Megint tavaszi költségvetés lesz, átszabják a szociális ellátást

Fotó: AFP / PETER KOHALMI

-

Czibere Károly államtitkár szerint pénz is lesz rá, hogy olyan térségekben is legyen elegendő szociális szolgáltatás, ahol eddig nem volt. A területi különbségek enyhítéséről már decemberben dönt a kormány, a továbbiakat pedig márciusra dolgozzák ki, miután jövőre is tavasszal fogadják el a 2017-es büdzsét.


Az eddigiekhez képest több ápoló, védőnő, tanár vagy éppen több kulturális program lehet olyan térségekben, ahol most az átlagosnál rosszabbak ezek a szolgáltatások. Változtatni fog a kormány a humán közszolgáltatásokban, köztük a szociális ellátásban. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Czibere Károly a VS.hu-nak elmondta, hogy saját területén háromféle módon is differenciálni fognak a jövőben. Egyrészt a szükségletek és a rászorultság szerint határozzák meg az állami forrásokat, másrészt az egészségügyhöz hasonlóan országosan tervezik meg az ellátási kapacitásokat, harmadrészt pedig területileg is különbségeket tesznek.


Megint korán lesz költségvetés

A részletek kidolgozására már csak öt hónap van, mert jövőre is előrehozott költségvetési tervezés lesz, és májusra már el akarják fogadni a 2017-es büdzsét – közölte az államtitkár. A korábbi évektől eltérően már idén is tavasszal elkezdődött a jövő évi költségvetés kidolgozása, és az Országgyűlés június 23-án el is fogadta a jogszabályt. Bár ez ellenzék részéről azt mondták, hogy az év végéig még biztosan változik a büdzsé, ha ilyen korán elfogadják, egyelőre csak amiatt kellett hozzányúlni, mert Rogán Antal vezetésével létrejött a minisztériumi besorolású Miniszterelnöki Kabinetiroda. Nem kizárt azonban, hogy még újabb módosításra is sor kerülhet, ha akár az áfakulcsok, akár a bérpolitika miatt a kormány hajlandó hozzányúlni a költségvetési bevételekhez.

Öt százalékkal több pénz

Azokban a térségekben, ahol – főként a hátrányos helyzetből következően – nem volt kellő számú dolgozó a szociális ellátásban, ott „célzott fiskális ösztönzéssel” veszik rá az embereket a munkavállalásra. Az államtitkár a háziorvosok letelepedésének támogatásához hasonlította a most körvonalazódó elképzeléseket. A doktorok esetében vissza nem térítendő támogatást adnak ahhoz, hogy olyan elmaradottabb körzetekben vállaljanak munkát, ahol már régóta betöltetlen a praxis. A területi differenciálás témája decemberben kerül a kormány elé – közölte az államtitkár.

Arra a kérdésünkre, hogy ezt az eddigi költségvetési forrásból kell-e megoldani, vagyis lesznek-e olyan helyek, ahonnan elvesznek pénzt, Czibere Károly azt mondta: lesz többletforrás. A gyermekjóléti ellátás esetében ez például már januártól megvalósul. Az összevont család- és gyermekjóléti szolgálatokra az eddigi 10,1 milliárd forint helyett 2016-ban 10,6 milliárd forintot szánnak, vagyis nagyjából 5 százalékkal nő a támogatás.

A szakértők ugyanakkor még nem nagyon látják a többletforrást. A változás lényege az, hogy az eddigi germekjóléti és családsegítő szolgálatokat összevonják, és míg eddig minden településen kellett ilyen szolgáltatást nyújtani, addig ezután már csak a járásonként összevont központokban lesz ilyen intézmény.

Az ELTE Szociális Munka Tanszékének vezetője, Darvas Ágnes azt mondja, hogy bár az önkormányzatoknak november 15-ig kell felállítaniuk a 198 járási intézményt és kiépíteniük az új helyi ellátórendszert, ehhez képest a költségvetési törvényt már tavasszal elfogadták, és abban nincs több pénz erre a célra. Pedig ha mást nem is, de az infrastrukturális következményeket, vagyis a megfelelő épületek kialakítását meg kellene oldani.

Ráadásul éppen a már elfogadott költségvetési törvény alapján küldik el az embereket vidéken, mert a pénzügyi keretből nem tudják foglalkoztatni őket.


Jó, hogy lesz egy jól felszerelt járási központ és több lesz a szaktudás, de kérdés, hogy helyben miként tudják majd nyújtani az ellátást

– magyarázta Darvas Ágnes. Példaként a veszélyeztetett gyermekek védelembe vételét említette. Miként lehet majd a járási központból ezt megoldani, miközben a folyamat lényege éppen az, hogy a gyerek környezetében a tanártól a védőnőig mindenkinek össze kell fognia ennek érdekében.


Megtöbbszörözik a jelzőkészülékeket az időseknél

Mint az államtitkár elmondta, az idősek ellátásában legkésőbb jövő márciusra kell kidolgoznia a munkatársaival a további differenciálás módját. Ennek része lesz a rászorultság elvének a kidolgozása, hogy a rosszabb jövedelmi helyzetben lévő idősek több szolgáltatást kaphassanak, mint a módosabbak.

A házi segítségnyújtás esetében már idén beindult a differenciálás: a januári miniszteri rendelet duplájára emelte a rászorultsági küszöböt. Ez nemcsak a pénzügyi lehetőségeket jelöli, hanem önellátási képesség alapján fokozatokat állapítottak meg, és ehhez igazították, hogy a gondozott hány óra ellátásra jogosult. Czibere Károly elmondta, hogy 2017-től már a finanszírozást is ehhez igazítják.

A házi jelzőrendszert viszont biztosan bővíteni fogják. Jelenleg 21 ezer idősnél van jelzőkészülék, de mint fogalmazott, „elhatározottak vagyunk, hogy ezt a kört jelentősen kiterjesszük".

A kapacitásszabályozásnak is új rendje lesz. Ez azt jelenti, hogy eddig pusztán a lakosságszámhoz igazították, hol mennyi férőhely van az idősügyi ellátó intézményekben. Országosan 52 ezer embert tudnak ellátni, vagyis az idősotthonokban a lakosság érintett részének mintegy 3 százalékát helyezhetik el. Ez nagyjából megegyezik a fejlettebb országokban tapasztalható arányokkal. A jövőben viszont térségenként igazítják a rászoruló demográfiai csoport lélekszámához a kapacitást, hogy helyi szinten is meglegyen ez a 3 százalékos arány.


Béremelést is ígérnek

Czibere Károly hangsúlyozta, hogy az ellenőrzést a szakmai eredményességhez igazítják. Hiába gyönyörű egy-egy intézmény házirendje, azt fogják ellenőrizni, hogy


van-e húgyszag, van-e felfekvés, van-e magára hagyott idős ember, akit csak kitoltak a folyosóra.

Azt vizsgálják majd az intézményekben, hogy milyen minőségű munka folyik, és a kevésbé jókat gyakrabban ellenőrzik.


A szociális dolgozók még jövőre is csak kiegészítést kapnak a közalkalmazotti bértábla alapján járó jövedelmükhöz. Ez az összeg tavaly 12 milliárd forint volt, idén 20 milliárd, 2016-ban pedig 28 milliárd forint. Az alapbérezést érintő változás az államtitkár mostani ígérete szerint 2016 végén, 2017-re jöhet a szociális életpályamodell bevezetésével.