Mi az a B szintű terrorfenyegetettség, amit most bevezetnek?

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Fokozzák a rendőri jelenlétet Magyarországon is a francia terrortámadások miatt. A ferihegyi repteret, a vasútállamosokat, a fontosabb közlekedési csomópontok védelmét megerősítik. Védik a francia nagykövetséget és a francia intézetet is. Életbe lépett a B fokozatú terrorfenyegetettségi szint. Az A szintnél nem történik semmi, a D-nél az ország támadás alatt áll.


A párizsi terrortámadások miatt a magyar kormány is a biztonsági intézkedések szigorításáról döntött. Ezeket szombat reggeli ülésén a nemzetbiztonsági kabinet hagyta jóvá. A tanácskozáson a különböző biztonságáért felelős szervek vezetői mellett Orbán Viktor kormányfő és Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett.

Az elfogadott intézkedésekről szombat délelőtti sajtótájékoztatóján Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója számolt be. Elmondta: az országban az úgynevezett "B" szintű terrorfenyegetettségi szintet léptettek életbe.


A terrorveszély szintjei

A terrorfenyegetettség különböző szintjeit egy 2005-ös belügyminisztériumi (egészen pontosan a 29/2005. BK 15. BM) utasítás határozza meg. A 2004-es madridi, majd a 2005-ös londoni terrortámadás után fogadták el a jogszabályt, eszerint a terrorfenyegetettségnek A, B, C és D szintje van.

Az „A” fokozat akkor rendelhető el, ha fennáll a veszélye annak, hogy az EU, a NATO bármely tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követnek el.

A „ B” fokozat rendelhető el, ha az említett államokban terrorcselekményt követtek el, és annak Magyarországra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan.

A „C” fokozat rendelhető el, ha különböző információk a fenyegetettség szintjének növekedésére, illetve Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak.

A „D” fokozat rendelhető el, ha a Magyarország megtámadásának nagy az esélye, vagy már terrortámadást követtel el az országban.


Mit jelent a gyakorlatban?

A jelenlegi "B" szint volt érvényben a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni februári támadás idején is. Ezt léptették életbe akkor is, amikor az Országgyűlés áprilisban arról döntött, Magyarország 150 katonát küld Észak-Irakba az Iszlám Állam elleni nemzetközi akció részeként.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fokozzák a rendőri jelenlétet a köztereken. Több rendőrre kell számítani a reptéren, a vasútállamosokon, a fontosabb közlekedési csomópontokon. A Honvédelmi Minisztérium is bejelentette: a honvédség “fegyveres rendész járőrei” is megjelennek Budapest kiemelt pontjain, a tömegeket vonzó helyszíneken.

Megerősítik a fontosabb objektumok védelmét. Ilyen például a budapesti francia nagykövetség és a francia intézet. A laktanyák és a honvédségi objektumok környékén fegyveres szolgálatot látnak el a katonák.

Fokozzák a határellenőrzéseket. Megerősítették a déli határ mentén feladatot ellátó katonák védelmét is. Növelik aktivitásukat a titkosszolgálatok.

Szigorították a külföldi missziókban részt vevő katonákra vonatkozó biztonsági előírásokat. A magyar katonák jelenleg 14 országban vesznek részt békefenntartói, missziós feladatokban. Ezen közül a legfontosabb az iraki Erbíl, ahol az Iszlám Állam ellen harcoló kurd erők kiképzését segítik a magyar katonák.

Ha szükséges, akkor a magyar hatóságok bűnügyi segítséget nyújtanak Franciaországnak.

A kormány szerdai ülésén áttekinti a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos intézkedéseket. Bakondi szerint ennek keretében átnézik, hogy a többi uniós tagállam biztonsági intézkedései milyen elemeket tartalmaztak, a magyar szabályokat az újabb uniós szabályokhoz igazítják.

A párizsi terrortámadásról ide kattintva találja meg összes eddigi cikkünket.