Megvan a csodafegyver az Iszlám Állam ellen?

Fotó: AFP / BEHROUZ MEHRI

-

A kurd női harcosok szerint a dzsihadisták rettegnek tőlük, mert azt hiszik, ha egy nő öli meg őket, akkor nem kerülnek a mennyországba. Az biztos, hogy a nők egyenjogúságáért és a kurd függetlenségért egyaránt küzdő, mintegy tízezer fős Női Védelmi Egység komoly sikereket tud felmutatni.


Miközben a fél világ azon töpreng, hogy miként lehetne hatékonyan felvenni a harcot az Iszlám Állam terroristáival szemben, egy kurd női harcos nevetve mondja a CNN riporterének, hogy ha a dzsihadista szervezet még egyszer beteszi a lábát az észak-szíriai Al-Houl városába , akkor ők egy embert sem hagynak közülük életben.


Ilyen merész kijelentéseket talán még a Szíriában nagy erőkkel bombázó Putyin sem merne tenni, a húszéves Efelinnek és társainak azonban elég határozott véleményük van az Iszlám Állam elleni hadviselésről. A YPJ, azaz a kurd Női Védelmi Egység tagjai szerint ugyanis az Iszlám Állam nagyon fél a felfegyverzett nőktől. A 21 éves Telhelden – akinek a neve „bosszúállást” jelent – ezt azzal indokolja, hogy a dzsihadisták hitük szerint nem fognak a mennybe jutni, ha egy nő gyilkolja meg őket, ezért valójában ők az Iszlám Állam legádázabb ellenségei.

A Daily Mail riportjában egy másik női szabadságharcos arról beszél, hogy nem kell annyira tartani az Iszlám Államtól. Szerinte az ISIS fegyveresei ugyanúgy teli vannak félelemmel, mint az ellenük harcolók. Például nem támadnak, ha 10-15-nél kevesebben vannak, a tankjaik vagy a mesterlövészeik nélkül semmit nem csinálnak – mondja.



A Női Védelmi Egység magabiztossága elsőre talán túlzottnak tűnik, de korántsem érdemes lebecsülni őket. A YPJ ugyanis valóban számottevő erőt jelent a dzsihadistákkal szembeni harcban, már csak létszáma alapján is. A Szíriai Kurdisztán férfiakból álló fegyveres szerve, a kurd Népvédelmi Egység (YPG) nagyjából 50 ezer katonát számlál, az ebbe tagozódó női szerv pedig közel tízezret, azaz az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai kurdok körülbelül egyötöde nő.

A YPJ 2012-ben alakult ugyanazzal a szándékkal, amivel a férfiak egysége is: harcolnak a kurd függetlenségért az Aszad-rezsim valamint az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Nuszra Front ellen, és most már az Iszlám Állam ellen is.

A YPJ hatékonyságát sem lehet kétségbe vonni: az egység részt vett többek között Kobani felszabadításában, valamint 2014 augusztusában, az Iszlám Állam elől elbújt és a Szindzsár-hegységben étlen-szomjan ragadt, nagyjából 30 ezer jezidi kimentésében is. Legutóbb pedig 14 napi ostrom után Al-Houl városából űzték ki a szélsőségeseket.



Nem az a fontos, mit hisz a másik

Bár elsődleges céljuk a szabadság kivívása, általában feminista mozgalomként is tekintenek a YPJ-re, amely már a puszta megalakulásával is sokat tett a női egyenjogúságért a Közel-Keleten. Tagjai közül többen úgy fogalmaztak, hogy nemcsak Kurdisztán felszabadításáért harcolnak, hanem saját lelkük szabadságáért is.


„Nem akarok megházasodni, nem akarok gyerekeket, nem akarok egész nap otthon lenni” – nyilatkozta még két évvel ezelőtt a 33 éves General Zelal a kurd harcosokat fényképező Erin Trieb-nek. „Szabad akarok lenni. Ha nem lehetnék harcos, azt hiszem, meghalna a lelkem. YPJ-katonának lenni azt jelenti: szabadnak lenni.” A YPJ meg akarják változtatni a kultúrájukban a nőkről kialakult képet, bizonyítani szeretnék, hogy ők is képesek erősek lenni, belőlük is lehetnek jó vezetők, és hogy egyenrangúak a férfiakkal – tette hozzá Zelal.



Nézd meg Shingalt (iraki város), ahol megerőszakolták a nőket, és lemészárolták a férfiakat. Becsületbeli ügy először magunkat megvédeni, majd a családunkat, és csak aztán a hazánkat.

A 27 éves Nujaan



A YPJ-tagok felszabadultsága különösen akkor szembetűnő, ha összevetjük azzal, mi vár azokra a nőkre, akik az Iszlám Államhoz csatlakoznak. Bár sok nyugatról érkező nő egyfajta emancipációként éli meg, hogy maga is indíthat dzsihádot, de az Iszlám Állam tízezer szavas kiáltványa jóval inkább az elnyomásról, és nem az egyenjogúságról szól.

A szélsőségesek női ága ugyanis szöges ellentéte a kurd társaiknak. A dzsihadista nevelés szerint a lányok például már kilencéves korukban házasodhatnak, de általában 15-16 évesen mennek férjhez. Oktatásuk – amely leginkább vallási tanításokból és házi munkák gyakorlásából áll – is ekkorra fejeződik be. A kiáltvány szerint az a leghelyesebb, ha a nők otthon vannak, és a négy fal között végzik a dolgukat. A házat csak különös esetekben hagyhatják el, akkor is csak arcukat, testüket eltakarva, férfi kíséretében léphetnek az utcára. Az Iszlám Állam szerint legfeljebb a tanárok, az orvosok mehetnek el otthonról, illetve azok a nők, akik férj hiányában kénytelenek dzsihádot indítani.