Elhunyt Paskai László bíboros, érsek

Fotó: MTI / Beliczay László

-


Életének 89. évében, hétfő reggel elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

Szegeden születet 1927-ben, szülei kikeresztelkedett zsidók voltak. A háború alatt ferences, majd karmelita szerzetesek bújtatták. A piaristáknál érettségizett 1945-ben, majd 1949-ben ferences szerzetesi fogadalmat tett. A kommunisták a követketző évben feloszlatták a szerzetesrendeket, ekkor szemináriumba vonult, pappá 1951-ben szentelték.

1952 és 1955 között püspöki szertartó volt Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófiai tanár, prefektus és spirituális. 1965 és 1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1978-ban nevezték ki címzetes püspökké, a következő évtől veszprémi megyéspüspök, 1987-től esztergomi érsek. 1988. június 28-án a pápa bíborossá kreálta. 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása.

Ezt a hivatalt 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a 75. évet betöltött főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte. A Főegyházmegyét apostoli adminisztrátorként 2003. január 11-ig vezette. Nyolcvanadik életévét 2007-ben töltötte be, ezzel elveszítette pápaválasztó jogát.


A rendszerváltás után vitatott volt a tevékenységének megítélése. 2006-ban Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom című lapban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatása alapján Paskaival azonosította a „Tanár” fedőnevű ügynököt. Bár a beszervezési, úgynevezett 6-os karton nem került elő, életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval.

Ungváry szerint Paskai kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, és mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni. Tartótisztje, Keresztury György jelentéseiben is többször szóvá tette, hogy Paskai beszámolói teljesen személytelenek, semmitmondóak, és nem tartalmaznak konkrétumokat. Tomka Ferenc szociológus-egyháztörténész szerint ugyanakkor a jelentések ismétlődő kihallgatásokon keletkeztek, melyekre Paskait különböző ürügyekkel berendelték, vagyis csak az állambiztonság minősítette ügynöknek.

Ungváry ugyanakkor nem is elsősorban Paskai ügynöki jelentéseit illette kritikával, hanem későbbi, főpapi tevékenységét, kijelentéseit. Paskai egy olyan időszakban volt püspök, majd érsdek, amikor a szocialista állam kibékült az egyházzal, amely ezért bizonyos engedményket is tett (a kiegyezés 1963-ban kezdődött, csúcspontja 1977-re tehető, mikor VI. Pál pápa fogadta Kádár János magyar pártfőtitkárt.


A főpásztor temetése augusztus 22-én lesz az Esztergomi Főszékesegyházban. A szertartás szombat délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. Paskay László végakaratának megfelelően, koporsója előtt rózsafüzér imára kerül sor, majd fél tizenegytől szentmisét mutatnak be az Főszékesegyházban. Ezt követően helyezik örök nyugalomra a földi maradványokat a főpásztorok temetkezési helyén, a Bazilika altemplomában.