Mészöly Kálmán: Dárdainál más volt a hangulat

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

1981 óta várunk arra, hogy a fociválogatott legyőzze a románokat. A 34 évvel ezelőtti 1-0-s világbajnoki selejtezőn Mészöly Kálmán volt a szövetségi kapitány, aki most nagyon hiányolja Dárdai Pált. Az immár kizárólag a Herthánál dolgozó edző utóda, Bernd Storck szerinte nem tudja úgy megértetni magát a játékosokkal, mint a magyar szakember.


„Már az akkori román csapat is nagyon erős volt, a magyar származású Kovács István rakta le az alapjait, aki jól ismerte a játékosainkat. Mezey György volt a segítőm, alaposan fel kellett készülnünk belőlük, ami azért is volt nehéz, mert a feszült politikai helyzet miatt nagyon ritkán találkoztunk velük, aktív pályafutásom alatt én is csak egyszer” – elevenítette fel az 1981-es meccset Mészöly.

Az előzmények persze akkoriban sokkal kedvezőbbek voltak, mint manapság, a hazai rendezésű vébére készülő spanyolokat például Valenciában verték 3-0-ra Nyilasi Tiborék, alig egy hónappal a sorsdöntő budapesti ütközet előtt.

„Fantasztikus volt a hangulat, 60 ezer nézővel a Népstadionban, Romániából is rengeteg busz érkezett. A Svájc elleni idegenbeli 2-2 után ez volt az első hazai selejtezőnk, és ez megadta az alaphangot” – nosztalgiázott Mészöly, akivel csoportelsőként jutott ki a válogatott a 82-es világbajnokságra.


Magyar vénájú gyerek

Dárdai Pál kapitányi időszakában egyértelműen összefogás volt tapasztalható a válogatottnál, Bernd Storck érkezése óta azonban Mészöly Kálmán szerint kicsit más a helyzet.

„Az MLSZ alkalmazottjaként természetesen nem akarok negatívumokat emlegetni, de annyit azért hadd mondjak el, hogy az új edző más, mint Dárdai volt, aki, bármit is mondtak ellene, mégiscsak egy magyar vénájú gyerek, sikeres németországi pályafutással. Teljesen más aspektusból lehet nézni az ő magyar szavait. Voltam kapitány Törökországban és Szaúd-Arábiában is, tudom, milyen nehéz dolga van egy tolmácsnak, hogy átadja az edző mondandóját a játékosoknak. Amikor én külföldön dolgoztam, megmondtam a tolmácsnak, hogy száz százalékban azt fordítsa le, amit és ahogy mondom. Ha káromkodom, akkor ő is káromkodjon! Ezért félek, hogy ezt az embert nem lehet Dárdai Pállal egy szinten emlegetni, én teljes mértékben Pali mellett vagyok, tudva persze azt, hogy ezt a kérdést nem lehetett máshogy megoldani.”


Háborúba megyünk

Mindezektől függetlenül azért Mészöly szokásához híven optimista, bár a döntetlennel sem lenne elégedetlen, ha utána nyerünk Észak-Írországban.

„Azért a mi időnkben sem volt minden fenékig tejfel. A kinevezésem után 4-1-re elpáholtak minket a szovjetek, és máris azt mondogatták, hogy ezt a Mészölyt el kell zavarni a büdös francba. Mi viszont kitartottunk egymás mellett, jó közösség voltunk, és ezt kívánom a mostani magyar csapatnak is, az összetartozás érzését. Küzdjenek, hajtsanak, szenvedjenek egymásért úgy, ahogy mi is tettük. Amikor mi mentünk Romániába, ennél is erősebben fogalmaztam. Azt mondtam a fiúknak, csak az jöjjön, akinek nincs tele a gatyája, mert háborúba megyünk, természetesen a politikát mellőzve. Remélem, a maiak is pontosan átérzik ennek a meccsnek a jelentőségét.”