Merkel szerint tisztán üzleti döntés az Északi Áramlat 2

-

A három balti ország mellett a visegrádi négyek is kifogásolják az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 földgázgázvezeték megépítésének tervét.


A német kancellár szerint a beruházás a politikától független, „vállalkozói döntés”.

Angela Merkel Dalia Grybauskaite litván elnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy veszélybe sodorhatja-e a balti térség energiabiztonságát a tervezett fejlesztés, elmondta: a német kormány tudja, hogy a balti országoknak vannak fenntartásaik a beruházással kapcsolatban, de „teljes mértékben elkötelezett az európai energiabiztonság iránt”. Németország „mindent megtesz az energiapolitika partnerségen alapuló továbbfejlesztéséért” – mondta.

Az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E.ON és BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) azt tervezi, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos –, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.