Méhészek tüntettek a hamis kínai méz miatt

Fotó: AFP / SAID KHATIB / AFP / SAID KHATIB

-

HÁTTÉR

Nem tudjuk, mit tartalmaz az a termék, amelyet a boltokban méznek hívnak – állítják a termelők.


Az európai piacot elárasztó hamis kínai méz miatt tüntettek méhészek Brüsszelben, Budapesten a tiltakozást támogató gyűlést hívtak össze a termelők.

A probléma óriási méreteket ölt – mondta el lapunknak Takács Ferenc, a brüsszeli megmozdulás szervezője. Aggasztónak tartja, hogy Magyarországon a piac felét már elveszítette az ágazat a méznek nevezett, rendkívül alacsony áron behozott kínai termékek miatt, amelyekből hetente száz kamionnyi érkezik az EU-ba. Ezeket egyszer már kitiltották Európából, ám öt évvel később, 2007-ben az intézkedést feloldották, miközben az Egyesült Államokba a mai napig nem lehet kínai mézet szállítani – tette hozzá.

Nem elhanyagolható problémáról van szó: a magyar termelők évente 15-20 ezer tonna magyar mézet exportálnak, többnyire az EU tagországaiba, az eladásból hozzávetően 70 millió euró bevétel származik. A méhészet 15 ezer családnak jelent megélhetést.

Takács Ferenc a kínai tejhamisítási botrányhoz hasonlította a méz ügyét. 2008-ban több gyermek meghalt a melaminnal kevert tejpor és tej miatt, a megbetegedések számát 300 ezerre tették. Egészségkárosodás ugyan még nem történt a kínai méz miatt, a méhész mégis kockázatosnak tartja a termékek forgalmazását.

Annál is inkább, mivel elég gyakori, hogy a fogyasztók nem is tudják, magyar méz helyett kínait esznek. Ezt ugyanis fel sem kell tüntetni a termékeken: ha egy kis rész magyar vagy európai terméket tartalmaz, akkor elég annyit ráírni a címkére, hogy EU-ból származó és EU-n kívüli alapanyag keveréke.

Az Országos Méhészeti Egyesület elnöke, Mészáros László az MTI-nek arról beszélt, a hazai üzletekben kapható mézek vizsgálatakor kiderült: a beküldött keverékek 40 százaléka ipari méz volt, a többi 60 százalék pedig igen gyenge minőségű. A termékekben egy közös dolog van:


valamennyi keverék előállításához kínai eredetű mézet használtak fel.

Ezért azt szeretnék elérni, hogy pontosan tüntessék fel a származási helyet, illetve a keverék beltartamát is, százalékos arányban.

Hogy puszta ránézésre mennyire nehéz megállapítania egy vevőnek, milyen méz kerül elé, mutatja az is, hogy információink szerint nemrég még a Földművelésügyi Minisztérium is bekevert mézet kínált ajándékként egy sajtóeseményen.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója mindenesetre bejelentette, hogy az egyesület jelzése alapján üzlethálózatukból kivonták a kínai hányadot is tartalmazó mézeket; a jövőben ilyen terméket nem forgalmaznak.


A méztermelés 15 ezer családnak ad munkát


Kaptárakat égettek

Az Európai Bizottság székházánál délelőtt hozzávetőleg száz méhész gyűlt össze, köztük horvátországi, romániai és szlovákiai termelők. A kínai hamisítványok ellen tiltakozók az Európai Bizottság képviselőjének petíciót nyújtottak át.

A francia, német és görög méhészegyesületek képviselői egyetértő kézjegyével is ellátott petícióban egyebek mellett követelik a kínai import méz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis – Takács Ferenc megfogalmazásában – a kötelező laborvizsgálatok csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, a szélesebb körű elemzéseknél a hamis tételek már lelepleződnének.

A demonstráció végén a tüntetők méhkaptárokat gyújtottak fel az Európai Bizottság épülete előtt. Ezzel az akcióval a szervező fogalmazása szerint arra akarták felhívni a figyelmet, hogy „ha nincs szükség a mézünkre, akkor a méhekre és a kaptárakra sincs szükség”.