Mennyit ér egy apáca a halálbüntetéssel szemben?

Fotó: Getty Images / Scott Eisen

-

Fontosabb-e Dzsohar Carnajev élete, mint az a borzalmas bűncselekmény, amelyet 2013 áprilisában elkövetett? A bostoni merénylet 21 éves elkövetőjének az életben maradásáért a halálbüntetés ellenes mozgalom egyik szupersztárja is bedobta magát. Helen Prejean nővérnél jobban kevesen tudják, hogy mivel jár egy kivégzés, és nagyon nyomós érvei vannak ellene.


Dzsohar Carnajevet, a két évvel ezelőtti bostoni merénylet egyik elkövetőjét mind a harminc vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék áprilisban, ezek közül több önmagában is halálbüntetéssel sújtható. A vád élt is ezzel a lehetőséggel, és a héten a záróbeszédében halálbüntetést kért a 21 éves elkövetőre, a védelem letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésben is kiegyezne. A halálbüntetést a 12 tagú esküdtszék egybehangzó döntése esetén szabják ki, amelynek a tagjai amúgy eskü alatt vallották, hogy erkölcsileg nem kifogásolják a halálbüntetést, csak így lehettek egyáltalán esküdtek. Kérdés, hogy a 12 emberre miként hat majd a védelem egyik legerősebb tanúja, Helen Prejean római katolikus apáca.

Helen Prejean az amerikai halálbüntetés ellenes mozgalom egyik ikonja, igazi híresség, bár sok amerikai csak Susan Sarandonként ismeri. A Carnajev-per utolsó tanújának a munkásságából készült ugyanis a Ments meg, Uram! című film, amely az apácát alakító színésznőnek egy Oscar-díjat is hozott.


Sean Penn és a Helen nővért alakító Susan Sarandon a Ments meg, Uram! című filmben


A gyilkos is ember

Helen Prejean nővér a halálbüntetés fáradhatatlan bírálójaként és a halálraítéltek bátor mentoraként szerzett magának hírnevet. Nem megtéríteni akarja a rabokat, hanem csak velük lenni, társaságot és némi méltóságot biztosítani nekik. Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy felvette a kapcsolatot Dzsohar Carnajevvel, aki mindent elkövetett azért, hogy ez a büntetés-végrehajtási kategória érvényes legyen rá. A katolikus apáca március óta ötször találkozott a bostoni merénylővel, és a bírósági fellépését arra használta, hogy tudassa az esküdtekkel: úgy ítéli meg, hogy Dzsohar Carnajev őszintén sajnálja, hogy fájdalmat és szenvedést okozott az áldozatoknak.

Helen nővér felkészült az iszlámból, aminek köszönhetően sokat beszélgettek vallási kérdésekről, de csak az ötödik találkozójukon jutottak el oda, hogy Carnajev felfedte előtte a három halálos áldozatot követelő merénylettel kapcsolatos érzelmeit. „Senki nem érdemli meg, hogy úgy szenvedjen, mint ők” – mondta a nővér szerint mély átéléssel. Helen nővér szerint őszinte volt a fájdalom a hangjában, és a valódi megbánásra utalt az is, hogy közben lesütötte a szemét.


Dzsohar Carnajev


Nem Helen nővér volt az egyetlen, aki szörnyeteg helyett az embert próbálta meg bemutatni az esküdtszéknek. A védelem több mint negyven tanút idézett be ugyanezzel a céllal, így rengeteg szó esett arról, hogy a csecsen bevándorló családban felnőtt kis Dzsoharnak viharos volt a gyerekkora, és hogy Carnajevéknek nehezükre esett alkalmazkodni az amerikai életformához, miközben az édesapán egy mentális betegség is eluralkodott. A tanárai és az iskolatársai is azt mondtak, soha nem merült fel bennük, hogy a kedves és barátságos Dzsohar egyre mélyebbre süllyedt a dzsihádban, és szabad idejében merényletre készült.

Helen Prejeannak azonban sokkal erősebb érve van annál, hogy a vádlottnak nehéz gyerekkora volt: szerinte ugyanis az emberek, így Dzsohar Carnajev is, többet érnek, mint a legszörnyűbb dolog, amit az életükben tettek.


Helen Prejean nővér


Ki ez az apáca, és mit akar?

Whiskyből a scotchot szereti, gyerekes vicceket mesél, zombis játékokat játszik a telefonján, és kifejezetten magabiztosan (az utasai szerint már-már veszélyesen) vezet. A katolikus apácákhoz kapcsolódó klisék egyáltalán nem illenek rá, még csak keresztet sem visel a nyakában. Viszont 73 éves korára sem őszült meg, ami szerinte majdnem olyan csoda, mint a szeplőtelen fogantatás. Mindezt a CNN derítette ki róla egy néhány évvel ezelőtt készült riportban.

Helen Prejean az ötvenes években lett nagykorú Louisianában, és ebben az időszakban egy katolikus lánynak két választása volt: vagy férjhez megy, vagy apáca lesz. Ő az utóbbi mellett döntött, és csatlakozott a Szent József kongregációhoz. Csak a nyolcvanas években jutott el oda, hogy nemcsak Jézusnak szenteli az életét, hanem a szegényeknek is, így beköltözött New Orleans egyik szegénynegyedébe. Ekkor került kapcsolatba a kivégzésére váró Elmo Patrick Sonnierrel. Sonier számláján valóban szörnyű bűncselekmény volt. A testvérével, Eddie-vel elraboltak egy tizenéves párt, a lány megerőszakolták, majd mindkettejüket megölték. Sonnierben felébredt a benne szunnyadó katolikus, és levélben felkérte Helen nővért, hogy legyen a lelki tanácsadója. Ő volt az első gyilkos, akivel az apáca szemtől szemben találkozott, és ő volt az első, akinek a kivégzésénél végig ott volt 1984. április 5-én. Igaz, amikor aztán haza indult a börtönből, meg kellett állnia az autóval, mert hánynia kellett.

Helen Prejean azóta öt másik kivégzésnél volt jelen. Két könyvet írt, az elsőből (Dead Man Walking) készült a fent említett film Tim Robbins rendezésében. Jelenleg is dolgozik a memoárján. Háromszor jelölték Nobel-békedíjra.


Sean Penn és Susan Sarandon. Feltüzelték a vitát a halálbüntetésről


Az ártatlanoknak könnyű megbocsátani

Helen Prejean szerint a halálbüntetés az egyik legkomolyabb erkölcsi kérdés, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kellene néznie, az amerikaiak többsége mégsem foglalkozik vele, kevesen szentelnek időt arra, hogy elmélyüljenek a témában annyira, hogy megfontolt álláspontot alakítsanak ki róla. Az apáca pedig minden tőle telhetőt megtesz, hogy ez ne így legyen. Az ártatlanoknak könnyű megbocsátani, a bűnösök azonban próbára teszik az erkölcsösséget, és Helen nővér ezzel újra és újra szembesíti az amerikaiakat.

Helen Prejean nem retten meg a terepmunkától, rengeteg halálraítélttel beszélt, és rengeteg halálraítélt történetét osztotta meg az emberekkel. Az mondja, azért foglalkozik a legrosszabbakkal, mert hisz abban, hogy minden emberrel tisztelettel kell bánni. Ezzel egy platformon van a főnökével, Jézussal, aki szerinte még Karl Marxnál is radikálisabb volt, ha a társadalom legkitaszítottabb rétegeiről volt szó. Helen nővért nemcsak a Jézusba, hanem az emberi jogokba vetett hite is vezette a halálsorra, és nagyon meggyőzően tudja idézni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából azt a részt, amely a kínzás, az embertelen, kegyetlen és megalázó bánásmódról, illetve büntetésről szól.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország a fejlett világban, ahol a halálbüntetés még érvényben van. Helen Prejean három évtizede gázol térdig az amerikai büntetés-végrehajtási rendszerben, és ez alatt az idő alatt kialakult benne az a szilárd álláspont, hogy a rendszer romlott. Ennek az egyik oka, hogy a kivégzéseket titokban, steril módon végzik. A nővér meg van győződve arról, hogy ha az emberek látnák egy ember kivégzésének a brutalitását, esélyes lenne, hogy meginogna a halálbüntetés helyességébe vetett hitük. A nővér azt mondja, a halálraítéltek a fizikai haláluk előtt ezerszer meghalnak, tehát nemcsak a kivégzés kínzás, hanem kínzás a halálsoron lenni és várni is – mondja az apáca.


Boston maraton, Dzsohar Carnajev, Dzhokhar Tsarnaev, robbantásos merénylet,

Dzsohar Carnajev a börtönben


A nővér szerint ráadásul az egész folyamat tele van hibalehetőségekkel – a letartóztatásoktól kezdve, a tárgyalásokon és az ítéleteken át egészen az ítélet végrehajtásáig. „Véletlenszerű, önkényes, szeszélyes, és aránytalanul irányul a kisebbségek és a szegények ellen. A faji hovatartozás hatalmas szerepet játszik (az ítéletekben).” Prejean szerint egy színes bőrű ember gyilkosát nagy valószínűséggel nem fogják halálra ítélni, miközben a halálbüntetéssel végződő ítéleteknél az esetek 76 százalékában az áldozat fehér volt. A halálsoron a kivégzésüket váró elítéltek 42 százaléka fekete, miközben a feketék csak az amerikai társadalom 12 százalékát teszik ki.

Az áldozatok hozzátartozóinak ugyanakkor nehezebb befogadni Prejean nővér halálbüntetés ellenes érveit, ők úgy látják, hogy miközben a tettesek megérdemlik a büntetést, addig a nővér hidegvérű gyilkosokkal szimpatizál. Sokan a szemére vetik, hogy nem az ártatlan áldozatok pártján áll, és rendszeresen bevetik a klasszikus érvelést, hogy egyetlen kivégzett elítélt sem követett még el újabb bűncselekményt.

Dzsohar Carnajev perében a napokban dönt az esküdtszék arról, hogy a bostoni merénylő halálbüntetést érdemel-e.