valamint hogy forró, száraz időszakokban heves záporok, zivatarok vannak. Így volt ez június elején is, amikor 35 fok körüli forróság is előfordult, most pedig az átlagostól pár fokkal elmarad az átlagos maximális hőmérséklet.



A klímaváltozás miatt van részben az is, hogy amióta globálisan mérik, hogy hány fok van – tehát 1880 óta –, a tavalyi év volt a legmelegebb, ami Magyarországra is igaz, ráadásul a tizenöt legmelegebb évből tizenhárom 2000 után volt. Ez kevéssé boldogítja azokat, akik most vannak nyaralni, de Krausz Miklós jól hírrel is szolgált azoknak , akik az igazi strandidőt várják:


a hosszútávú előrejelzések szerint a hónap végétől, július elejétől egyre melegebb levegő áramlik hazánk térsége fölé, nagy eséllyel visszatér az igazi strandidő, sok-sok napsütéssel.