Megint eloszlatott egy magyar illúziót az orosz nagykövet

Fotó: MTI/MTVA / Soós Lajos

-

Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy Magyarország előbb kapjon feloldozást az orosz gazdasági embargó alól, mint az unió többi tagállama. Ezt Oroszország budapesti nagykövete mondta a VS.hu kérdésére. Ennek ellenére Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev semmi akadályát nem látja a paksi bővítés megvalósításának, és úgy tapasztalja, hogy a magyar kormány is kész minden olyan együttműködésre Moszkvával, amit az Európai Unió kifejezetten nem tilt.


Végleg kitúrhatják a magyar vállalkozásokat azokról a piacokról, amelyeket amiatt vesztettek el, hogy Oroszország tavaly augusztusban behozatali tilalmat hirdetett az unióból származó élelmiszerekre. Kétséget sem hagyott efelől Szergejev nagykövet, amikor egy szerdai sajtóbeszélgetésen azt kérdeztük tőle, lehetséges-e, hogy az idő előrehaladtával Moszkva ne egyszerre és egységesen oldja fel az embargót az uniós országokkal szemben.


Nagyon kicsi az esélye egy ilyen szelektív feloldásnak

– közölte a diplomata. Mint mondta, az unió is kollektív döntést hozott az oroszellenes szankciókról, ezért Oroszország lépése is kiterjed az unió minden egyes tagjára. Márpedig ha keletkezik egy üres tér a piacon, akkor azt más szereplők betöltik – intett a nagykövet. Ez a folyamat már el is indult, részben oroszországi termelők szállítják a kieső árut, részben az unión kívüli országokból érkeznek az élelmiszerek.

Néhány nappal ezelőtt orosz szakemberek érkeztek Magyarországra, hogy magyar élelmiszereket vizsgáljanak be, megfelelőek-e az orosz importra. Akkor az terjedt el, hogy az ukrán konfliktus ellenére Moszkvával ugyancsak szimpatizáló Görögországon és Cipruson kívül Magyarország is idő előtt kaphat felmentést az embargó alól.

A nagykövet azonban most egyértelművé tette: csak az Oroszországot sújtó szankciók visszavonása után szűnhet meg a beviteli tilalom. Akkor viszont az elsők között lesznek a magyar cégek az exportengedélyt kapók között – ígérte Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev. Ennek időpontjával kapcsolatban azonban nem volt túlzottan optimista.



A kereskedelem visszaesése az adatokon is látszik: a magyar exportálók már tavaly is megérezték az embargó hatását, idén viszont már drasztikus volt a visszaesés. Ahogy a külgazdasági államtitkár, Szabó László egy nappal ezelőtt fogalmazott,


az első két hónap statisztikai számai ijesztőek.

Tavaly ugyanis ugyanezen időszakban csaknem kétszer akkora volt az áruforgalom Oroszországgal, mint idén januárban és februárban.


Megkezdődött Paks II. építése

Az orosz nagykövet az európai uniós vizsgálatok és fenntartások ellenére derűlátóan értékelte a paksi atomerőmű két új blokkjának jövőjét. Különösen azután, hogy a múlt héten Pakson járt, és látta, hogy a munka megkezdődött. Találkozott az orosz főépítésvezetővel is, aki éppen most fejezte be Iránban a busheri atomerőmű építését, és így tapasztalt szakembernek számít.


A nagykövet a magyar-orosz kormányközi egyezményt és a kivitelező vállalatok által aláírt három további szerződést látja a megvalósulás garanciájának. És ezúttal szó sem esett Putyin előző napon elejtett megjegyzéséről, miszerint a magyar gazdaság sínylené meg, ha az unió arra kényszerítené Budapestet, hogy utasítsa vissza az együttműködést az orosz Roszatommal a paksi bővítés érdekében.


-


Bár a sajtóbeszélgetésen a nagykövet nem tért ki a Magyarországra tervezett gázvezeték sorsára, azt egyértelművé tette, hogy hamarosan megkezdődhet a Török Áramlat megépítése. Ez váltja fel a Déli Áramlatot, amely magyar területet is érintett volna. Az Európai Unió azonban odadörrent tagjaira, elsősorban Bulgáriára és Magyarországra, hogy az uniós irányelvek alapján nem adhatják oda a vezeték tulajdonjogát és a gázszállítás jogát is az orosz Gazpromnak. Így az oroszok decemberben kihátráltak a közös projektből.

A Török Áramlat így egyelőre nem jutna el hozzánk, viszont gyorsan megvalósulhat. A Gazpromnak ugyanis már a Fekete-tengeren vannak azok a hajói, amelyeken a víz alá szánt csővezetékek vannak, és csak a lefektetésre várnak. A törökök pedig árengedményt kapnak az orosz gázból, amint elkészül az új vezeték, tehát ők is érdekeltek a mielőbbi megvalósulásban.


Szergejev, Vlagyimir Nyikolajevics

Vérbeli diplomata

A 63 éves Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev a neves moszkvai diplomataképzőben járta ki iskoláját, és azóta is ezen a pályán mozog. Volt kiküldetésben Romániában és Ausztriában is, de az igazi terepe a nemzetközi szervezetek, azon belül is az ENSZ. Megbízólevelét tavaly novemberben adta át Áder János államfőnek, és ide is kedvenc területéről érkezett: az orosz külügyminisztérium nemzetközi szervezetek nevű részlegének főosztályvezetője volt. Angolul, franciául és románul beszél – a magyar még nincs a tanult nyelvei között.

Amint azonban nem a közvetlen magyar-orosz kapcsolatokat fejtegette a nagykövet, máris látszott, milyen óriási távolság van a világ helyzetének értelmezésében Moszkva és Magyarország szövetségeseinek álláspontja között.

Az orosz-amerikai kapcsolatokat egyenesen úgy értékelte, hogy „nagyon komoly válságban vannak”. De ez nem az orosz fél lépéseivel magyarázható – fűzte hozzá nyomban. „Sajnos, az Egyesült Államok úgy döntött, ő győzött a hidegháborúban, és ő az egyetlen központ, amely döntésképes minden nemzetközi kérdésben, és a többieknek követniük kell, amit ők elvárnak” – vázolta a nagykövet, hogy miként látszik Moszkvából az amerikai külpolitika.

Szergejev rendre az ENSZ felhatalmazását hiányolja az amerikai lépések mögött. Orosz értelmezés szerint az Egyesült Államok így rombolta le az iraki államot, így választotta le Koszovót Szerbiáról, így taszította káoszba Líbiát, és ekként destabilizálta a szíriai kormányt. Ráadásul az iraki és a szíriai állam romba döntése nyitott utat az Iszlám Állam fanatikus kegyetlenkedéseinek – magyarázta a nagykövet.

Tartós konfliktus van kilátásban

Ha pedig Szergejev következő gondolatmenetét vesszük figyelembe, akkor tartós szankciókra és embargóra kell berendezkednünk, mert aligha oldódik a feszültség Ukrajna és Oroszország, illetve a nyugati koalíció és Oroszország között. A diplomata úgy fogalmazott: az a tény, hogy Oroszország nem hajlandó mindezt csöndben végignézni, az Egyesült Államokat arra a megállapításra késztette, hogy Moszkva akadályozza az amerikai törekvéseket.


„Ennek az amerikai politikának a megnyilvánulása Ukrajna” – közölte a nagykövet, majd azzal folytatta, hogy az Egyesült Államok és az uniós tagállamok elősegítettek egy katonai fordulatot, puccsot a törvényes ukrán kormány megdöntésére. Orosz álláspont szerint ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy szélsőségesek is kormányra kerüljenek Ukrajnában, akik „bizonyos fokig náci, fasiszta elveket vallanak”.

A nagykövet egy szóval sem utalt rá, de tény: ebben a „puccsista” körben Magyarország is benne van. Hiszen még a magyar miniszterelnök is úgy fogalmazott, amikor az Európai Unió bevezette az oroszellenes szankciókat, hogy „amit Oroszország tett, vagyis, hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni”.


Vlagyimir Putyin, orosz kapcsolatok, orosz birodalom


Szergejev ugyanakkor a legkevésbé sem utasította vissza az enyhülés politikáját. Azt mondta, hogy készek egy egyenrangú, gyümölcsöző együttműködésre. Ezen a ponton viszont már egyértelműen Magyarországgal példálózott. Mint mondta, szét kell választani a politikát és a gazdaságot, és ez utóbbinak a kölcsönös előnyökön kell alapulnia.


Nem azért üzletelünk, mert valami jót akarunk tenni Magyarországnak, hanem mert ez konkrét gazdasági előnyökkel jár Oroszország számára.

Majd a nagykövet hozzátette: Orbán Viktor kormányfő szavai alapján ugyanezt a megközelítést vallja Magyarország is.