Megtalálták a második Földet?

Forrás: NASA

-

Van egy szabály, amely szerint a kérdésre végződő címekre mindig „nem” a válasz. Ebben az esetben ez tényleg igaz. Ha tegnap este felrakták volna apróhirdetésben a házat, becsomagolták volna a bőröndöt, és ma már indulnának az új Földre, van egy rossz hírem.


Mi történt?

Soron kívüli sajtótájékoztatót tartott a NASA, amelyen bejelentették, hogy a Kepler űrtávcső adatait feldolgozó csoport megtalálta a Földhöz leginkább hasonlító bolygót. A Kepler-452b 1400 fényévre van, nagyobb, mint a bolygónk, ellenben a Naphoz hasonló G2-es típusú csillag lakható zónájában van, azaz lehet rajta folyékony víz. A bolygóról nem csak a Kepler adataiból tudunk, földi obszervatóriumok is végeztek méréseket.


Mit mond a NASA egészen pontosan?

„Ez az izgalmas eredmény egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy egy Föld 2.0-t találjunk” – mondta John Grunsfeld, a NASA tudományos küldetésekért felelős vezetője, egykori űrhajós. Ezzel amúgy 1030-ra nőtt a Kepler űrtávcső által felfedezett új bolygók száma. Grunsfeld a Föld legközelebbi ikertestvérének nevezte az új bolygót. A hangsúly nem annyira az ikertestvéren van, mint azon, hogy ez az eddigi leghasonlóbb.



Mi a hasonlóság?

A Kepler-452b egy, a napunknál egyharmaddal idősebb (6 milliárd éves) csillag lakhatósági zónájában található. A csillaga hasonló hőmérsékletű, mint a mi napunk, ellenben az ötödével fényesebb és tíz százalékkal nagyobb is.


A bolygó átmérője hatvan százalékkal nagyobb a Földénél. Öt százalékkal távolabb van a napjától, mint mi. A keringési ideje pedig majdnem pont annyi, mint a földi év. A Kepler-452b 385 nap alatt tesz meg egy kört csillaga körül. Az plusz egy hónap, ha ott élnénk, lenne mire felvenni a tizenharmadik havi fizetést.


Mit nem tudunk?

Zavaró bizonytalanság, hogy nem tudjuk, kőzetbolygó-e a Kepler-452b. A The Astronimical Journal szakfolyóiratban megjelenő cikk kivonata szerint a tudósok 49 és 62 százalék közöttire teszik ennek az esélyét. Kicsit valószínűbb, hogy nem gázbolygó, mint hogy igen. Még ennyire sem tudjuk, hogy a Földhöz nagyon hasonló új bolygónak van-e légköre.


Ha nem olyan, mint a Föld, akkor hogy kell elképzelni az új bolygót?

Tudja a fene. Több adatra és mérésre van szükség ahhoz, hogy a csillagászok bármi határozottat mondjanak a Kepler-452b-ről. Az ismert adatok alapján könnyen lehet, hogy a Földnél sokkal jobban hasonlít a Neptunuszra a Kepler-452b. A Neptunuszon viszont több száz méter per szekundumos szelek fújnak, a felső légkörében pedig -210 Celsius-foknál is hidegebb van. Lentebb pedig víz, metán és ammónia alkotta nagy sűrűségű folyadék található. A legjobb indulattal szemlélve is barátságtalan hely.



Ritkák a Föld-jellegű bolygók?

Szuperföldnek nevezik azokat a bolygókat, amelyek tömege a Földnél nagyobb, de kisebb az Uránuszénál vagy a Neptunuszénál. A Föld tömegéhez közelebbi bolygók – ezért érdekes az 1,6 földtömegnyi Kepler-452b – jobb eséllyel bizonyulnak kőzetbolygónak; a nagyobb tömegűek hajlamosabbak gázbolygónak lenni. A Kepler egyik felfedezése az volt, hogy az ilyen bolygók megkapóan gyakoriak. A Kepler-program eddig ezer új bolygót fedezett fel, és az adatok feldolgozása még nem ért véget.


exobolygó, szuperföld, kepler

Két földtömegnél nem nehezebb exobolygók közül is lehet válogatni


Költözünk-e?

A 1400 fényév borzasztóan messze van. Át lehet írni kilométerbe – 1,3-szer tíz a tizenhatodikon –, de még az sem adja át rendesen a szám hatalmas voltát. Egyszerűbb onnan nézni, hogy egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz. Az a fény, amely most ideér a Kepler-452b-ről, háromszáz évvel a honfoglalás előtt indult. A legtávolabbi pont, ahová az ember eljutott, a Hold, amely átlagosan 384 ezer kilométerre van. Nem épp a szomszéd, de összeméricskélni sem érdemes a Kepler-452b távolságával. Abba meg bele se menjünk, hogy milyen sebességgel tudunk utazni az űrben. Kiábrándító lenne.



Hazudnak-e a csillagászok, és el kell-e keseredni?

Dehogy! A hét tanulsága – és nagyjából bármelyik hété ez –, hogy csodálatos világban élünk. Soha nem látott elemi részecskéket fedeznek fel, nagy felbontású fotókat kapunk a Plútóról, a Földhöz eléggé hasonló bolygót fedezünk fel – ezek csak az elmúlt két hét történései nagy vonalakban.