Megijesztette a csillagászokat a Plútó-szonda, de már jól van

Fotó: NASA / NASA

-

Bár a szívbajt hozta ránk, szerencsére megvan még az aktuális kedvenc űrszondánk, a NASA New Horizons nevű eszköze. Jövő héten ér a Plútóhoz, addig elmondjuk, miért kellett aggódni érte, és mit csinál a törpebolygónál.


Egy pillanatra minden űrrajongó szíve megdermedt abban az idősávban, amit a rendőrök vasárnapról hétfőre virradó hajnalnak hívnak. A NASA elveszítette a kapcsolatot a Plútóhoz tartó New Horizons űrszondával. A szonda 4,5 fényórára – 4,86 milliárd kilométerre – van a Földtől, és július 14-én megérkezik a Plútóhoz. Ilyen távolságra a kiindulástól általában rossz jelnek számít, ha egy szonda meghibásodik. Különösen azért, mert az űreszköz az első, amit a Plútóhoz küldött az emberiség. Kilenc évig utazott, hogy elhaladhasson a törpebolygó mellett és olyan adatokat gyűjtsön, amelyeket közelebb lévő, könnyebben elérhető bolygókon már rég megmértünk.


Az ijedtség gyorsan véget ért: a NASA szakemberei hétfő délre azonosították a problémát és nekiláttak a javításának. A kommunikáció elvesztésének az oka a hivatalos magyarázat szerint egy „nehezen észlelhető időzítési hiba az űreszköz irányítórendszerében, amely a Plútó melletti elrepülést készítette elő”. A hibát észlelve a New Horizons átváltott a tartalék számítógépre, és saját állapotáról és pozíciójáról kezdett adatokat sugározni a Föld felé. Szerencsére az üzemzavar a pályakorrekció után történt, tehát a probléma ellenére jó irányba tart a szonda.

Az ilyen helyzetek megoldását nehezíti – emiatt nyúlt el a szonda szerelése –, hogy kilenc óra szükséges az üzenetváltáshoz. Mivel a szonda szerelése több fordulóban történik, várhatóan július hetedikére fog teljesen helyreállni. Amíg a programozás tart, a New Horisons nem gyűjt tudományos adatokat, így például fotót sem küldött az egyre nagyobb pixelhalomnak látszó Plútóról.


Tíz kiló plutóniummal a gyomrában utazik az űrben a New Horizons


Legutoljára így nézett ki a Plútó

A New Horizons június 23. és 29. között – míg száguldott a Plútó felé – viszonylag nagy felbontású fekete-fehér képeket készített a törpebolygóról és Charon nevű holdjáról a LORRI teleszkópot használva. A színeket is közvetítő információk pedig a rövidebb gyújtótávolságú Ralph nevű műszerről származnak.


A Plútó és a Charon


Míg a fenti gifben felhasznált képek elkészültek, a szonda hatmillió kilométerrel közelebb jutott a törpebolygóhoz. Persze a NASA nem ezekkel a még mindig semmitmondó képekkel kezdte a csillagászat iránt érdeklődők cukkolását. Legalább egy hónapja adnak már ki képeket a törpebolygóról és legnagyobb holdjáról, amelyeken kezdetben még ennyi sem látszott.


Nem a monitor koszos, áprilisi kép a New Horizonstól


Mi történt útközben?

A New Horizons története során akadt egy-két érdekes változás. Amikor a program elindítását 2001-ben megszavazták, a Plútó még a Naprendszer legszélső és legkisebb bolygójának számított. Még amikor felbocsátották az Atlas V 551-es rakétával a szondát 2006. januárjában, akkor is bolygóként tartották számon. De ekkor már látszott, hogy az Eris törpebolygó 2005. július 29-i felfedezése után a bolygó új definíciójára van szükség.


-


A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. őszi ülésén megszületett a meghatározás. Eszerint bolygónak számít egy égitest, ha egy nap körül kering, tömege elég nagy ahhoz, hogy a gravitáció gömbölyűre formálja, és végül megtisztította keringési pályáját. A Plútó a harmadik kritériumot bukja el, így a viszonylag frissen felfedezett Erisszel és az Eris Dysnomia nevű holdjábal együtt a törpebolygóvá minősítették vissza.


Kedves NASA...


A döntésnek természetesen nem örült mindenki, egyrészt a netezők vicces mémeket gyártottak, másrészt a tudósok között is elindult a vita. Alan Stern, a New Horizons egyik vezető kutatója szerint már ott is bele lehet akadni a definícióba, hogy a Föld, a Mars, a Jupiter és a Neptunusz sem tisztították meg teljesen a keringési pályájukat. Tízezer földközeli aszteroidáról tudunk, a Jupiter pályáján pedig százezernyi aszteroida található.

Stern álláspontját is lehet vitatni, ám mielőtt erre sor került volna a tíznapos prágai csillagászati konferencia utolsó napján a kilencezer fős szervezet jelen lévő 424 tagja megszavazta a definíciót.


New Horizons űrszonda, Pluto törpebolygó

Feleannyit nyom, mint egy Opel Corsa és egy 12 megahertzes számítógép vezérli


Mit csinál a szonda?

A Plútó besorolásától függetlenül a New Horizons érdekes adatokat gyűjthet. Ez lesz az első szonda, amely elrepül a Plútó mellett. Kameráival feltérképezheti a törpebolygónak és a Charon holdnak a felszínét, és a Plútó kisebb holdjairól is készíthet fotókat. A képek mellett a törpebolygó geológiáját, kémiai összetételét és atmoszféráját is fel fogja mérni. Ugyanezeket a vizsgálatokat a Charonon is végre fogja hajtani.


A fenti három típusú adat azonban csak a küldetés kötelező része. Nagy felbontású képeket, az atmoszféra és a napszél kölcsönhatására vonatkozó mérési adatokat, hőmérsékleti méréseket és a Plútónak valamint a holdjának előre kiválasztott területeiről készített pontos méréseket is várnak. A Plútót elhagyva a New Horizons a Kuiper-övben is méréseket fog végezni, majd halad tovább kifelé a Naprendszerből, és jeleket küld, amíg az űreszköz beépített rádióizotópos generátora le nem merül.


Mikor kell erősen a szondára gondolni?

A New Horizons-küldetés következő nagy napja – ha a kommunikációt tényleg teljesen helyreáll keddre – július 14-e lesz. Ekkor kerül a szonda a legközelebb a Plútóhoz.