Megnyerte az Oscart a Saul fia

Fotó: MTI/AP/Invision / Chris Pizzello

-

Nemes Jeles László holokausztfilmje kapta a legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán. Ez mindössze a harmadik magyar Oscar a díj történetében.


A Saul fia diadalmenete hétfőn hajnalban csúcsra ért: Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje megkapta a legjobb idegen nyelvű film Oscarját.


Az érezhetően izguló rendező köszönetet mondott többek közt az Akadémiának, Magyarországnak, főszereplőjének, Röhrig Gézának, és azoknak, akik már akkor hittek a filmben, amikor még senki más. Azzal zárta rövid beszédét, hogy "az emberiség legsötétebb óráiban is van egy hang bennünk, ami lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk, ennek reményét fejezi ki ez a film".



Ebben a kategóriában ez mindössze a második magyar győzelem és a kilencedik jelölés: Szabó István Mephistóját díjazták 1982-ben. A többi korábbi jelölt: A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán, 1969), Macskajáték (Makk Károly, 1975), Magyarok (Fábri Zoltán, 1979), Bizalom (Szabó István, 1981), Jób lázadása (Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, 1984), Redl ezredes (Szabó István, 1986), Hanussen (Szabó István, 1989).

Az összes kategóriát számításba véve a Saul fia a tizennegyedik magyar jelölt és a harmadik győztes: a Mephisto mellett Rófusz Ferenc A légy című alkotása kapta még meg a szobrot a rövid animációs filmek kategóriájában, 1981-ben.


Röhrig Géza a Saul fiában


Érdekesség a díjjal kapcsolatban, hogy hivatalosan a film rendezője csak átveszi (és persze meg is tartja), de valójában a filmet nevező ország kapja. Csak tavaly vezették be, hogy a szobor talapzatára nemcsak az ország, hanem a rendező nevét is felvésik.

A Saul fia világpremierje a 2015-ös cannes-i filmfesztiválon volt, ahol elnyerte a zsűri nagydíját. Azóta sorra kapta az elismeréseket, elnyerte többek közt a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-ját és szombaton az Independent Spirit Awardot. A filmet Magyarországon már több mint 150 ezren látták, és a világ számos országában – köztük az USA-ban és Franciaországban – bemutatták.



Kritikánkban így méltattuk a Saul fiát:


Nemes Jeles László iszonyatosan érzékeny témához nyúlt, a rengetegszer feldolgozott téma millió csapdát rejt. A Saul fia azonban, úgy tűnik, mindegyiket elkerülte, egyetlen fals hangot sem fog, hanem kíméletlenül tárja elénk a szélsőséges bizonytalanság embert próbáló tapasztalatát. Ehhez mesterien megalkotott, húsba vágó atmoszférát teremt, amelynek egyaránt része a rendkívül tudatosan megkomponált képi világ (Erdély Mátyás fantasztikus munkája), az időnként hipnotikus hatású hangzás és a mindenféle túljátszást elkerülő, jelenlétre építő színészi játék.

A film operatőre, Erdély Mátyás ezt mesélte nekünk a Saul fia forgatásán megélt érzelmekről:


Előfordul velem, hogy sírok. Általában nem snitt közben, de itt volt olyan is. Az durva. De közben tudod, hogy az az érzelem, ami benned generálódik, jó esetben a nézőben is generálódik. Viszont azt nem lehet, hogy te zokogsz, és mozog a kamera. Akkor úgy kell sírni, hogy ne mozogjon a kamera.

Nemes Jeles László 1977-ben született, a Saul fia előtt három rövidfilmet csinált: a 2007-es Türelmet, amit bemutattak a velencei filmfesztiválon is, a 2008-as The Counterpartot és a 2010-es Az úr elköszönt.


Alább megnézhető a Türelem.



Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!