Meghalt Lusztig József múzeumalapító

-

Létrehozta a magyar nyelvterületről származó zsidóság Cfátban lévő emlékmúzeumát, a magyar zsidók egyik legfontosabb tárgyi és szellemi gyűjteményét.


Lusztig József Észak-Izraelben pedagógusként dolgozott, majd nyugdíjazása után, 1987-ben feleségével, Évával és néhány barátjukkal elhatározták, hogy emlékmúzeumot hoznak létre a magyarul beszélő, magyar kultúrájú zsidóság emlékezetének megőrzésére. Rövid idő alatt rendkívül gazdag tárgyi és levéltári anyag gyűlt össze, amelynek elhelyezésére és bemutatására 1990-ben megnyitották a folyamatosan gyarapodó és világszerte híressé lett cfáti magyar zsidó emlékmúzeumot.

Lusztig József 1926-ban Bécsben született, majd családjával kisgyermek korában Magyarországra, Celldömölkre költözött. A zsidók taníttatását korlátozó antiszemita törvények miatt nem érettségit nyújtó intézményben, hanem a szakmunkásképzést biztosító MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület) iskolájában tanult a háború idején Budapesten.

1944-ben a németek bevonulása után, mivel még nem volt katonaköteles, a Gestapo székházának építkezésére vitték dolgozni a Svábhegyre, majd szeptemberben 18 évesen behívták munkaszolgálatra.

1944 novemberében megszökött egy Németország felé tartó hajóról, és Budapest felszabadulásáig bujkált, illetve a svájci és svéd nemzetközi védettség alatt lévő házaknál segítette a cionista ellenállók munkáját.

A II. világháború után a Dror Habonim nevű cionista mozgalomban tevékenykedett, ahol ifjúsági vezető lett, megismerte későbbi feleségét és egy harminc fős csoport élén, Ausztrián és Olaszországon át, illegálisan Palesztinába indult.

Hajójukkal 1948. május 14-én, éppen a zsidó állam kikiáltásának napján értek Izraelbe, ahol a haifai kikötőben először táncoló, éneklő ünneplőkkel találkoztak, akikről eleinte azt hitték, hogy az új bevándorlókat köszöntik, és nem Izrael megszületését üdvözlik.

Észak-Izraelben részt vett a Bét Haemek nevű kibuc megalapításában, majd két év elteltével a Cfátba költözött, ahol torna és zenetanári képesítést szerzett. Jelentős szerepet játszott az izraeli sportélet megteremtésében, az észak-izraeli sportszövetség egyik alapítója, valamint a helyi művelődési házak egyik megteremtője volt.

Lusztig József önkéntesként végzett, sokéves munkájáért magyar és izraeli elismerésekben részesült. Izraelben az Oktatási Minisztérium sportszervezői érdemeiért és társadalmi szerepvállalásáért tüntette ki, s megkapta a rangos Nordau-díjat is. Magyarországon a magyar zsidóság tárgyi és szellemi értékeinek megőrzése érdekében végzett tevékenységéért 2004-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, a szegedi hitközség elismerését, és a MAZSIHISZ-től a "Magyarországi Zsidókért" kitüntetést.