Megint magára haragítja a külföldet a kormány

Fotó: MTI/MTVA / Balogh Zoltán

-

Szerbia a vonatkozó uniós szabályok szerint nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, hiába készül annak nyilvánítani a kormány. A „déli határzár” Belgráddal és Brüsszellel is komoly konfliktust szíthat, miközben jelenleg alapvető feltételek hiányoznak a hatékony határőrizethez.


  • „Lesz egyeztetés Szerbiával.”
  • „Nem volt egyeztetés Szerbiával.”
  • „Nem mondhatom meg, volt-e, lesz-e egyeztetés Szerbiával.”

Sorrendben egy szomszédságpolitikában jártas kormánypárti politikus, egy külügyes és egy belügyminisztériumi forrásunk szavait idéztük. Ez is érzékeltetheti, hogy a déli határ lezárásának – eredetileg Rogán Antal frakcióvezető által a hétvégén feldobott – ötlete valószínűleg még a Fideszben és a kormányzati apparátusban is keltett egy kis meglepetést.

A helyzetet jól jellemzi, hogy hétfőn reggel Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő még szögesdrótról beszélt a köztévében, majd belügyminisztériumi forrásunk délután még semmilyen konkrétumot nem tudott elárulni, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke pedig közben azt mondta, nem építenek ki fizikai határzárat, hanem „egyszerűen nem engedik majd be” az országba az illegális határátlépőket. Azt már a Fidesz ügyvezető alelnöke sem részletezte, ezen pontosan mit is kell érteni.


Mindenki vissza Szerbiába!

Ezután, kedd délután Rogán Antal és Kósa Lajos benyújtotta a parlamentnek a menedékjogról szóló törvény módosítását. A rövid javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg ne csak az úgynevezett „biztonságos származási országok”, de a „biztonságos harmadik országok” listáját is. Most nincsen ilyen ország a magyar szabályozás szerint, de a friss javaslat elfogadása után a kormány kijelölheti majd ezeket.

Ennek jelentőségét az adja, hogy ha valaki átutazott egy ilyen, biztonságosnak nyilvánított országon – amivé tehát jelenleg egy ország sincs nyilvánítva –, csak nagyon nehezen kaphatna menekült státuszt. Neki kell bebizonyítania, hogy valamiért nem volt lehetősége benyújtani a kérelmet a tranzitországokban, ellenkező esetben kérelmét harminc napon belül elfogadhatatlannak minősítik.

A VS.hu-nak Kósa Lajos arról beszélt, hogy a kormány szerint Szerbia biztonságos harmadik országnak számít, így mérlegelés nélkül minden menekültet visszafordítanának a déli határon. A most benyújtott törvényjavaslat persze nem akadályoz meg senkit abban, hogy illegálisan átlépje a határt, viszont gyakorlatilag reménytelenné tesz bármilyen menedékkérelmet, és a lehető leggyorsabban visszaküldik a migránsokat Szerbiába.

Ha ez így lesz, az azt jelenti, hogy Magyarország egyoldalúan Szerbiára hárítja a menekültproblémát, ami biztosan nem lesz Belgrád ínyére. Ráadásul valószínű, hogy konfliktust okoz majd az Európai Bizottsággal is, ha automatikus lesz a menedékkérők kitoloncolása. Az EU menekültügyi irányelve ugyan ismeri az „európai biztonságos harmadik ország” fogalmát, de azt is előírja: a kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtámadja ezt a vélelmet, arra hivatkozva, hogy az adott ország „az ő különleges körülményeire tekintettel nem biztonságos”.


Az EU-nak és az ENSZ-nek is lesz hozzá szava

Megkérdeztük a javaslatról és a kormánypárti nyilatkozatokról az Európai Unió illetékes biztosságát is. A nyilatkozatokat nem kívánták kommentálni, a benyújtott törvénymódosítással kapcsolatban azonban felhívták a figyelmet „a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról" szóló 2013-as uniós irányelvre, amely természetesen Magyarország számára is kötelező érvénnyel bír.

Eszerint egy tagállam ugyan saját hatáskörben is meghatározhatja, mit tekint „biztonságos harmadik országnak", de ebben az esetben köteles figyelembe venni az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) és az Európa Tanács iránymutatásait az adott országgal kapcsolatban. Az UNCHR honlapján fellelhető legfrissebb (2012. augusztusi) jelentés szerint a szerb menekültügyi rendszer nagyon súlyos hiányosságokkal küzd, ezért a szervezet nem javasolja biztonságos harmadik országnak elismerni Szerbiát.

Megkerestük az UNCHR-t is, válaszul egy friss állásfoglalást kaptunk, melyben megerősítik, hogy Szerbia egyértelműen nem tekinthető biztonságos harmadik országnak.

A Helsinki Bizottság ugyanerre a következtetésre jutott. A hvg.hu-nak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azt mondta, Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, ahogy Görögország sem, amelynek gyakorlatilag nincs menekültekkel foglalkozó intézményrendszere. Így Magyarország könnyen uniós jogot sérthet, ha egyoldalúan biztonságosnak nyilvánítja Szerbiát menekültügyi szempontból.


Mindenki vissza Magyarországra?

Kósa Lajos és több kormánypárti politikus arra is hivatkozik, hogy Ausztria és Németország bejelentette: július 1-jétől visszatoloncolják a területükre érkezett illegális migránsokat azokba az országokba, ahol először lépték át az EU határát (ezt hívják dublini eljárásnak). Így a Fidesz szerint attól kell tartani, hogy tömegesen küldenek majd Magyarországra bevándorlókat, hiszen ők a déli határt átlépve nálunk jutottak be az Európai Unióba. (Görögország ebből a szempontból nem számít, mert oda már évek óta nem toloncolnak vissza senkit, így marad Magyarország.)


Menekültek őrizetben


Csakhogy ez a félelem több okból sem tűnik teljesen reálisnak: sem Ausztria, sem Németország nem készül tömeges utaztatásra. Wolfgang Taucher, az osztrák bevándorlási hivatal vezetője a múlt héten sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy nagyobb erőket mozgósítanak a dublini eljárás végrehajtása érdekében, de ahogy eddig, ezután is minden kérelmet egyénileg bírálnak el, és nem fognak tömegesen deportálni migránsokat – igaz, azt is hozzátette, hogy chartergépeket, buszokat vesznek majd igénybe.

A Magyarországon menedéket kérő, majd eltűnő migránsok túlnyomó többsége eddig koszovói volt, de ők eddig sem nekünk jelentettek problémát. Szép Árpád, a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója lapunknak azt mondta: Németország és több más tagállam is azt a gyakorlatot követi a koszovóiakkal szemben, hogy nem foglalkoznak a dublini eljárással, hanem elutasítják a kérelmeiket, és közvetlenül Koszovóba küldik őket vissza. Adott esetben ugyanis olcsóbb Svédországból a koszovói kitoloncolást megszervezni, mint visszaküldeni Magyarországra a menedékkérőket, ahonnan ráadásul ők ismét távozhatnak, és újra felbukkannak Nyugat- vagy Észak-Európában. (Koszovói riportunkat itt olvashatja.)


A BÁH igazgatója szerint viszonylag kevés embert küldenek vissza Magyarországra. Tavaly mintegy 30 ezer menedékkérő hagyta el az országot, és ment nyugatra, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről. Az ő ügyeikben több ezer megkeresés érkezett a BÁH-hoz, amelyek közül valamivel kevesebb mint nyolcezer esetben ismerte el Magyarország, hogy a dublini rendszer szerint itt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást. Ehhez képest viszont csak alig több mint nyolcszáz embert sikerült ténylegesen visszaküldeni hozzánk. Hiába állapítják meg ugyanis, hogy Magyarország lenne a felelős, különböző okokból nem tudják végrehajtani az átadást.


Továbbmennének


Sok ezer ember kellene

A kedden benyújtott törvénymódosítás még nem zárja le a határt, csak a menekültkérelmek elutasítását gyorsítja meg. Egyelőre kormánypárti forrásaink is csak találgatni tudták, hogy a gyakorlatban mit is jelent, hogy „senkit nem engedünk az ország területére lépni”. A legvalószínűbb a jelenleg is működő hőkamerás rendszer továbbfejlesztése. Ezzel viszont van egy nagyon triviális probléma: nem csak a további berendezések üzembe helyezése kerülne sokba; ahhoz, hogy érjenek is valamit, a jelenleginél sokkal több rendőrt kellene a határhoz vezényelni és folyamatosan ott állomásoztatni.

Beszéltünk egy, korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat tagjaként az érintett Csongrád és Bács-Kiskun megyei határszakaszon szolgálatot teljesítő tiszttel is, aki szerint egyelőre értelmezhetetlenek a napvilágot látott kormányzati elképzelések.

„A határvédelem sokkal összetettebb feladat annál, mint ahogy most beszélnek róla. Korábban a magyar határőrizet tagjai például ismerték az embercsempészeket, sőt sikeresen be is épültek több ilyen bandába. Így képben voltunk, hogy mikor mi várható. Mára ez megszűnt. Hiába lesz több hőkamera, esetleg kerítés, amíg menekültek lesznek, addig embercsempészek is, akik előbb-utóbb kitapasztalják majd, hol lesznek a rések a rendszeren. A magyar határőrizet ma olyan alapvető eszközökkel sem rendelkezik, mint a drónok, amelyeket nagyon sok országban használnak már. A helyszínen szolgálatot teljesítők hiába tesznek meg mindent, ha kevesen vannak, és nem megfelelő körülmények között dolgoznak” – mondta forrásunk, aki szerint több ezer emberre lenne szükség a megfelelő technikai fejlesztések mellett is ahhoz, hogy tényleg „határzárról” beszélhessünk.

Ráadásul – amennyiben Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak – a Bizottság tájékoztatása szerint még egy esetleges fizikai határzár sem oldaná meg a tömeges menekültkérelmek problémáját. Egy menekült ugyanis egyszerűen azt is megteheti, hogy az adott határszakaszon egy határátkelőn kér menekült státuszt, ebben az esetben Magyarországnak ugyanúgy le kell folytatnia a teljes menekültügyi eljárást, mintha az illetőt az ország területén veszik őrizetbe.

Bár a cikk elején idézett kormányzati forrásunk szerint egy ilyen ügyről mindenképpen egyeztetni fognak Szerbiával, külügyminisztériumi informátorunk szerint semmi nyoma, hogy akár déli szomszédunkkal, akár az Európai Bizottsággal folyt volna valamilyen konzultáció. „Ez így csak arra lesz jó, hogy magunkra haragítsuk mindkét felet: a Bizottságot azért, mert egy fontos közösségi politikában hozunk egyéni döntést, Belgrádot pedig azért, mert ők majd arra hivatkoznak, ezek az emberek az EU-ba tartanak, az uniónak kellene közös megoldást kidolgoznia.”

Megkerestük a szerb külügyminisztériumot és a budapesti szerb nagykövetséget is, de még nem kaptunk választ.