Megszólalt a cégvezető, akit helyzetbe hozott Rogán

Forrás: Google Streetview

-

A kormány legújabb lakásépítés-ösztönző módjának, a nemzeti otthonteremtési közösségeknek (nok) a vezetésére gyakorlatilag kizárólag Nyéki Zoltán cégcsoportjának szakemberei lesznek jogosultak. A Carion vezérigazgatója, aki egyben kisebbségi tulajdonos is, kérdésünkre azt mondta: nem tervezik részvénycsomagjuk értékesítését. A Carion azért került kitüntetett szerepbe, mert egyedüliként maradtak a piacon jogszerűen működő fogyasztói csoportként. Ezzel kapcsolatban meglepő válaszokat kaptunk a fogyasztóvédelmi hatóságtól és a versenyhivataltól is.


Két nap alatt került reflektorfénybe a 20 éve működő Carion-cégcsoport. A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) rapid módon elfogadott törvény két módon is helyzetbe hozta őket. (A nok eddig ismert részleteiről és a program hátteréről ebben a cikkünkben olvashat)


Egyrészt ők a múltban is jogszerűen működtettek fogyasztói csoportokat, tehát elvileg jogosultak nokszervezésre. Másrészt a jogkövető magatartás miatt valószínűleg ez az egyetlen olyan cégcsoport, amely fel tud mutatni olyan tisztségviselőket, akiknek az alkalmazását előírja az új jogszabály.

A mától hatályos törvény alapján ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mint hatóság csak azoknak a vállalkozásoknak adhatja meg a nokszervezői engedélyt, amelyeknek az igazgatóságában legalább egy olyan ember ül, akinek legalább ötéves szakmai gyakorlata van fogyasztói csoportok szervezésében. Ezt a gyakorlatot pedig csak olyan cég jogosult igazolni, amely megfelelt a jogszabályoknak, és nem áll felszámolás, csődeljárás, kényszertörlés alatt.

Ez a leírás csak a Carionra és a vele azonos tulajdonosi körbe tartozó Poligrupo Hungária Zrt.-re illik. 2012 óta a fogyasztói csoportokat működtető cégeknek be kell jelenteniük a tevékenységüket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH), amely ezt közzé is teszi.


Miért éppen a fogyasztói csoportok?

Jelenleg hét fogyasztói csoportokat működtető cég található a hatóság honlapján, és ezt írásban is megerősítette kérdésünkre az NFH. Ám ha a felsorolt vállalkozásokat megkeressük a nyilvános cégjegyzékben, akkor kiderül, hogy közülük négy már kényszertörlés alatt áll, egyik pedig tulajdonosi kapcsolatban áll két kényszertörölt céggel.

Erről pedig mintha a hatóság nem tudna. Először csak azt válaszolta, hogy a bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fogyasztói csoport részletes tevékenységi körére. Amikor pedig az iránt érdeklődtünk, hogy a fogyasztók számára miért nem derül ki a hatóság honlapjáról, hogy egyes cégek már nem is működhetnek jogszerűen, akkor az volt a válasz, hogy jogsértések esetén az arról szóló határozat „a jogszabálynak megfelelően a jogerőre emelkedés után fél évig elérhető (volt) a hatóság honlapján”.

Ezek tehát azok a fogyasztói csoportok, amelyekről az elmúlt években olyan sok szó esett, mert nagyon gyakran a legelesettebbeket, nyugdíjasokat, alacsony jövedelműeket célozták meg könnyen elérhető hitel lehetőségével.

Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is, amely az ilyen hitelajánlatok miatt gyakran bírságolt fogyasztói csoportokat, hogy mi a véleménye az új törvényről. A GVH álláspontja szerint „a két intézmény nehezen hasonlítható össze”. Ez a válasz azért meglepő, mert maga a jogszabály hozza képbe a fogyasztói csoportokat éppen azzal a rendelkezéssel, hogy a nokszervezőknek mindenképpen szükségük van ilyen szakmai tapasztalatra.

Kétségtelen, hogy a nokszervezőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a fogyasztói csoportokra, hiszen az otthonteremtési közösségeket létrehozó cégeknek előzetesen engedélyt kell kapniuk erre az MNB-től, amely elvileg a tevékenység közben is felügyeli a vállalkozást. Kérdés persze, hogy ez meg is történik-e majd – az ellenzék máris a csaló brókercégek eseteit idézte fel, amelyek bűnös üzelmeit csak százmilliárdok eltűnése után vett észre a felügyelet.

A fogyasztói csoportok működésének tapasztalata mindenesetre nem jó ómen. A GVH 2001 és 2014 között 40 versenyfelügyeleti eljárásban több mint 300 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tisztességtelen magatartása miatt. A versenyhatóság ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy nem önmagában a fogyasztói csoporttal mint konstrukcióval volt gond – amely egyébként a világ több pontján működik eredményesen –, hanem az ezzel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatásokkal.


Még kéretik magukat

Megkerestük a történet kulcsszereplőjét, a Cariont, hogy vajon mivel érdemelte ki ezt a figyelmet. Nyéki Zoltán vezérigazgató meglehetősen szűkszavúan azt írta,


a Carion szakértői az elmúlt 20 évben minden szakmai fórumon azt képviselték, hogy a közösségi értékesítési formára szükség van a magyar gazdasági életben is. Éppen ezért szükség van ennek a tevékenységnek a nemzetközi példákhoz hasonló törvényes szabályozására és felügyeletére.

Arra sem kaptunk egyértelmű választ, hogy miként tekint a cég az új üzleti lehetőségre.


Menedzsmentünk jelenleg vizsgálja a végleges formát, és várja a végrehajtási rendeletet. Ez sok fontos részletet tartalmaz majd, így később tudunk további válaszokat adni ezek ismeretében.

A törvény valóban a nok számos elemét a későbbi rendeletek hatáskörébe utalja. Így például nem tudni, hogy milyen elvek szerint kell majd vizsgálni a tagok fizetőképességét, nem állapították még meg a szervezőknek fizetendő tagdíjak mértékét, valamint a közösségek gazdálkodásának szabályait.


Azt a felvetést viszont egyértelműen elhárította Nyéki Zoltán, hogy cégük eladását terveznék.


A Carion csoport jelenleg nem tervezi értékesíteni részvénycsomagját.

A fő tulajdonos a Carion Holding, amelyben a legutóbbi, nyilvánosan utolérhető információ szerint 2014. december 31-én Ötvös Géza és Szani János 39-39 százalékkal, Kornis Gábor 10 százalékkal, további négy személy pedig – köztük Nyéki Zoltán és az egykori MDF-es privatizációs vezető azonos nevű fia, Pongrácz Tibor – 3-3 százalékkal részvényes.


A Carion-csoport már 2001-ben, az első Orbán-kormány idején megpróbált átverni egy hasonló törvényt, amely a vásárlói klubokról szólt, és Nyéki Zoltán akkor azzal érvelt az Indexnek, hogy a konstrukció


azért lehet a következő években népszerű, mert – lengyelországi példákra hivatkozva – úgy látja: az állami támogatású lakásépítések egy része nem fejeződik be, a klubokban viszont minden ügyfél ingatlanhoz jut.

Nem csoda, hogy ez a gondolatmenet megtetszett a harmadik Orbán-kormánynak, amely most megint a lakásépítésben találta meg azt az eszközt, amellyel a gazdaság növekedése kikényszeríthető.


Mégis meglepő a Carion ilyen mértékű kitüntetett szerepe, ugyanis a Medgyessy–Gyurcsány-kormány idején, 2003–2004-ben a szocialistákhoz kötötték őket. Egy ercsi ingatlanvásárlással ugyanis jókora haszonra próbáltak szert tenni, amikor azt tovább akarták passzolni az akkor még állami Budapest Airportnak. Akkor úgy tűnt, hogy csak a nyilvánosságra kerülés miatt hiúsult meg az üzlet.

A Carion-csoport mindenesetre azóta is létezik. Tíz hazai és négy külföldi tagja elsősorban ingatlanfejlesztésekben, ingatlanbefektetésekben vesz részt itthon és a környező országokban. Tevékenységükön évente egy-két százmillió forint nyereség képződik.