Merkel minisztere szerint "alábecsülték" a migrációs hullámot

Forrás: Wikipédia/Christian Doppelgatz/KUXMA/CC BY-SA 3.0

-

"Nincsen vesztegetni való időnk" - hangsúlyozta Peter Altmaier (CDU) kancelláriaminiszter a Bild című lapban hétfőn megjelent interjúban, amelyben a legmagasabb rangú német politikusok közül elsőként lényegében elismerte, hogy Németország nincs felkészülve az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelésére.


A menedékkérők száma az elmúlt tíz évben nagyon alacsony volt, "ezért sokan alábecsülték ezt az új dinamikát" - mondta Altmaier, hozzátéve, hogy a kormány a tartományokkal együtt "teljes erővel" dolgozik egy "gyakorlatias koncepción", amely a "menekültáradat feltartóztatását" célozza. A legfontosabb a menedékjogi kérelmek elbírálásának felgyorsítása, ezért egyebek között mérlegelik, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé sorolják - mondta a kancelláriaminiszter.

Peter Altmaier a ZDF országos közszolgálati televízió reggeli műsorában is nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a migrációs válság "Európa egészének kihívás, és közösen kell úrrá lenni rajta", és a legfőbb teendők körül nincs vita a politikai oldalak között, és minden bizonnyal a jövőben is sikerül kivonni a menekültválságot a pártpolitikai küzdelemből.

Egyetértés van abban, hogy a Nyugat-Balkánról származó, főleg koszovói menedékkérők ügyét gyorsabban kell elbírálni, és utána "ezeknek az embereknek vissza kell térniük hazájukba, mivel a menekültjog nem a bevándorlásra vonatkozó alapjog" - szögezte le Peter Altmaier.

A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.

Tavaly a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három országát - Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát - már átsorolták a biztonságos származási országok közé, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügyét részletes vizsgálat nélkül elutasítják és Németország elhagyására kötelezik a kérelmezőket.

A legutóbbi adatok szerint az idén eddig az összes származási országot együttvéve 302 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 100 ezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor érkezett a balkáni háborúk kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérő az országba.