Magyarország hivatalosan is korridort nyithat a menekülteknek

Forrás: Twitter/Donald Tusk

-

Az ismét éjszakába nyúló EU-s csúcstalálkozón elvileg lezárult egy korszak a migrációs krízis történetében, az EU korrigálja a nyitott ajtók politikáját. A megoldás még mindig messze van, egyelőre egymilliárd eurót tudnak felmutatni a tagállamok, amit a menekültek segélyezésére szánnak. Magyarország számára a kérdés: lezárni a határt vagy átengedni a menekülteket.


„Sokkal jobb volt a légkör, mint vártuk. Mindenki tett erőfeszítéseket a megegyezés irányába” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökre virradó éjszaka, mikor Brüsszelben véget ért az EU állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek témája a menekültkrízis volt. Bár meglepő eredmény nem született, a csúcson alapvetően változhatott meg az EU hozzáállása a migrációhoz.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már az ülés előtt a külső határok megerősítéséről beszélt, a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pedig egyenesen azt mondta:


Ki kell javítani a nyitott ajtók és ablakok politikáját!

Jean-Claude Juncker


Már csak azért is, mert az igazi menekülthullám csak most következik majd. Ezt Tusk arra hivatkozva mondta, hogy nemrég menekülttáborokban járt Törökországban és Jordániában, ahol pedig mindenkitől azt hallotta, Európába akarnak jönni.

A Tanács döntései igazából nem okoztak meglepetést, már korábban beharangozták: egymilliárd eurót juttatnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül a menekültek ellátására; pénzügyileg is segítik Törökországot, Libanont és Jordániát; támogatják a nyugat-balkáni országokat a válság kezelésében; „további erőforrásokat” küldenek a külső határok védelmére, illetve úgynevezett hotspotokat, vagyis a menekülteket regisztráló és elosztó központokat állítanak fel november végéig.

A hotspotok Angela Merkel német kancellár szavai szerint Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában lesznek, vagyis nem az EU határain kívül, mint az Orbán Viktor magyar kormányfő hatpontos javaslatcsomagjában szerepelt. A Tanács nyilatkozata azzal ér véget, hogy októberben folytatják a tárgyalásokat, addig viszont még Brüsszelbe várják a török elnököt (október 5-én), illetve lesz egy Nyugat-Balkán-konferencia is a migráció kezeléséről (október 8-án).


Donald Tusk


Merkel–Orbán-csörte

Bár az ülés után mindenki igyekezett arról beszélni, milyen konstruktívak voltak a tárgyalások, már a tanácskozás alatt elterjedt a hír, hogy Merkel összeszólalkozott Orbán Viktorral. Az ülés után Tusk ezt lényegében meg is erősítette: „A vita a magyar miniszterelnök és a német kancellár közt alapos és energikus volt, el tudják képzelni.” Maga Merkel is odaszúrt egyet Orbánnak a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón, mikor azt mondta:


A kerítés nem az az eszköz, amivel problémákat oldunk meg.


A jelenleg már a horvát határon is épülő kerítésről még sok vita várható, miután nem teljesült Orbánnak az az elképzelése, amely szerint EU-s erőknek kellene átvenni a görög külső határok védelmét. A magyar miniszterelnök a tanácskozás előtt még azt mondta: ebben az esetben két dolgot tehetnek: lezárják a zöldhatárt Horvátország felé, vagy ha azt a jelzést kapják a partnerektől, hogy a schengeni megállapodás már nem érvényes, korridort nyitnak Ausztria és Németország felé.


KOPACZ, Ewa; Orbán Viktor; Gottfried Péter; FICO, Robert; Györkös Péter

Orbán és a visegrádi partnerek a csúcs előtti külön egyeztetésen


Orbán az ülés után arról beszélt, hogy Werner Faymann osztrák kancellár azt mondta neki: ha csak kerítéssel tudják megállítani a menekülteket, akkor inkább engedjék át őket. A kormányfő ezzel kapcsolatban az MTI tudósítása szerint azt mondta: még megfontolják, mit tegyenek. (Az utóbbi napokban gyakorlatilag létrejött egy korridor, a horvát határról egyenesen az osztrákhoz viszik a menekülteket. A csúcsértekezlet napján pedig minden korábbinál több menekült érkezett Magyarországra.)


Orbán: kerítés vagy átengedés


Orbán egyébként úgy értékelte, hogy a Bajorországban meghirdetett hat pontjából csak egy nem teljesült, a görög határ közös védelme, igaz, szerinte ez lett volna a legfontosabb. „Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok” – mondta Orbán Viktor, aki úgy érezte, nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.


migráció, menekültválság, EU-csúcs Brüsszelben, Orbán Viktor