Mekkora fenyegetés Oroszország a Baltikumra?

Fotó: ANADOLU AGENCY / Dursun Aydemir

-

Lettország budapesti nagykövete szerint az EU-nak semmilyen válasza nincs az orosz propagandaháborúra.


Ma az Egyesült Államok adja a NATO költségvetésének háromnegyedét, az európai országok messze nem költenek annyit védelemre, amennyi szükséges lenne – hangzott el azon a fórumon, amelyet a Corvinus Egyetemen működő Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportjának szervezésében tartottak Lettország és Litvánia budapesti nagykövetének részvételével.

A Magyar Külügyi Társaság Főtitkára, Pesuth Tamás és az Ifjúsági Csoport Elnökének, Nagy Dénes András köszöntője után Imants Lieģis, Lettország budapesti nagykövete beszélt arról, hogy jelenleg nemcsak a NATO keleti, de déli része is komoly biztonságpolitikai kihívásokkal küzd, ez világossá vált tavaly. Ez pedig szükségessé teszi, hogy a NATO-nak sokkal nagyobb, erőteljesebb katonai jelenléte legyen a keleti tagállamokban. (Ennek külön aktualitást ad, hogy a héten vált nyilvánossá, hogy az amerikai kormányzat az eddigiek négyszeresét, 3,4 milliárd dollárt költene a NATO kelet-európai tagállamaiban a katonai jelenlét megerősítésére.) Imants Lieģis szerint a cél egyértelműen Putyin elrettentése kell, hogy legyen, bármilyen újabb konfliktustól.


A menekültválság is kihívás

A diplomata szerint ugyanakkor sem a NATO, sem az EU nem reagált egyelőre megfelelően a jelenlegi szembenállás egyéb formáira, például a Kreml által folytatott propagandaháborúra. Az orosz kormányzat 200 millió eurót költ évente csak a Russia Today-re. Az EU-nak ehhez képest nincs hatásos válasza, még csak az orosz propagandát is alig tudják ellensúlyozni. A Russia Today hírt adott például nemrég egy „nagyszabású migránsellenes tüntetésről” Helsinkiben, de a bemutatott képen valójában finn hokiszurkolók voltak, akik éppen egy Oroszország elleni győzelmet ünnepeltek.

A menekültválságra visszatérve Imants Lieģis elmondta, Lettország nemrég eritreai menekülteket fogadott be, hogy ezzel is kifejezze szolidaritását a közös EU-megoldások iránt.


Hadgyakorlat a Balti-tengeren


Rasa Kairiené litván nagykövet asszony az európai energiabiztonságról beszélt. Mint mondta, a litvánok már megtapasztalták, milyen, ha „Oroszország egyik pillanatról a másikra elzárják a gázt”, így függetlenségük elnyerése óta politikájukban kiemelt helyen szerepel energiarendszerük diverzifikálása. Ráadásul korábban a Gazprom tőlük kérte a legmagasabb árat a gázért, még akkor is, amikor amúgy nem voltak politikai problémák, egyszerűen a monopolhelyzetéből adódóan.

A diverzifikáció érdekében az elmúlt években LNG-terminált építettek a Balti-tenger partján, így már nem függenek csak az orosz gáztól. Az elektromos hálózatukat is le tudták választani, és most ők is nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiákra. 18% már megújulóból származik. „Oroszország még így is fontos energiaforrás marad, de transzparenciára, versenyre van szükség” – mondta Rasa Kairiené.

Balog István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője azzal kezdte előadását, hogy hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett szövetségesei biztonságának megvédése iránt, és megérti mások aggodalmait a jelenlegi fenyegetéseket illetően, így a magyar kormány minden közös NATO-akcióhoz hozzájárul, például Afganisztánban vagy Irakban is, bár utóbbi nem a NATO kötelékében zajlik. A balti országok légvédelmében is részt vettünk, és voltak már magyar katonák hadgyakorlaton Litvániában.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról úgy fogalmazott, a magyar kormány tisztában van vele, hogy többet kell áldozni a közös biztonságra, de párbeszéd is kell Moszkvával, mert ez enyhíthet a feszültségen. Varsóban, a júliusi NATO-csúcson ezek lesznek várhatóan a legfontosabb témák. A magyar álláspont szerint a folyamatos dialógus a legjobb módja a konfliktusok enyhítésének.