Megy a huzavona a szuperkórház ügyében

Fotó: MTI / Mohai Balázs - illusztráció

-

Új kórház építése vagy több, már meglévő kórház átalakítása – gyakorlatilag hónapok óta itt tart a főváros egészségügyi átalakításáról szóló vita. Az államtitkárság és a Fidesz képviselőinek egy nap alatt tett nyilatkozataiból csak annyi tűnik egyértelműnek: a Fidesz mintha inkább egy új kórházhoz ragaszkodna, míg az államtitkárság ésszerűbbnek tartaná az átalakítást. Mindkettő körülbelül ugyanannyiba kerülne (bár az egyikre talán uniós forrást is igénybe lehetne venni), és mindkettőre biztosan nincs pénz.


Ónodi-Szűcs Zoltán: Nem épül új kórház

Egyes fővárosi egészségügyi részlegek új helyre költözhetnek, de új kapacitás létrehozását nem tervezik – ezt mondta az egészségügyért felelős államtitkár kedden az Inforádiónak.


Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentette, nem épül új kórház, mert nincs igény rá, de Budán fejleszteni fognak.


Nyilvánvalóan a budai oldalon lesz egy nagyobb fejlesztés, hiszen ott kevesebb az épület. Mit ért új kórház alatt? Hogy kinevezünk valamit, és rárakunk egy új nevet? Mert ilyen biztos, hogy nem lesz. Azt gondolom, hogy olyan viszont lehetséges, hogy költözködnek majd a különböző kapacitások a városon belül. Nincs igény új kapacitás létrehozására.

Februárban ugyancsak Ónodi-Szűcs még azt mondta az Inforádió Aréna című műsorában, hogy épülnie kell egy új intézménynek, amelynek mindenekelőtt jól megközelíthetőnek kell lennie.


Selmeczi Gabriella: még nem született döntés

Ezek után a keddi, Parlamentben tartott egészségügyi vitanapon Selmeczi Gabriella azt mondta: a Fidesz úgy tudja, még nem született döntés, és szerinte az egészségügyi államtitkár témában adott válaszát kissé félreértették.

A kormány arról tájékoztatta a Fidesz képviselőcsoportját, hogy több terv is van: az egyik szerint egy új nagy kórház létesülne Budapesten, de vannak más elképzelések is – mondta Selmeczi.


A Fidesz frakció budapesti képviselőik javaslatára egy kihelyezett ülésén döntött úgy 2015 februárjában, hogy szükség van egy új, nagy fővárosi kórházra.

Rogán Antal jelentette be, hogy a frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat – európai uniós pénzek felhasználásával is – teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Csakhogy ő még mindössze "több tízmilliárd forintos beruházás"-ról beszélt, miközben egy új intézmény felépítése ennek többszöröse lehet az egészségügyi államtitkárság számításai szerint.

Varga Mihály: a költségvetésben van egy sor az új budapesti kórházra

Este az RTL Magyarul Balóval című műsorában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta azt, hogy meglepődött, amikor a több centrum koncepciójáról hallott.

„A (2017-es) költségvetésbe beírtunk egy sort: új budapesti kórház. Most is ott van, 4 milliárd forint van elkülönítve a költségvetésben” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a meglévő budapesti kórházak is felújításra szorulnak. Példaként a János kórházat említette.


Ónodi-Szűcs Zoltán: Félreértés történt

Szerdán, egy egészséggazdasági konferencián Ónodi-Szűcs már keddi szavainak félreértéséről, illetve kétféle koncepcióról beszélt: bármelyik valósul meg, az mindenképp szuperkórház lesz – mondta. A kétféle koncepció közül az egyik egy új kórház építése Budapesten, a másik több centrum kialakítása.

A szuperkórház definíciója mit is jelent? – tette fel a kérdést. A lényeg, mondta, hogy a következő években a kormány szeretné ledolgozni azt a hátrányt, ami Közép-Magyarországot érte, vagyis hogy erre a területre nem lehetett sem uniós, sem egyéb fejlesztési forrásokat fordítani.



Miniszteri biztos: inkább a meglévő kapacitások fejlesztését támogatjuk

Cserháti Péter az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos már egy két héttel ezelőtti háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az államtitkárság az új szuperkórház helyett inkább azt támogatja, hogy több helyen alakítsanak ki sürgősségi központot a fővárosban. Lehetséges helyszínként említette a Semmelweis Egyetemen épülő Korányi központot, a Szent László és Szent Imre kórházat, a Baleseti Intézetet, valamint Budán a János kórházat és a hozzá közeli Városmajori Klinikát. A koncepció hetek óta a kormány előtt van, de döntés még nincs, mondta.


Ha új kórház épülne, az mintegy 150-200 milliárd forintba kerülne, és ahhoz nem lehet uniós forrásokat igénybe venni. Ha átalakítás és fejlesztés, annak a költségvonzata mintegy 180 milliárd, és részben uniós pályázatokból finanszírozható.

Mindegyik koncepció mellett szólnak érvek – mondta szerdán a miniszteri biztos ugyanazon a konferencián, ahol az államtitkár is beszélt.

A három sürgősségi központról azt mondta, hogy ezek koncepciójának már 2011-ben el kellett volna készülnie.

Budapesten és környezetében 4.3 millió ember él, viszont fejlesztés nem történt, az amortizáció kompenzálására nincs forrás, az intézmények fenntartása pedig extrém drágán történik. A rendszer tehát megérett az átgondolásra és átalakításra.

2015-ben:
  • 612 ezer fekvőbeteg ellátás történt 33 intézményben.
  • A 33 intézmény 61 telephelyen és 395 épületben helyezkedik el.
  • Az épületek harmada 1900 előtt épült, 75 százaléka pedig 1980 előtt.
Lehetséges helyszínekről szerdán nem esett szó, és arról sem, hogy mikor fog dönteni a kormány.

Cserháti Péter szerint az sem kizárt, hogy már szerdán döntés születik.