Mi a baj a spermával?

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Az ÁNTSZ megtiltotta az ország legnagyobb spermabankjának a külföldi sperma behozatalát és hazai gyűjtést egyaránt. A hivatal ezzel gyakorlatilag elzárta a meddőségi intézeteket a felhasználható spermától, leállítva ezzel az országban a mesterséges megtermékenyítéseket. A hoppon maradt pároknak ezt nemcsak lelkileg nehéz feldolgoznia, hiszen van, amelyiknél már a hormonális felkészítést is megkezdték a beavatkozásra. Utánajártunk az ügy hátterének.


Eszter és Tamás három éve házasok, és mindennél jobban vágynak egy gyerekre. Tamás szervezete egyfajta genetikai rendellenesség miatt nem termel hímivarsejtet, így a pár végül a spermadonoros mesterséges megtermékenyítés mellett döntött, noha egyikőjüknek sem volt könnyű elfogadni, hogy nem Tamás lesz a gyerek biológiai apja. Miután hosszú keresgélés után megtalálták azt a donort, aki kellőképpen hasonlított Tamásra, már csak Eszter hormonális felkészítése volt hátra. Ekkor hívta fel őket az orvos, nehogy elkezdjék az injekciózást, ugyanis a programot az ÁNTSZ határozata miatt leállították. Eszter és Tamás úgy érezte, kirántották a lábuk alól a talajt, és az általunk megkérdezett meddőségi kezeléssel foglalkozó szakemberek szerint ezzel egyáltalán nincsenek egyedül.


Alig akad megfelelő spermadonor

Ha az ügy részletei nem is derültek ki kristálytisztán, annyi mindenkinek lejöhetett a múlt heti hírekből, hogy valami gond van a spermával. Nemcsak nálunk, hanem az egész fejlett világban. Míg a nyolcvanas években még a milliliterenkénti 60 millió ivarsejt fölött számított egy férfi ondója egészségesnek, az egészségügyi világszervezet (WHO) mára – a stressznek, a légszennyezettségnek és egyéb civilizációs ártalmaknak betudhatóan – kénytelen volt levinni ezt a határt 15 millióra.


A sperma drasztikus romlásának két következménye van: megnőtt az igény az egészséges spermadonorokra, ugyanakkor egyre kevesebben felelnek meg a szigorú követelményeknek. Tíz éve még Magyarországon a jelentkezők 30-40 százaléka átment a rostán, ma kevesebb mint 10 százalékuk. Magyarországon összesen két spermabank van, a Humancell és a nagyobb kapacitású KRIO Intézet. A KRIO tudományos igazgatója, Balogh István a VS-nek azt mondta, náluk az utóbbi évben 152 jelentkezőből csupán 3-an lehettek végül donorok. Magyarországon az évente nagyjából 900 mesterséges megtermékenyítésből 700-800-hoz a KRIO ad spermát, a hatályos jogszabályok szerint pedig egy donor spermáját legfeljebb 4 befejezett terhességhez lehet felhasználni. Nem nehéz belátni tehát, hogy a magyar donorok nem tudják fedezni a meddő magyar párok igényeit.



Külföldről meg nem lehet, derült ki tíz év után

Bár a korábbi években még jóval több magyar donor állt a spermabankok rendelkezésére, az országos kereslet mintegy 70-75 százalékát így is külföldről, főleg a dániai (de az EU egész területéről gyűjtő) Nordic Cryobankból behozott mintákkal elégítették ki. Szigorúan múlt időben, ugyanis az ÁNTSZ-hez tartozó Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) június közepén megtiltotta a külföldi minták behozatalát.

Az OTH határozata az után született, hogy kiderült: az egyik dániai donor spermája egy igen ritka genetikai (enzimhiányos) betegséget hordozott. Ennek a betegségnek a szűrése nem kötelező, a hibát célirányos vizsgálatot követően vette észre a dán intézmény, és riasztotta a magyar spermabankokat is, hogy vegyék ki a mintát az állományból. Csakhogy addigra már két terhességhez is felhasználták azt, és mindkét esetben egészséges gyermekek jöttek a világra. A donor által hordozott hibás gén ugyanis csak abban az esetben okoz megbetegedést a gyerekben, ha az édesanya is hordozza a hibás gént, és mindketten át is örökítik. Ennek a valószínűsége igen kicsi, így ennek a donornak több egészséges gyereke született már korábban is.


Balogh István, a KRIO Intézet tudományos igazgatója


A KRIO szerint ez az eset önmagában nem indokolná a dán minták behozatalának tiltását, hiszen a Nordic Cryobankban szigorúbb a szűrés, mint nálunk, a génhibás donor egy magyar intézményben sem akadt volna fent, a dán spermabank uniós gyors riasztása pedig éppen a rendszer biztonságos működésének bizonyítéka volt.

Csakhogy az OTH ennél jóval súlyosabb dolgot állít. Közleményében azt írta, hogy csak a dániai eset kapcsán derült arra fény, hogy a KRIO évek óta titokban és a jogszabályokkal ellentétesen hoz be külföldről spermát az országba. A törvény ugyanis előírja, hogy a donornak személyesen kell megjelennie a spermáját felhasználó meddőségi centrum előtt.



Az ÁNTSZ nem megy bele a részletekbe

A KRIO Intézet viszont állítja, az utóbbi tíz évben az volt a gyakorlat, hogy külföldi donor ellenőrzését a dániai spermabank végezte, és ez ellen az ÁNTSZ-nek sem volt kifogása.

A KRIO szerint a külföldi behozatalra a már említett hazai donorhiány miatt azért is szükség volt, mert 2005-óta – Magyarországon ekkor tették lehetővé, hogy egyedülálló nők is részt vehessenek a lombikbébi programban – megnövekedett az igény a nem kaukázusi, hanem mindenféle egyéb etnikumú minták iránt. Magyar donorokkal viszont lényegében lehetetlen megoldani, hogy a fehértől eltérő bőrszínű ivarsejtekkel is tudjanak szolgálni a spermabankok – emlékeztetett Balogh doktor egy meglehetősen nyilvánvaló tényre.

„Az ÁNTSZ-nek tett jelentésben nyíltan leírtuk, hogy importáltuk a donormintákat. Senki nem szólt semmit. Nem titokban, a föld alatt hoztuk be őket” – mondta el nekünk Takács Zsuzsanna, a KRIO Intézet ügyvezető igazgatója. Minderről megkérdeztük az ÁNTSZ-t is, de kérdéseinkre ezidáig nem kaptunk érdemi választ.


krio intézet; őssejtbank; spermabank

Takács Zsuzsanna, a KRIO Intézet ügyvezető igazgatója


A Kaáli Intézet meddőségi klinikáját vezető Kaáli Nagy Géza nyílt levelében azt furcsállja a határozattal kapcsolatban, hogy a hatóság számára a KRIO ellenőrzésekor kiderült ugyan, hogy az összes hazai lombikbébiközpont ettől a dán intézettől szerzi be a külföldről származó donorspermát, az ÁNTSZ eddig csak a Kaáli Intézetet kötelezte arra, hogy a külföldi donorsperma felhasználását hagyja abba.

Dr. Egri Zsuzsa a Versys meddőségi központ jogi munkatársa elmondta nekünk, hogy az ÁNTSZ fellépése óta a donoros megtermékenyítések náluk is szünetelnek. A meddőségi programok folytatásával a Versys klinikának is várnia kell, amíg nem történik valamilyen előrelépés az ügyben.


krio intézet; őssejtbank; spermabank


Dánt se, magyart se

Az importtilalom azonban csak a történet egyik része, a hivatal a magyar donorminták begyűjtését is megtiltotta a KRIO Intézetnek. Az OTH szerint ugyanis törvény írja elő, hogy csak olyan intézmény végezhet begyűjtést, amely beültetési engedéllyel is rendelkezik. Ez lényegében azt jelenti, hogy Magyarországon a meddőségi klinikáknak kellene megoldaniuk a minták begyűjtését is, azonban a hazai gyakorlatban ezt a feladatot évtizedek óta a spermabankok végzik el. Ezzel a felállással a KRIO szerint egészen mostanáig nem is volt gondja az ellenőrző szerveknek, a KRIO-nak ráadásul annak idején maga az ÁNTSZ adta meg a donorminták gyűjtésére vonatkozó engedélyt, melynek köszönhetően mintegy 2700 gyerek jött a világra.

Mivel a munkamegosztás eddig olajozottan működött, a magyar meddőségi központoknak sem megfelelő eszközpark, sem donorok nem állnak a rendelkezésükre ahhoz, hogy megkezdhessék a gyűjtést. A toborzáshoz, a szűrésekhez és a mintavételekhez szükséges időhöz még hozzájön az a 6 hónap, amelyet a lefagyasztott ivarsejteknek karanténban kell tölteniük, hogy biztosan kizárják a HIV-fertőzés lehetőségét. Így mostantól legkevesebb egy évet kellene várni arra, hogy a klinikák elkezdhessék ellátni a beültetésre váró ügyfeleket.


krio intézet; őssejtbank; spermabank


Csakhogy mire egy pár eljut odáig, hogy a biológiai apaságról lemondva donorhoz folyamodjon, jellemzően már igen sok lelki megpróbáltatást átélt, és a cikk elején idézett Eszterhez és Tamáshoz hasonlóan, úgy érezheti, képtelen egy évet bizonytalanságban eltölteni. Számos nőnek pedig már meg is kezdték a hormonális felkészítését a művi megtermékenyítéshez, ám a határozat értelmében ők sem juthatnak hozzá a várva várt mintához. Egy-egy ilyen kezelés durva igénybevételt jelent a test számára, hiszen sok hormont juttatnak a páciens szervezetébe, ami teljesen felborítja a hormonháztartást a cél érdekében. Arról nem is beszélve, hogy a párok még a tb-támogatás mellett is súlyos százezreket ölnek bele a programba.


Spermát az internetről

A KRIO szakemberei szerint a tiltással egy dolgot fog elérni az OTH, mégpedig, hogy az elkeseredett párok a hazai intézményeket megkerülve, maguk fogják megoldani a dolgot. Donorspermát ugyanis lényegében bárki rendelhet az interneten keresztül, amivel aztán elmehet egy bécsi vagy egy prágai meddőségi klinikára. Ezzel azonban éppen az a kontroll esik ki a folyamatból, ami a dániai eseteket megelőzhetné. Továbbá a spermabankok nem csupán a minták beszerzését végzik, de segítenek az ügyfeleknek kiválasztani a számukra legmegfelelőbb donort is.

Bár az érintett szereplők igyekeznek jogi útra terelni a kérdést és fellebbezni az OTH határozata ellen, a hoppon maradt párok számára a probléma túlságosan kényes lehet ahhoz, hogy nevüket vállalva harcolni kezdjenek. Eszternek és Tamásnak sem ez az igazi neve, nem szeretnék, hogy leendő gyermekükről később kiderüljön: nem Tamás a biológiai apja. Éppen az anonimitás miatt találják meg egymást nehezen a lekapcsolt programokban részt vevő párok, noha sokaknak lenne igényük a közös fellépés. Többen már panasszal éltek az ombudsmani hivatalnál is. Ott jelezték, vizsgálatot indítanak az ügyben.


Amennyiben ön is érintett az ügyben, és szeretné más, hasonló helyzetben levő emberekkel felvenni a kapcsolatot, kérjük írjon a ferenci.peter@vs.hu címre.