Mégsem akarnak titkosszolgákat ültetni a szerkesztőségekbe

Forrás: Getty Images/iStockphoto / Ernest Nikl

-

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint az ellenzék tudatosan félreértelmezi a törvényjavaslatot. Abban egyébként a tartalomszolgáltató kifejezés szerepel, a javaslat azonban nem határozza meg, mi az a tartalomszolgáltató, így viszont mindenki azt ért rajta, amit akar – az újságok magukat annak tartják. A szóban forgó tervezetnek ez a része mindenesetre az Alaptörvény szerint sarkalatosnak minősül, vagyis kétharmadosnak, azaz a pillanatnyi állás szerint elfogadásához a kormánypárti képviselők kevesen lennének.


„Az Országgyűlésnek benyújtott T/6979 számú törvényjavaslatot a magyar ellenzék, tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak. A javaslat azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt (nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában), hogy a távközlési szolgáltatóknál (pl. T-Com – feltehetően a Telekomról van szó, a szerk. –, Telenor) legyenek ilyen alkalmazottak” – közölte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ, miután kiderült, hogy mi áll egy október 27-én, a Belügyminisztérium által benyújtott törvénymódosítási tervezetben:


„(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik,

a) a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek,
b) a központi energiaellátó, külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatók,
c) a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények, valamint
d) a (3) bekezdésben szereplő szervezetek kivételével a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények

a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítenek.”

A tartalomszolgáltató fogalom mibenlétéhez nem ad fogódzót a tervezet vonatkozó részéhez fűzött részletes indoklás sem:

„A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományával kapcsolatosan tartalmazza a Hszt.-n kívüli más törvények módosítását. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) módosítása a kihelyezett állomány által ellátott feladatokkal kapcsolatos kis terjedelmű módosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációjával egyre bővül az a szolgáltatói kör, amelynek tevékenysége kapcsolódhat a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének naprakész ellátásához. A kormányzati struktúra átalakulásával bővült a nemzetbiztonsági védelem alatt álló objektumok köre is, amelynek külső 33 és belső védelmi feladatainak ellátásához szintén indokolt lehet a kihelyezett állomány igénybe vétele, ennek megfelelően tesz javaslatot a tervezet az Nbtv. 30. § (1) bekezdésének kiegészítésére.”

A hazai sajtóban nem nagyon akadt olyan, aki e szöveget ne úgy értelmezte volna, hogy a kormányzat kötelező jelleggel ügynököket akar telepíteni például az újságok szerkesztőségébe. Több ellenzéki párt is hasonlóan gondolkodott:


Harangozó Tamás MSZP-s képviselő egy módosító indítvánnyal ki is törölné ezt a passzust a javaslatból.

Részlet a Demokratikus Koalíció közleményéből: „A ma már csak szavakban létező sajtószabadságra most kerül rá a kormányzati bélyeg: »besúgók által garantálva«. Az Orbán-kormány munkássága mostanra mindenben a diktatúra éveit idézi...”

Részlet a Jobbik közleményéből: „A Fidesz korábban már több orwelli elképzeléssel állt elő a fideszkorrupció leplezésére. Mostanra már nem csupán intézményi formában hasonlít az egykori állampárthoz, hanem már szellemiségében is az MSZMP-t másolja.”

Mindenesetre a tervezetből nagy valószínűséggel eltűnhet a jelenlegi megfogalmazás. Erre utalhat az is, hogy a belügyi tárca lapunknak is jelezte, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni”.