Mégis az eladókon verik le a nekik kitalált vasárnapi zárvatartást

Fotó: AFP / KENZO TRIBOUILLARD

-

Még néhány hétig igen, aztán az idén már nem mehetnek szabadságra a kereskedelmi dolgozók. Legalábbis erre törekednek a nagyobb bolthálózatok. Bár az év vége a kereskedelemben mindig is hajrás volt, az üzletláncok most ugyanannyi alkalmazottal szeretnék megúszni az adventi hétvégéket, mint amennyit a vasárnapi zárvatartás idején fizetnek.


A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József megerősítette értesülésünket, hogy több üzletláncban is tapasztalják: a munkáltatók ezekben a hetekben gyakorlatilag előírták a szabadságolást. A cél az, hogy a dolgozók októbertől már ne mehessenek szabira. Erre egyébként lehetőséget ad a munkajog, hiszen a szabadságként kivehető napok felének az időpontjáról a dolgozó, másik feléről pedig a munkaadó dönthet. Így lehet, hogy nem jogsértő a gyakorlat, de az érdekvédelmi szervezet felmérést kezdett ennek kiderítésére.


A gondot az okozza – mondja Sáling József –, hogy a boltok „optimális” létszámmal működnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb munkaerőt foglalkoztatják, immár természetesen a vasárnapi zárvatartáshoz igazodva. A vasárnapi munkavégzés tilalmát kimondó törvény ugyanakkor lehetővé tette, hogy az adventi időszakban minden hétvégi napon nyitva tarthassanak az üzletek. A karácsonyi bevásárlás ráadásul már november közepén beindul, ezért akarnak a boltok minden munkára fogható dolgozót lekötni.


Fizessék is ki!

A szakszervezet azonban most nem tiltakozásra, hanem béremelési kampányra készül. Elfogadja, hogy a következő hónapokban mindenkinek talpon kell lennie, de akkor azt is elvárja, hogy minden őket megillető juttatást kifizessenek nekik.

Azt ugyanis a szakszervezet sem vitatja, hogy a vasárnapi zárvatartás miatt nem nagyon bocsátottak el alkalmazottakat, a létszámuk stabilan 340 ezer körül van, viszont csökkent a részmunkaidősök száma. Ami azonban már húsba vágó, az az, hogy radikálisan megnőtt a túlórák száma. A korábbi évekhez képest 30-40 százalékkal többször fordul elő, hogy az eladók ráhúznak a 8 órára. És még ezzel sem lennének elégedetlenek, ha a munkaadók mindent kifizetnének.

Ez azonban korántsem így történik. Az 50 százalékos vasárnapi pótlék elvesztésével amúgy is kiesett a keresetükből havi 5-6 ezer forint, amit csak akkor tudnának visszakapni, ha emelnék a béreket, vagy legalábbis forgalmi jutalékot fizetnének az eladóknak. A Statisztikai Hivatal adatai egyébként azt mondják, hogy a kereskedelemben dolgozóknak idén stagnál a nettó jövedelmük, 150 ezer forint havonta, ami a tavalyi átlagnál 3-4 ezer forinttal több.


Könnyebben trükközhetnek

A szakszervezet szerint hiányzik a munkaügyi ellenőrzés is. Már csak a nagyobb áruházláncok gyakorlatát vizsgálják hébe-hóba, miután 2010 óta az addig 800 embert foglalkoztató hivatal létszáma a harmadára csökkent. Így nehezebb utolérni azokat a munkaadókat, akik trükköznek például a munkaidőkeret kihasználásával. (A kereskedelemben a keret átlagában kell figyelembe venni a napi 8 óra munkavégzést, a pihenőidőt, a szabadnapot és a többi előírást.)

Ezért a felmérés elkészülte után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megkezdi a béremelési kampányt. Az esélyeiket javítja, hogy a boltok a jelenlegi fizetésekkel nem tudják megtartani a dolgozókat, gyakorlatilag mindenütt folyamatosak a hirdetések, hogy eladókat, pénztárosokat vennének fel.

A kereskedelmi láncokat is kérdeztük a gyakorlatról. Az Auchan Magyarország Kft. azt hangsúlyozta, hogy munkatársait minden esetben törvényes keretek között foglalkoztatja, a szabadságokat a munkavállalókkal egyeztetve, az egyéni igényeket is figyelembe véve, a törvény által előírt módon adja ki.


Azoknak a munkatársainknak, akik az adventi vasárnapokon munkát végeznek, a törvényben meghatározott mértékű pótlékot fizetjük meg.

A Spar sem látja megalapozottnak az eladók panaszait és a szakszervezetek állítását, annak ellenére, hogy az áruházaknak évente megküldik a szabadság kivételéről szóló ajánlást az egyes hónapokra vonatkozóan.




Ezen lista alapján tudnak az áruházvezetők kalkulálni, hogy az év végéig egyenletesen ki tudják adni a szabadságot, amit az év folyamán természetesen folyamatosan egyeztetnek a munkavállalókkal

– közölte a Spar kommunikációs vezetője, Maczelka Márk, hozzátéve, hogy éppen idén nem jelent gondot az év végi vasárnapok megoldása, hiszen év közben senkinek sem kell dolgoznia a hét utolsó napján.

A CBA általánosságban nem tudott beszámolni kötelező szabadságolásról, és arra hivatkozott, hogy több száz vállalkozás tartozik a hálózatához, így náluk legfeljebb egyedi esetekről lehet beszélni.