Megszülte halott csecsemőjét, órákon belül kivégezhetik

Fotó: MTI/AP / Ebrahim Noruzi

-

Visszavont vallomás alapján ítélték halálra az iráni nőt. Azzal vádolták, hogy megölte erőszakoskodó férjét.


Órákon belül felakaszthatnak egy 22 éves iráni nőt, aki családjától menekülve, még gyerekfejjel ment hozzá később erőszakoskodó férjéhez, akit aztán állítólag halálra késelt – közölte az Amnesty International (AI). A gyilkossággal vádolt Zeinab Szekaanvand ítéletének végrehajtását egy időre felfüggesztették, mivel a szegény kurd családból származó lány a börtönben újra megházasodott és teherbe esett, Iránban pedig tilos az állapotos nők kivégzése. Szekaanvand a múlt hónapban halott csecsemőt hozott a világra, és akár már szerdán felakaszthatják. Az orvosok szerint a fiatal nő gyermeke két nappal a szülés előtt halhatott meg annak a sokknak a következményeként, amely az anyát érte, miután cellatársát és barátját kivégezték.

Az AI szerint Szekaanvand 15 évesen menekült el konzervatív családjától, hogy hozzámenjen első férjéhez, Hosszein Szarmadihoz. Akkori felfogása szerint a házasság volt az egyetlen esélye a jobb életre. Az esküvő után azonban férje rendszeresen megalázta és verte. A fiatalasszony többször emelt panaszt a rendőrségen agresszív férjével szemben – hiába. El is vált volna, ha férje engedi neki. Szekaanvand végső kétségbeesésében megpróbált visszatérni szüleihez, akik azonban kitagadták.


Visszavont vallomás

A lányt 17 évesen tartóztatták le azzal a váddal, hogy halálra késelte férjét. Tettét állítólag beismerte. Szekaanvand szerint 20 napig tartották fogva a rendőrőrsön, és többször megkínozták. A bíróságon visszavonta beismerő vallomását, és azt állította, hogy férje fivére követte el a gyilkosságot, aki egyébként több alkalommal megerőszakolta őt. Szekaanvand azt mondta, hogy sógora megígérte: megbocsát neki, ha magára vállalja a gyilkosságot. Az iszlám jog lehetővé teszi, hogy az áldozat családja bocsánatával felmentse a gyilkost a halálos ítélet alól, akinek ebben az esetben kárpótlást kell fizetnie. A kiskorú elkövetők életének megkímélésére egyes esetekben az iráni bíráknak is lehetőségük van.

Az AI és számos helyi, illetve nemzetközi jogvédő szervezet a pert övező jogi aggályokra hivatkozva azt kérte az iráni hatóságoktól, hogy hagyják meg Szekaanvand életét, és tiltakozásra szólították fel a nemzetközi közösséget.


Zeinab az intézményesített nőgyűlölet áldozata

– mondta Mahmúd Amiri-Mogadam, az Iráni Emberi Jogok Nemzetközi Szervezetének szóvivője. „Az elégtelen nyomozást és a tisztességtelen pert követően pedig a halálbüntetésre vonatkozó iráni politika áldozata lesz.”

A Human Rights Watch emlékeztette Iránt, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének aláírójaként köteles eltörölni a kiskorúakra vonatkozó halálbüntetést. Az AI úgy tudja, hogy Iránban legalább 49 kiskorú bűnöző van siralomházban, illetve 2005 és 2016 között minimum 74 olyan embert végeztek ki az iszlám köztársaságban, akik a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötték be 18. életévüket.