Melós tanulás – megnéztük, milyen a duális képzés a gyakorlatban

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

Hol van jobb helyen egy diák, az iskolapadban vagy az esztergagép mellett? Mennyit kell tanulnia ahhoz, hogy később is boldogulni tudjon? Milyen esélyekkel indul egy szakmunkás a munkaerőpiacon? Azok, akik a cégeknél is tanulnak, jobb helyzetben vannak? A felsőoktatásban most indul a tesztüzem, megnéztük, ki mit vár. A VS.hu videosorozata.


A duális képzés évekkel ezelőtti átalakítását óriási vita kísérte. Az átalakítás egyik eleme volt, hogy négy helyett három éves lett a képzés, a diákok az óraszám harmadában tanulnak magyart, matekot és a többi, hagyományos tárgyat. A többi a szakmai képzés, a diák nem sokkal kezdés után egy cégnél tanul. Az elképzelést sok kritika érte, szakemberek szerint a tanulás képességét veszik el ezektől a gyerekektől. Az is kiderült, hogy a szakiskolák zömmel nagyon gyenge diákokkal találkoznak – számolni, olvasni nem tudók érkeznek szakmát tanulni. Sokan motiválatlanok is. Mi a szakiskola szerepe? Sorozatunk első része a képzésről szól.



Miért éri meg egy cégnek beszállni a duális képzésbe? Az állami támogatáson túl azért, hogy a saját szakembergárdáját kinevelje. Nehézség viszont, hogy a megrendelő nem feltétlenül nézi el, ha a szakik mellett diákok is dolgoznak. A kisebb cégek arra panaszkodnak, egyes multik a végén lenyúlják a kiképzett diákokat.


Mit nyer a diák? Egyes vélemények szerint, ha valaki 18 éves koráig „nem olajozza össze a kezét”, később már nehezen lesz jó szakember. A diákok nagyjából 15 évesen kerülnek ki „a való életbe”, ezt meglepő módon sem ők, sem az általunk megkérdezett tanárok és szakértők zöme nem tartja túl korainak.

Az viszont kiderült, több szakmában nehéz képzőhelyet találni, és ezzel nem csak vidéken, kisebb településeken küzdenek.



Az adatok szerint a szakmunkások közül könnyebben helyezkedik el az, aki duális képzésben tanul. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak kutatása ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: összességében nem jó a szakmunkások elhelyezkedési esélye, függetlenül attól, hogy tanultak-e egy cégnél, vagy nem. A fizetésük is kevesebb, mint a magasan képzett társaiknak. A tendenciák viszont, lehet, hogy nekik kedveznek: több területen szakemberhiány alakult ki itthon és Európában is, így ők keresettebbek. Pontos munkaerő-piaci adatot nehéz látni, ugyanis ahány kutatás, annyi eredmény. A kormány szerint sokkal több szakmunkás kell. Mi vár rájuk?



A felsőoktatásban most indul a próbaüzem. A duális képzés – két cég bevonásával – Kecskeméten évekkel ezelőtt elindult, most öt területen vágnak bele az új típusú képzésbe. Az agrár, műszaki, természet- és gazdaságtudományi, valamint az informatikai képzésekre jelentkezők vehetnek benne részt. 21 intézménnyel, 300 vállalattal és 1000 diákkal startol a rendszer. A diákok évente 26 hetet az iskolában, 22 hetet a cégnél fognak tölteni. Könnyített vizsgára nem, munkatapasztalatra viszont számíthatnak. A cégeknél jellemzően belőlük is „a jövő dolgozóit” képzik, így nem kávét főznek majd. Az induláskor azért apróbb zökkenők lehetnek.