Megy a riogatás, de a külföldieknek nem kell a magyar föld

Fotó: MTI / Varga György

-

Az állami földek ma induló árverezése előtt a politikusok azzal riogattak, hogy tőkeerős külföldi gazdák kezébe kerülhetnek ezek a területek. A VS.hu azonban egyetlen olyan Magyarországon gazdálkodó külföldit sem talált, aki indulna a november 16-án kezdődő állami földárverésen. Kormányzati közlés szerint 222 olyan külföldi állampolgár akad, aki jogosult lenne földet venni. Érdekképviseletük vezetője azt mondta, nem licitálnak, mert nem bíznak az államban, félnek, hogy ráfizetnének az üzletre. Esetleg az fordulhat elő, hogy akinek van, él elővásárlási jogával.


Minek nekünk olyan föld, amit bármikor visszavehet az állam?!

– így reagált Oliver Hahnenkamm, a Magyarországi Agrárvállalkozók Egyesületének (Magre) elnöke a VS.hu-nak arra a hírre, hogy uniós gazdák is licitálhatnak az állami földekre.

Az egyesületnek háromszáz, zömmel idegen nyelvű agrárvállalkozó a tagja. Hahnenkamm szerint „közös ismertetőjegyük”, hogy valamennyien még a ’90-es években, az egyetem elvégzése után kerültek Magyarországra, itt kezdtek el gazdálkodni azokon a földeken, amelyek akkoriban – ahogyan az egyesületi elnök fogalmazott – „nem kellettek senkinek”. Tény, hogy Magyarországon a rendszerváltás után több területet is megvettek külföldi gazdák, elsősorban osztrákok. Ennek az 1994-es földtörvény vetett véget.



mezőgazdaság, földárverés, termőföld, aranykalász

Ma startol a licit

Az állami tulajdonú földek árverése ma kezdődik: Érden budapesti, egészen pontosan soroksári földeket vernek dobra, Győrben pedig a Simicska-birodalomhoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. földjeit. Ezenkívül Egerben, Nyíregyházán és Szombathelyen lesz licit. A többi megyében csak jövő hétfőtől vagy még későbbi időpontban kezdődik az árverés.

Azok azonban, akik a kilencvenes évek elején megvetették itt a lábukat, a földművelés után állattartásba is fogtak, van, akinek sertéstelepe van, mások teheneket, pulykákat tartanak. Elmondható róluk, hogy ma átlagosan 1000-1200 hektáron gazdálkodnak. Többségüknek magyar felesége, ezzel együtt magyar állampolgársága is lett – sorolta az elnök.

Hahnenkamm szerint már csak ezért is nehezen elképzelhető, amit először Győrffy Balázs, fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, majd Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is állított, hogy 222 olyan külföldi gazda akad ma Magyarországon, akik részt vehetnek az árveréseken. Hahnenkamm úgy becsüli, ennél jóval kevesebb olyan külföldi gazda él ma Magyarországon, aki jogosult a licitálásra és még nem magyar állampolgár.

Közülük tízzel is találkozott az elnök a napokban, és mindegyik azt állította: esze ágában sincs indulni az állami földek árverésén, nem licitál, nem viszi fel az árakat. Azért nem, mondta Hahnenkamm, mert a gazdák attól tartanak, hogy csúnyán ráfizethetnek.


Aki normális és hosszú távon gondolkodik, az nem vág bele egy ilyen labilis üzletbe. Azért fizessenek, hogy végül a pénzükért ne kapjanak semmit, mert az állam a következő 20 évben bármikor visszaveheti a földet?! Nem bíznak a pályázatban

– tette hozzá.

A Magre tagjai már korábban is kifogásolták az új földforgalmi szabályokat. Legutóbbi, Sárváron tartott konferenciájukon az akkori elnök, Helmut Gsuk felszólalását a Világgazdaság idézte. Eszerint a Magyarországon élő külföldi gazdák ebben az országban vendégek ugyan, ám valamilyen szinten már integrálódtak. „Nem csupán tőkét, know-how-t hoztunk ide, és munkahelyeket teremtünk, de itt is élünk, és gyakran ide is házasodunk” – fogalmazott a volt elnök, Helmut Gsuk.


-


Ha licitálni nem is fognak, elővásárlási jogukkal minden valószínűség szerint élnek majd a Magyarországon dolgozó külföldi gazdák, hacsak az ár nem lesz a piacihoz képest túl magas. „Az induló árakat már ismerik, az a kérdés, mennyire megy feljebb” – mondta Oliver Hahnenkamm. Ezekről a gazdákról az egyesület elnöke mindössze annyit árult el, hogy a Balaton környékén van földjük. Elővásárlási joga annak lesz egy-egy árverésen, aki 3 éve folyamatosan műveli az adott területet.

Akár a nevüket is megismerheti a közvélemény, ha Orbán Viktor betartja a szavát, és közzéteszi azok nevét, akik jogosultak az állami földek árverésén licitálni. Erről szintén Lázár János beszélt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter a név szerinti listázást – a Népszava tudósítása szerint – azzal indokolta, hogy a földművesnek minősülő uniós tagállami állampolgárok előzetes összesítése szerint „közöttük több olyan román, német és osztrák állampolgár is szerepel a listán, akiknek magyar nevük van”. A lap megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal elnökét és Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, akik azt mondták, hogy a miniszterelnök szándéka nem törvénytelen.


A pártok egymásra mutogatnak, Nyerges Zsolt nem érti

Lázár János a kormányszóvivői tájékoztatón azt is állította, hogy az Európai Bizottság kérésére kellett a kormánynak módosítania rendeletét, és kellett kivennie az árverezők köréből azt a kitételt, hogy „magyar állampolgárságú”. A Magyar Közlöny keddi számából derült ki, hogy mégis licitálhatnak külföldiek magyarországi földekre. Az új szabályozás értelmében tehát azok indulhatnak, akik

  • helyben laknak
  • természetes személyek
  • regisztrálták őket földművesként.

A rendeletet, amelyet korábban azzal az indokkal alkottak villámgyorsan, hogy a külföldiek ne szerezhessenek termőföldet Magyarországon, Lázár szerint most azért kellett módosítani, mert az MSZP és a Jobbik feljelentést tett az ügyben az Európai Bizottságnál. Ezt a szocialisták és a Jobbik is tagadja, mire a Fidesz-frakció úgy reagált, „mindegy, mit tagadnak a szocialisták”, az MSZP és a Jobbik „összezárt a külföldi spekulánsok érdekében”, „együtt támadták meg a magyar gazdákat” az Európai Uniónál és az Alkotmánybíróságnál (AB). Azt azonban már Lázár János is elismerte a csütörtöki tájékoztatón, hogy az AB valószínűleg megsemmisítette volna az eredeti kormányrendeletet. A politikus szerint ha minden regisztrált, uniós állampolgárságú gazda megvásárolná az engedélyezett maximum 300 hektárt, akkor az eladásra kínált 380 ezer hektárból, 66 600 hektárhoz juthatnának. Erre azonban vajmi kevés az esély.


-


A külföldiek esetleges részvétele még az Orbán Viktor miniszterelnökkel háborúzó Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. vezérigazgatóját is felháborította. Nyerges Zsolt közleményben tudatta, hogy megdöbbent és értetlenül fogadta, hogy nem magyar állampolgárságú földművesek is részt vehetnek a hétfőn kezdődő földárveréseken. Azt írta,


Magyarország egyik vezető agrárcégeként nem értjük, hogyan lehetséges, hogy most külföldiek is vásárolhatnak a magyar termőföldekből, miközben a Mezort csoporttal kötött szerződésekben a magyar állam kifejezetten megtiltja, hogy az általunk bérelt földekben, illetve az azokat kezelő társaságokban külföldi cégek vagy magánszemélyek bármilyen formában részesedést szerezzenek.

A korábbi tervek még arról szóltak, hogy november 16-tól februárig összesen 380 ezer hektár földet árvereznek el, hetente 500-600 licittel. Lázár János azonban a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy további 20 ezer hektár földet is árverésre bocsátanak. Azt, hogy melyek azok a területek, amelyeket dobra vernek, a Nemzeti Földkezelő Szervezet (NFA) oldalán lehet megnézni. Az árveréseken az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja és elfogadja azt a feltételt, hogy a földet 20 évig nem adhatja el, az állam viszont bármikor visszavásárolhatja azt. Ha egy terület az árverésen nem kell senkinek, akkor újra meghirdetik; lefelé licitálni nem lehet, csakis felfelé. A határ a csillagos ég.