Mennyit ad az állam a postai szolgáltatásokért a takarékoknak?

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Ez a kérdés azután, hogy a parlament elfogadta a postatörvény módosítását. Úgy tűnik ugyanis, hogy a döntés nyertesei magánérdekeltségek.


A postatörvény módosításával az Országgyűlés lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken. A Miniszterelnökség államtitkára ezt azzal magyarázta, hogy csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások, például a levélküldemények feladása iránt.

Németh Lászlóné azt mondta, hogy a módosítás után azokon a kistelepüléseken végezhetnek majd postai szolgáltatást az erre szerződött pénzintézetek, leginkább takarékszövetkezetek, ahol rendkívül alacsony a postafiók kihasználtsága.

Az államtitkár egy közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen arról is beszélt, hogy a postai hálózatracionalizálás 300-500 települést és a MagyarPosta Zrt. mintegy 30 ezres munkavállalói létszámából kevesebb mint ezret érinthet. Az utolsó negyedévében már lesznek olyan pénzintézetek, amelyekben postai szolgáltatásokat nyújtanak.

A HVG kiszámolta, hogy a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken 1100 körüli fiókja van a takarékszövetkezeteknek, 118 egysége az OTP Banknak, a K&H Banknak pedig 34 fiókja. A többi pénzintézetnek csak egy-két fiókja érintett.

A postásszakszervezetek viszont az elmúlt időszakban olyan számokról beszéltek, amelyek azt sejtetik, hogy ennél alacsonyabb népességszámnál húzzák meg a határt. Ha ez valóban a kétezer lesz, akkor viszont már csak a takarékszövetkezetek rúghatnak labdába. A takarékok az elmúlt években jelentős átrendeződésen mentek át, és ebben a legnagyobb nyertes az FHB-bankcsoport tulajdonosi köre, köztük Spéder Zoltán.

Az állami posta bizonyára nem ingen kapja meg a lehetőséget, hogy ezekben a bankfiókokban szolgáltasson, így a postahivatalok megszüntetésével azok járnak jól, akik befogadják ezt a tevékenységet. Azt egyelőre nem tudni, mennyi pénzt szán erre az állam.