Mennyit fizetünk azért, hogy kifosszanak minket?

Ács Sándorné

agrármérnök


A hírfolyamok és az események logikája szerint most már mindenki az állami földek árveréseit figyeli, és lassan megfeledkezik arról, hogy nem az a kérdés, hogy hogyan adjuk el az állami földeket, hanem továbbra is az, hogy NE ADJUK EL!

Aki felelősen gondolkodik a hazájáról, gyermekei jövőjéről, nem mondhat mást.

A magyar nép hatalmas vagyonnal rendelkezett a rendszerváltáskor. Nem csak az összes föld, hanem az állami gazdaságok, a gyárak, a szolgáltató egységek is mind-mind állami tulajdonban voltak. Ennek a hatalmas vagyonnak legnagyobb részét privatizálták, alig maradt valami, amire ez a tízmilliós nép sajátjaként tekinthetne. Ennek a megmaradt nemzeti vagyonnak a legértékesebb, nemzetstratégiai szempontból nélkülözhetetlen része az élelmiszertermelésre alkalmas termőföldvagyon. Ez hivatott biztosítani a 10 millió magyar ember élelmiszerellátását azokban az időkben, amikor a tudósok által jósolt élelmiszer válság beköszönt. Ezeknek az állami földeknek az eladása megbocsáthatatlan nemzetellenes bűn!

Tetézi mindezt a mód, ahogy a kormány ezt intézi. Titokban, a nyári szabadságok idején született meg a kormánydöntés, a parlament megkerülésével. AZ NFA törvényt már 2010-ben - a választások utáni bizalmi légkört kihasználva – úgy alakították, hogy ezt megtehessék.

Ráadásul nem valós adás-vételről van szó, hiszen a vevő csak 10, vagy 20 %-ot fizet, a többit az állam adja kedvezményes hitel formájában. Ebben a folyamatban az állam, vagyis a tízmilliós magyar nép óriási vagyonvesztést szenved el, mert lemond a bérleti díjról, lemond a föld értéknövekedéséről, lemond a kedvezményes kamat és a piaci kamat közti különbségről, lemond a vagyonról, lemond a biztonságról.

Szégyenletesek az átlátszó hazugságok, amivel védeni, alátámasztani próbálták a földek eladását:

  • „Azé legyen a föld, aki megműveli!” – mondják a 20-30 éves bérleti szerződéssel terhelt földekre… vagyis nyíltan kimondják, hogy a botrányos földbérleti pályázatok nyerteseinek szánják közpénz felhasználásával „kvázi ingyen” odaadni.
  • „Azért adjuk el, hogy ne kerüljön külföldiek kezébe a föld!” – a rendeletbe még bele is írták, hogy csak magyar állampolgár licitálhat, majd az árverések beindulta előtt kivették belőle. Egyetlen módja van annak, hogy ne külföldiek vegyék meg a földet: az állam ne adja el!
  • „A családi gazdaságoknak akarunk segíteni!” – a licit logikájából következik, hogy a legnagyobb pénzű viszi a földet… A családi gazdaságok többségének nincsenek fölösleges milliói, hogy olyan földet vegyen meg amire majd csak 20-30 év múlva tud rámenni. Előre látható volt, hogy csak a bérlőnek, spekulánsnak és azok strómanjainak fogja megérni a bérlettel terhelt földeket megvenni. Az első licitek bizonyítják, hogy így is lett, illetve azt is, hogy még a bérlőnek sem igazán éri meg a földet megvenni.

Szégyenletes az a fejetlenség, kapkodás, dilettantizmus, ami a lebonyolításban látható. Nincsenek a meghirdetéssel kifüggesztve a szerződések, tehát úgy licitálnak, akik beszállnak, hogy nem tudják, milyen feltételekkel vásárolják meg a sokszor százmilliós nagyságrendű vagyont. Fel kell tenni a kérdést, hogy mire ez a nagy sietség?

Még senki nem kérdezte meg, hogy mibe kerül ez nekünk? Mennyit fizetünk azért, hogy kifosszanak minket? A kiszivárgott információk súlyos milliárdokról szólnak.

Szerencsére az ellenzék egyöntetűen kiáll a földeladások ellen, és még a 2/3-os diktatúra ellenére is talált eszközöket arra, hogy a parlament illetékes testületei előtt számon kérje a kormányt. Az ellenzéknek sikerült megakadályozni a vásárlói kedv növelését célzó törvénymódosítást – megtörve ezzel a 2/3-os uralmat. Az Alkotmánybírósághoz is fordultak, és minden lehetséges eszközt igénybe véve harcolnak a földek eladása ellen.

Az Élőlánc által elindított állampolgári nyilatkozathoz eddig 1583-an csatlakoztak. Ebben nemcsak az állami földek eladása ellen tiltakoznak az aláírók – az állami földek résztulajdonosaként -, hanem a botrányos állami földbérleti pályázatok megsemmisítését, és az állami földek közmegegyezés alapján a 2012-ben elfogadott Nemzeti Vidékstratégia alapján való újra pályáztatását követelik.

A kormány nem tulajdonosa az állami földeknek. A tulajdonosok mi, állampolgárok vagyunk!

Nem engedhetjük, hogy megraboljanak minket! Nem engedhetjük, hogy nyomorúságos kiszolgáltatottságba taszítsák gyermekeink, unokáink nemzedékét!


Földárverések: átgondolt gazdaságpolitika vagy a haverok kifizetése?


Átgondolt politika
Haverok kifizetése

SZAVAZAT UTÁN