Megválasztották az új alkotmánybírákat

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A kormánytöbbség az LMP-től kapott segítséget a bírák megválasztásához – az eljárást az MSZP törvénytelennek tartja.


Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden. A testület elnökévé választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott.

Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá.

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amivel még fenntartható volt a testület működőképessége –, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.

Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását – közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője. Tóth Bertalan az alkotmánybírák parlamenti választása idején tartott sajtótájékoztatóján kérdésre elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az Alkotmánybíróság (Ab) nem járhat el saját ügyében.

Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz – közölte. Arra a kérdésre, hogy a fideszes Gulyás Gergely szerint egy tag lemondása nem befolyásolta a jelölőbizottság határozatképességét, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat. Tóth Bertalan azt mondta, a testület múlt hét pénteken nyolcfős volt, mivel ő előző nap lemondott tagságáról. Ez nem a határozatképességet befolyásolta, hanem a jelölőbizottság törvényileg előírt minimális létszámát – hangsúlyozta.

Szerinte „az urizáló fideszes elit” a választással újabb szeget ver a jogállamiságba, most az az újdonság, hogy az LMP is közreműködik ebben.
A szocialista politikus az LMP érvelését vitatva azt mondta, ha nem egészítik ki a testületet, és az Ab működésében zavarok lépnek fel, akkor akár ki lehetett volna kényszeríteni egy újabb törvényt egy nagyobb hatáskörű Ab-vel. Vagy azt, hogy konszenzussal válasszák meg az alkotmánybírókat a szakmai szervezetek észrevételeinek megfelelően – tette hozzá.

Tóth Bertalan kitért arra, hogy szerinte Kövér László házelnök hétfőn alaptörvény- és házszabályellenesen vonta meg tőle a szót, amikor jelezni akarta a jelölési folyamattal kapcsolatos problémákat. Hozzátette: ezzel Kövér László megsértette a Ház méltóságát és a képviselői jogait, ezért az igazságügyi bizottsághoz fordult a jogsértés megállapítása érdekében.