Megnéztük, romba döntheti-e a gazdaságot a terror

Fotó: Getty Images / Christopher Furlong

-

A turizmusra, a hadiiparra, de az európai gazdaság mindennapi működésére is hatással lehet a párizsi terrortámadás. Összeszedtük, ki veszíthet és ki nyerhet a kialakuló válsághelyzettel.


2001. szeptember 11-e után nem volt kérdés: nem nyit ki a New York-i tőzsde. A pénteki párizsi támadás után ehhez képest csak azon tudtak elgondolkodni az elemzők: vajon csökkennek-e a részvényárak a hétfői nyitáskor. A kép vegyes volt, és úgy tűnt: a terrortámadáson kívül olyan hatások is csaknem ugyanannyit nyomtak a latba, mint a japán gazdaság visszaeséséről szóló hírek.

A turizmushoz köthető ágazatokban működő társaságok részvényei azonban egyértelműen estek, és – mint másfél éve általában – kicsit csökkent a nyersolaj ára is. Itt azért találtak olyan magyarázatot, amelyik a terrorizmushoz köthető: ha emiatt megcsappan a turizmus, nem lesz szükség annyi kerozinra.



Tényleg bajban a légitársaságok?

Merthogy az egyik egyértelműen érintett ágazat a polgári repülés lehet. Itt is élénken élhet még szeptember 11-e emléke, hiszen a támadás után légitársaságok sora ment tönkre. Egy 2007-es tanulmány szerint az ágazat 1 milliárd dolláros kárt szenvedett el, részben amiatt, hogy a tőzsdéken jóval alacsonyabb áron kereskedtek a papírjaikkal, részben pedig azért, mert az utasforgalom 6 százalékkal visszaesett. Szakértők azonban azzal is egyetértenek, hogy az olyan ikonikus légitársaságok, mint a US Airways csődjét valójában csak felgyorsította a terrortámadás, ahogyan az egész ágazat átalakulását is.

A szeptember 11-e utáni sokk azonban más szempontból is átalakította az utazási szokásokat: mára már mindenki hozzászokott a szigorúbb ellenőrzésekhez, a kockázatokhoz is. Így a világ első számú turisztikai célpontjának számító Párizsban nem kell attól tartani, hogy kiürül.



A hosszú hétvége átka

Persze az is illúzió, hogy nem csökken a beutazók száma. Rövid távon mindenképpen csökkenéssel kell számolni, ám hosszú távon nehéz megbecsülni a hatásokat – mondta el a VS.hu érdeklődésére Benefi Zsolt, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) kommunikációs bizottságának tagja. A Cartour utazási iroda vezetője szerint nagyban befolyásolja a következményeket az, hogy Párizsba tőlünk jellemzően hétvégi városlátogatásra mennek, ettől pedig könnyebben eláll valaki, mint egy nyaralástól.

Ez is magyarázhatja, hogy például az olyan üdülőhelyeken, mint Egyiptom, egy terrortámadás után néhány hónap kellett csak ahhoz, hogy visszatérjenek a turisták, Párizs esetében azonban sokkal nehezebb megjósolni, mikor áll helyre a rend. Annál is inkább – tette hozzá –, mivel a korábbi támadásokat jól behatárolható személyek, csoportok hajtották végre, most viszont a migrációs válság miatt az a félelem is tovább élhet, hogy a hatóságok igyekezete ellenére is megismétlődhetnek a támadások.

Amikor a turizmus közeljövőjét nézzük, azt is figyelembe kell venni a terrorizmuson kívül, hogy a fizetőképes kereslet mennyire erős. Ha ugyanis az embereknek amúgy van erre pénzük, akkor legfeljebb más célpontot választanak, de az utazástól nem rettenti el őket egy terrortámadás. Benefi Zsolt azonban úgy látja, valós képet csak 1-2 hónap múlva, a jövő évi foglalásokat látva lehet majd festeni.


Zárva tartó pavilonok egy párizsi karácsonyi vásáron


Csökken a bizalom

A fogyasztók bizalma nem csak abból látszik, mennyit költenek utazásra. Elemzők úgy vélik, a terrorcselekmény gazdasági hatásait a fogyasztói bizalmi indexek ismeretében lehet majd elemezni. Ezek a számok azt mutatják, hogy az emberek mennyire látják stabilnak a jövőjüket, és nyilván nagyobb költéseiket is ehhez igazítják majd.

Franciaország ebből a szempontból sincs jó passzban: az elmúlt időszakban alig akart beindulni a gazdasági növekedés, a munkanélküliség pedig nem tudott csökkenni. Az állástalanságtól való félelem rányomta a bélyegét a franciák költéseire is, az aggodalmakat pedig a terror miatti bizonytalanság tovább erősítheti.

Az igazi probléma azonban az lesz, amikor a cégek is elkezdenek aggódni, és visszafogják beruházásaikat. Ez azonban megint csak nem új dolog Franciaországban – és Nyugat-Európában –, a meglévő hangulatra csak ráerősített a migránsválság. Az Európai Központi Bank a pangást egy márciusban beindított kötvényvásárlási programmal igyekszik ellensúlyozni. A párizsi támadás után rögtön jelezték is: készek rátenni egy lapáttal a jelenleg havi szinten 60 milliárd eurós programra.


A frankfurti jegybankárok azonban hiába is erőlködnek, ha a politikusok nemcsak a bevándorlóktól, de egymástól is tartanak. Az európai belső határok lezárása ugyanis nem csupán az utazók számára bosszantó, de ha állandósul, jelentősen megakaszthatja az európai gazdaság mindennapi működését. Az ugyanis arra épül, hogy a szállítmányok akadálytalanul haladhatnak át a határokon. Ellenkező esetben időben hosszabb útra kell felkészülniük a kamionoknak, vagyis több sofőrrel kell elindulniuk, ha be akarják tartani a szabályokat. Másfelől a több országban működő vagy csak más országból szállított anyaggal/alkatrésszel gyártató cégeknél lassulhat a termelés az akadozó ellátás miatt.

Ez Magyarországot duplán is rosszul érintheti: a gazdaság ugyanis az exportra épül, így a fuvarozás fontos ágazat. Másfelől ez az ágazat így is munkaerőhiánnyal küzd, amit tovább ronthat, ha egy fuvarhoz több sofőrrel kell elindulni. Mindez pedig a termékek fogyasztói árában is megmutatkozhat.


a terror hatása a gazdaságra


Fegyverbe!

A terroristák elleni védekezés is komoly összegeket emészthet fel, pláne, ha az egyes európai országok külön-külön igyekeznek megoldást keresni a problémára. Márpedig erre rá is kényszerülnek, hiszen az Európai Unió ezzel kapcsolatos kezdeményezései legfeljebb kezdetleges stádiumban vannak.

Franciaország – amely a GDP-hez viszonyítva a második legnagyobb hadi büdzsével rendelkezik az EU-ban az Egyesült Királyság után – már tavasszal közölte: több pénzt szán nemzetvédelemre. A következő négy évre ez csaknem négymilliárd eurós többletet jelent a csaknem negyvenmilliárdos katonai büdzsében. Ez azonban tovább is növekedhet, ha az Iszlám Állam ellen megindult offenzíva eltart egy darabig.

Maneul Valls francia miniszterelnök most már arról beszél:


ezekben az időkben eszük ágában sincs azzal foglalkozni, hogy Brüsszelnek engedve a költségvetési hiányt csökkentik.

Manuel Valls többet költene védelemre


Igaz, Párizs eddig sem különösebben hajlott erre, ezt az indokot azonban nehéz lesz visszautasítania az Európai Bizottságnak. Vladis Dombrovskis, a bizottság egyik alelnöke Valls nyilatkozatára reagálva a Bloomberg TV-nek jelezte is: nem állják útját a védelmi kiadások további növelésének.

Annál is inkább, mivel már több ország – köztük hazánk is – kérte, hogy a menekültválsággal kapcsolatos kiadásokat vegyék ki a deficitet növelő tételek közül. Erre egyébként hajlanak is, a tagországok körében született erről elvi megállapodás. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy ország éppen túllépi a bűvös 3 százalékos határt, efölött ugyanis szigorú költségvetési felügyelet alá kerül – ahogy Magyarország is a csatlakozás utáni kilenc évben.


Ki nyer?

Egyértelmű nyertesnek egyelőre a hadiipar számíthat. Ez meglátszik a tőzsdéken is, ahol a rakétarendszereket és hadihajókat gyártó Thales, a hadi felszerelésekhez motorokat készítő Roll Royce és a Eurofighter vadászgépeket is gyártó BAE Systems részvényeinek árfolyama is emelkedett kedden – mellesleg a hétfői megingás után a párizsi tőzsdeindexszel együtt.

Némi cinizmussal azt is állíthatjuk, hogy a francia hadiiparra ráfér a pörgés, miután az Oroszországgal szembeni embargó egyik nem várt mellékhatásaként kénytelenek voltak lemondani egy igen zsíros üzletről. Két Mistral hadihajót nem tudtak leszállítani, aminek a következtében 1,2 milliárd eurótól esett el Franciaország.


brit hadsereg, royal air force

-


Logikusnak tűnik, hogy növekedésnek indul a rekordmélységekben tartózkodó olajár is. Elemzők szerint azonban ehhez még a hadiipar élénkülése és a szélesedő geopolitikai válság sem lesz elég. A jelenlegi áresés legfontosabb indoka ugyanis az, hogy a kereslethez viszonyítva rekordszinten van a kitermelés, és ez még olyan országokról is elmondható, amelyek az Iszlám Állam szorításában vannak.

Az igazi árrobbanást tehát az idézné elő, ha a nagy kitermelő területek az Iszlám Állam vagy az al-Kaida irányítása alá kerülnének, veszélyeztetve ezzel a kitermelést. Tavaly ezt láthattuk Líbiában, akkor az al-Kaida támadásai miatt 110 dollár fölötti hordónkénti áron is kereskedtek a nyersanyaggal, ez az ár most 40 dollár körül mozog.

Az alacsony ár még azokat az országokat is súlyosan érintheti, amelyek a terroristák ellen küzdenek. Különösen Irakot, ahol becslések szerint nagyjából százdolláros hordónkénti olajárra lenne szükség ahhoz, hogy a költségvetést valahogy egyensúlyban tudják tartani. Az, hogy ennek kevesebb mint a felét kapják, nyilván hatással van arra is, hogyan képesek felvenni a harcot az Iszlám Állam ellen.