Méghogy harc a korrupció ellen? Akkor nézze meg, mi megy odaát!

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Kis túlzással a román elit egyetlen tagja sem érezheti már magát teljes biztonságban, ha korrupciós ügyek részesévé vált – évek óta egyre nagyobb fordulatszámon pörögnek az ország antikorrupciós intézményei, és korábban érinthetetlennek tartott politikusok, oligarchák kerülnek rács mögé. Valószínűleg egy évek óta tartó folyamat érhetett be.


Rekordszámú vádemelést kezdeményezett 2014-ben a román antikorrupciós ügyészség (DNA): 1167 esetben indult eljárás korrupciógyanús ügyek miatt. Csak, hogy az arányokat érzékeltessük, egy másik adat szerint 2014. május 15-ig összesen 4200 nyomozás indult hasonló esetekben. (Megkerestük a magyar statisztikákért a Legfőbb Ügyészséget is, válaszát közölni fogjuk.)

A DNA ráadásul idén még fokozta is a tempót: a legnagyobb román antikorrupciós portál szerint január 13-án letartóztatták az addig még az ügyészség számára is érinthetetlennek tartott titkosszolgálatok egyik korábbi magas rangú vezetőjét. Daniel Dragomirt azzal vádolják, hogy összesen 422 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el egy meg nem nevezett vállalkozás vezetőitől azért, hogy befolyását latba véve pénzügyminisztériumi, adó- és vámhatósági vizsgálatokat akadályozzon meg.

Romániában ma már szinte minden hétre jut egy olyan korrupciós ügy, amelynek politikus a vádlottja: múlt héten például Markó Attila RMDSZ képviselőt vádolták meg immár nem első alkalommal egyébként. Az ügyészség az érintett, Markó Attila letartóztatásának engedélyezését kérte a parlamenttől, Markó ugyanakkor már egy ideje Magyarországon van, mivel elmondása szerint nem bízik a román igazságszolgáltatás pártatlanságában.

Keleti szomszédunkban egy több éve tartó folyamat látszik beérni: a DNA-t 12 éve hozták létre, nem utolsó sorban azért, hogy az akkor még csak az EU-tagság küszöbén álló Románia teljesítse az egyik legfontosabb felvételi kritériumot, és független, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatást tudjon felmutatni.


Vezető politikusok sora került már rács mögé Romániában korrupció miatt


A korrupcióellenes harc az országban azért így is sokáig távol állt bármilyen sikertörténettől: bár Románia és Bulgária 2007-ben elnyerte a tagságot, az igazságszolgáltatás helyzete és a korrupció szintje a kezdetektől kritikus ponttá és az EU-s, valamint egyes tagállami bírálatok állandó célpontjává vált, olyannyira, hogy Németország és Hollandia például máig erre hivatkozva blokkolja a két ország csatlakozását a schengeni övezethez.

Igaz, a nagyobb problémát ma már inkább Bulgária jelenti: egy uniós bizottsági forrásunk például azzal ecsetelte a máig jelen lévő aggodalmakat, hogy semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy ha az ország hatóságai szabadon hozzáférhetnének a schengeni biztonsági rendszer minden eleméhez, akkor azok nem landolnának hamarosan valamelyik szervezett bűnözői hálózat kezében.


Miniszterelnök a cellában

Romániában a legmagasabb rangú politikus, aki eddig megjárta a börtönt, Adrian Nastase egykori szociáldemokrata kormányfő volt, akit előbb 2012-ben ítéltek jogerősen két év letöltendő börtönre kampányfinanszírozással kapcsolatos korrupciós vádak miatt. Ennek csak a harmadát kellett letöltenie ugyan, de egy másik – a lakása felújításával kapcsolatos ügyben – később még négy évre ítélték 2014 januárjában. Igaz, ennek harmada után ismét kérhette ideiglenes szabadlábra helyezését, amit Nastase természetesen meg is tett, és mivel a bíróság figyelembe vette a 8 hónap előzetesben eltöltött időt is, tavaly július óta Nastase ismét szabad.

A volt kormányfő letartóztatásakor „aljas, tragikus politikai bosszúról” beszélt a sajtónak, és a DNA működésekor rendre felmerül, hogy az éppen hatalmon lévők politikai eszközeként, tendenciózusan indít vizsgálatokat. Tény, hogy Traian Basescu korábbi elnök több politikai szövetségese is az elítéltek között van, például az általa nagyra tartott Monica Iacob Ridzi volt sport- és kulturális miniszter, akit február 16-án ítéltek öt év börtönre a vád szerint összesen 804 ezer dollárnyi kenőpénz elfogadásáért. Az is tény viszont, hogy Ridzi ellen még 2011-ben, Basescu hatalmának teljében indított vizsgálatot a DNA.



Ki irányít?

Egy másik gyakran hangoztatott narratíva, hogy Victor Ponta kormányfő próbálja az ügyészséget arra használni, hogy eltakarítsa útjából politikai ellenfeleit – akár saját pártján belül is. Ponta az egyik legfiatalabb kormányfőként robbant a román politika élvonalába, és bírálói szerint meglehetősen gátlástalan hatalmi praktikáiról szerzett kétes nemzetközi hírnevet, tavaly ugyanakkor nagyon csúfos kudarcot vallott az elnökválasztásokon Klaus Iohannis volt nagyszebeni polgármesterrel szemben. Ez megrendítette pozícióját, ezt igyekszik konszolidálni; egyes értelmezések szerint a Szociáldemokrata Párton belüli riválisai közül több ellen is emiatt indult vizsgálat.

Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy februárban Ponta unokatestvérénél is razziát tartottak a DNA emberei, a vád 2 millió dollárnyi uniós támogatás elsikkasztása volt. Ponta egy Twitter-üzenetben csak annyit reagált, hogy semmit nem tud a vizsgálatról, egyébként pedig „a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie”. Igaz, legújabb fejleményként a román szenátus nem függesztette fel egy szocdem szenátor mentelmi jogát, ami Johannis tiltakozását is kiváltotta.

Egy a romániai korrupciós ügyekkel foglalkozó forrásunk szerint túlságosan leegyszerűsítő értelmezés lenne azt gondolni, hogy a DNA hatalmi szempontok alapján indít ügyeket: ennek már csak az esetek nagy száma is ellentmond, illetve az, hogy számos párt volt vagy jelenleg is aktív politikusai – többek között RMDSZ-es szenátor, polgármester is – érintettek. Ugyancsak rács mögött ülnek már olyan, a gyanú szerint több politikai oldallal is jó kapcsolatot kiépítő oligarchák, mint a befolyásos médiavállalkozó, a Mediafax-csoport tulajdonosa, Adrian Sarbu vagy Ioan Niculae, akinek vagyonát a Forbes magazin 1,2 milliárd dollárra becsülte, és ezzel a leggazdagabb románnak számított. Niculae mezőgazdasági vállalkozásaiból lett milliárdos, több mint 50 ezer hektár termőföldet birtokol.


Klaus Iohannis elnök is gyakran beszél a korrupció elleni küzdelemről


Fontos a politika, de másképp

Forrásunk szerint a hatalmi viszonyok Romániában sokkal bonyolultabbak, mint Magyarországon, a mindenkori elnök, a kormányfő, a nyomozóhatóságok és oligarchák között nincs egyértelműen domináns szereplő, így azt sem lehet állítani, hogy valamelyikük egyértelműen diktálni tudna a DNA-nak. Idehaza az Atlatszo.hu kimutatása szerint például Polt Péter legfőbb ügyésszé választása után csökkent a korrupciós ügyekben indított vádemelések száma.

Mint informátorunk fogalmazott, a DNA esetében megfigyelhető volt a tudatos építkezés az elmúlt években, ami a többi között abban is megnyilvánult, hogy helyzetük révén sikerült a legképzettebb ügyészeket magukhoz csábítaniuk, ez a munka érhetett be. A Transparency International romániai vezetője, Christina Guseth azt mondta az AFP-nek, Basescu elnök idején valóban érezhető volt, hogy az igazságszolgáltatás a politikától sokkal függetlenebbül tudott működni, mint korábban. Klaus Iohannis egyébként megválasztása óta szinte minden nyilvános szereplésében kitér a korrupció elleni küzdelem fontosságára.

Székely István politológus, az RMDSZ tisztségviselője a parameter.sk-nak azt mondta, az ország vezetői valószínűleg pártoktól függetlenül is megértették azokat az amerikai és nyugat-európai figyelmeztetéseket, hogy egy bizonyos korrupciós szint fölött ne is számítsanak befektetésekre. A politológus szerint, ha panellakásokban működtetett vállalkozások nyomnak le olyan nagy cégeket, amelyek technológiai vagy tőkeereje a korrupció miatt nem érvényesülhet, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Romániában a jelek szerint felismerték ezt.