Megkezdődött a görög dráma legutolsó felvonása

Fotó: AFP / LOUISA GOULIAMAKI

-

Pár nap múlva több mint 300 millió eurót kellene kifizetniük, az államkassza kong az ürességtől, rogyadozik a bankrendszer, újra recesszióban a gazdaság, de Görögország kormánya még mindig bízik a megállapodásban. Az európai hitelezők meg egyre szkeptikusabbak.


Talán a sok napsütés és az ezzel járó derűlátás teszi, de ha valaki csak az athéni nyilatkozatokat olvassa, semmi kétsége nem lehet afelől, hogy vasárnapig megszületik az egyezség Görögország és nemzetközi hitelezői között. Ugyanez a felhősebb Németországból nézve sokkal kevésbé tűnik valószínűnek, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem is érti, miről beszélnek az Égei-tenger partján.


Kissé meglepő, hogy Athénban mindig azt mondják, küszöbön áll a megállapodás

– jelentette ki Schäuble még csütörtökön Drezdában, miután elkezdődött egy újabb, követhetetlenül sokadik egyeztetés Európa pénzügyminiszterei, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Görögország között.


Alekszisz Ciprasz kormányfő bízik benne, hogy vasárnapig megegyeznek


Az IMF vezérigazgatója még kilátástalanabb képet festett. Christine Lagarde-ot a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) idézte, eszerint „nagyon messze van a realitástól”, és „tényleg nagyon valószínűtlen”, hogy napokon belül megoldás születik, „nagyon sok munka van még Görögországgal”, és „ki van zárva, hogy újabb hitelt szavazzanak meg Athénnak egy világos reformprogram hiányában”.

Lagarde szerint ugyanis az elmúlt napok kijózanítóak voltak az IMF számára, ezért Görögország kilépése az euróból immár „egy lehetőség”. (A Reuters által megkérdezett 70 City-beli közgazdász és elemző ennek az esélyét most körülbelül 30 százalékosra teszi.)


Ez nem lenne egy kellemes séta, de biztosan nem jelentené az euró végét

– latolgatta Lagarde a FAZ-nak.

Az álláspontok egyelőre mintha többkontinensnyi távolságban volnának egymástól, holott az államkassza már szinte teljesen kiürült, és most kezd csak igazán naggyá válni a tét. Ha nincs megállapodás, akkor a 2011-ben elindított második hitelprogram 7,2 milliárd eurós utolsó részletét nem kaphatja meg Görögország, miközben felsorolni sem könnyű, hogy hány tételben, mennyi pénzt kellene visszafizetnie a nyár folyamán:


  • június 5-én 306 millió eurót az IMF-nek,
  • június 12-én 344 millió eurót az IMF-nek,
  • június 16-án 574 millió eurót az IMF-nek,
  • július 13-án 459 millió eurót az IMF-nek,
  • július 14-én 87 millió euró kamatfizetést,
  • július 20-án 3,5 milliárd eurót az EKB-nek,
  • augusztus 20-án 3,2 milliárd eurót az EKB-nek.

Ha tehát a felek tartanák magukat az eredeti törlesztési menetrendhez, és Athén nem kapná meg az esedékes hitelrészt, akkor már június 5-én csődöt is jelenthetne. Ezt elkerülendő a Guardian beszámolója szerint a csütörtökön kezdődött drezdai egyeztetéseken az IMF képviselői azt vetették fel, hogy Görögország a hónap végéig elhalaszthassa a júniusi törlesztéseket. Alekszisz Ciprasz kormányának ez esetben elég lenne június végén egy összegben fizetnie, igaz, ekkor már több mint 1 milliárd eurót.

Ezzel párhuzamosan az IMF egy újabb adósságelengedés ötletét is bedobta (ezt hívja a nemzetközi szakirodalom haircutnak, ami a hétköznapi nyelvben hajvágást jelent), ám borítékolható, hogy ez az Európai Központi Bank és az eurózóna pénzügyminisztereinek heves ellenállásába ütközik. Alekszisz Ciprasz épp ezért vádolta meg azzal az IMF-et, hogy – megosztva a hitelezők egységét – hátráltatja a tárgyalások menetét.



Pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz viszont a CNN-nek nyilatkozva kifejezetten magabiztosnak tűnt. Mint mondta, egyszerűen nincs más választás, mint megállapodni, az európai tárgyalópartnereknek pedig be kell látniuk, hogy további megszorításokat a görög lakosság már nem bír elviselni.

Varufakisz egyébként egy ideje már a háttérből nyilatkozik, amióta karcos harcmodora és az európai diplomaták fülét sértő nyilatkozatai miatt le kellett cserélni a görög tárgyalódelegáció éléről. Most Euklid Cakalotosz külügyminiszter-helyettes tartja a frontot a Sziriza-kabinet részéről, s a hírek szerint a tárgyalások azóta simább mederben zajlanak. Igaz, most éppen ő panaszkodott a dolgok menetére, mondván: „az IMF nagyon, nagyon kemény fél, és nehéz vele rendesen vitatkozni”.


Görögország, államcsőd, görög gazdaság, tüntetés

Nem ritkák az utcai zavargások, a napokban a pénzügyminisztériumot is ki kellett üríteni bombariadó miatt.


Márpedig muszáj lenne minél előbb lezárni a vitát, hiszen a késlekedés rombolja a befektetői bizalmat, dagasztja a bankból kivont pénzek számláját és mélyíti a recessziót. A pénteki adatok szerint a görög gazdaság újra recesszióba süllyedt (a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékos visszaesés után idén az első három hónapban 0,2 százalékkal csökkent a GDP), 2009 óta pedig nem volt olyan alacsony a betétállomány, mint most (139 milliárd euró). Az EKB friss adatai szerint csak áprilisban 5,6 milliárd eurót vettek ki a számláikról a görögök, de már tavaly december óta vészes iramban apad a betétesek pénze. És ez – megegyezés hiányában – minden nappal csak egyre rosszabb lesz.